A miniszterelnök tudatában van a Tisza Párt által keltett veszélynek. Elemzőket kérdeztünk a kötcsei beszédről.
A zárt körben elmondott kötcsei beszéd legfontosabb eleme, ha hihetünk a beszámolóknak, hogy a kormányfő tudatában van a Tisza Párt által keltett veszélynek a rendszerére nézve. Ez azt jelzi, hogy a miniszterelnök nem veszítette el minden realitásérzékét, holott a politikai ellenfelei az utóbbi időben azzal vádolták, hogy nincs tisztában a valós helyzettel. Elismerte, hogy a Tisza tartósan erős maradhat, és megszűnik az a korábbi kényelmes helyzet, hogy sok-sok kis ellenzéki párt áll a Fidesszel szemben – értékelte lapunknak Orbán Viktor szombati, a kötcsei polgári találkozón elhangzott beszédét Nagy Attila Tibor politikai elemző.
Orbán Viktor 2018-ben Kötcsén hirdette meg például a kultúrharcot, de itt beszélt először a centrális erőtér politikájáról is, ami most felbomlani látszik. A kormánypárt szellemi holdudvarának körében elhangzott beszéd tartalma nem nyilvános, csupán az ATV-nek és a Szabad Európa portálnak adott beszámolókból ismerhetjük, miről beszélt a miniszterelnök Kötcsén. Ezek szerint Orbán arra készül, hogy a belpolitikai tér megváltozik, a 2026-os győzelemhez pedig a „jövők versenyét” kell megnyerni, amihez „harcosokra” van szükség.
Orbán Viktor nagyon régóta nem igazán beszél belpolitikáról, csak külpolitikáról. Ennek a beszédnek a jelentős része is az utóbbiról szólt, és a világredszerváltással, semleges gazdaságpolitikával, konnektivitással foglalkozott, ilyen értelemben megismételte a tusványosi előadását. Viszont nagyon érdekes fordulat, hogy most kitért belpolitikai ügyekre is, és elismerte, hogy a centrális erőtérnek vége van a Tisza Párt térnyerésével, és Magyar Péter valódi kihívó lehet, bár a nevét állítólag nem mondta ki a beszéd során. Úgy tűnik, szükségesnek érzi, hogy nagyobb fókusz kerüljön a belpolitikai történésekre – elemezte a beszédet lapunknak Milbacher Dániel a Polémia Intézet alelnöke, politikai tanácsadó.
Figyelemre méltó, hogy a miniszterelnök azt mondta: nem elfutni kell a szakpolitikai viták elől, hanem meg kell azokat nyerni. A nagy kérdés az, hogy hogyan. Mert azt látjuk, hogy például Lázár János, bár eleinte harciasnak tűnt, de aztán mégsem mert elmenni Magyar Péterrel vonattal Ózdra,
pedig a MÁV helyzete például egy szakpolitikai kérdés. Vagy Maruzsa Zoltán levele, amelyben igyekszik megakadályozni Magyar Péter iskolalátogatásait, mennyiben a viták megnyerésére irányul. Nem tudjuk pontosan, hogy a miniszterelnök mit vár pontosan, hogy erősebb legyen a propaganda a szakpolitikai vitákban, vagy bizonyos fejlesztéseket ténylegesen el kell végezni a kérdéses területeken” – mondta Nagy Attila Tibor. A szakértő szerint Magyar Péter ügyesebben világított rá a kormány hibáira, mint eddig bárki, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a puszta kommunikáció elég lesz vele szemben. Ahhoz, hogy ezt a csatát megnyerje a Fidesz, kórházi-, iskolai felújításokra és választási osztogatásra is szükség lehet. „A legirritálóbb hiányosságokból azért lehet faragni. Jobban oda lehet figyelni, hogy tényleg legyen WC-papír és fertőtlenítő a kórházakban. Ez azért még nem borítaná fel a 40 ezer milliárd forintos magyar költségvetést. A vonatközlekedés már nehezebb ügy, mert nagyon sok pénzt kell beletenni, hogy látszódjon valami változás” – tette hozzá a politikai elemző. Ehhez kapcsolódóan figyelemre méltónak gondolta azt is, hogy Orbán a beszámolók szerint bírálta a saját kormányának közigazgatásának lassúságát, 12 milliárd forint uniós pénz lehívása kapcsán. Az ATV szerint a miniszterelnök úgy fogalmazott, a „békeköltségvetés megvan a fiókban, '25-ben képesnek kell lenni a 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, ehhez pedig nagyarányú béremelésre van szükség”.
Milbacher Dániel is úgy gondolta, a Fidesznek valószínűleg különböző gazdasági ösztönzőkhöz, adókedvezményekhez kell nyúlnia, hogy visszanyerje a támogatottságát a 2026-os választások előtt, mert az nem reális, hogy az egészségügyben, oktatásban, vagy a közlekedésben jelentős változásokat lehessen elérni ennyi idő alatt. „Ezek hatalmas ágazatok, amiken nagyon nehéz rövid távon változtatni, és nagyon hálátlanok is, éppen ezért a kormányok ritkán nyúlnak hozzájuk. Én azt tudom elképzelni, hogy az elkövetkezendő időszakban felületi kezeléseket, látványos, de nem fundamentális pénzinjekciókat hajt végre a kormány ezeken a területeken – mint például a pedagógusbér-emelés –, hogy csökkentse az elégedetlenséget, megszüntesse a tiltakozásokat egy időre” – vélekedett a politikai tanácsadó.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az is árulkodó, hogy Orbán Viktor tőle teljesen szokatlan módon megállt, és rögtönzött sajtótájékoztatót tartott az esemény előtt az újságíróknak. Nagy Attila Tibor szerint ez azt jelzi, hogy kommunikációs szempontból defenzívába szorult, és ebbe a helyzetbe elsősorban Magyar Péter hozta. „Ezzel a kiállással az újságírók elé azt a kockázatot is vállalta a miniszterelnök, hogy a kitérő válaszai nem biztos, hogy a legjobb hatást gyakorolják majd a kormánykritikus nézők előtt. Bese Gergely ügyére, és a Facebook oldaláról eltűnt bejegyzésekre például láthatóan nem volt kiérlelt válasza, de az egészségügy állapotát firtató kérdésekre adott feleletei sem alkalmasak arra, hogy ellenpontozzák a penészes vagy poros kinézetű falak látványát, de egyfajta kommunikációs ellentámadás kezdetét jelenthetik” – vélekedett a politikai elemző.
Milbacher Dániel szerint az újságírók elé kiállás egyfajta „itt vagyok, visszatértem” gesztus volt, és bár a válaszai arra nem voltak alkalmasak, hogy egy csapásra átvegye a belpolitikai diskurzus irányítását, de erőt mutatott, elsősorban a sajátjai felé. „Megmutatta, hogy ő hajlandó beleállni a vitába, nem tér ki a témák elől, amit Magyar Péter dobott fel. Ez pedig megnyugtató lehet a fideszes választóknak, mert ha Orbán Viktor valamit mond, az számukra biztosan úgy is van” – tette hozzá a szakértő.