A sokak által lenézett, „elszakított” Szlovákia területén is jobb nyugdíjrendszer működik, mint nálunk.
Hiába a uniós elvárás, aligha lesz érdemi változás a nyugdíjrendszerben. A fontos módosításokhoz hiányzik a kormány bátorsága – mondta a Népszavának Simonovits András közgazdász.
Nyugdíjügyben az a legújabb sajtóinformáció, hogy emelheti a kormány a korhatárt. Ön mit tud erről?
Szó sincs általános korhatáremelésről, ilyen lépésre a következő 10 évben biztosan nincs szükség. Nem is szerepel ilyen szándék abban a jelentésben, ami alapján a kormány kidolgozza az Európai Bizottság által kért reformot. Legutoljára 2009-ben, a Bajnai-kormány hozott erről egy radikális döntést. 2013-ban még 62 év volt a nyugdíjkorhatár, majd évente, félévvel csúsztatva 2022-re elérte a 65-öt. Megvalósult, a Fidesz végigvitte, nem állította le, pedig eközben a várható élettartam csak egyetlen évvel nőtt.
Nagyon hangsúlyosan mondta az általános szót. Másfajta emelés lehet?
Lehetne. A Nők40 programot meg kellene szüntetni. Értelmetlen és méltánytalan. Az nincs rendjén, hogy egy 39 éves jogviszonnyal rendelkező 64 éves nőt nem engedünk el, mert többet tanult, vagy betegség, ápolás miatt kihagyott pár évet a munkából. De 40 éves jogviszonnyal egy 60 éves nyugdíjba mehet, majd másnap teljes fizetésért, de már járuléklevonás nélkül, újra dolgozhat. (...)
Azt kifogásolja például, hogy a kormány a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát hangsúlyozza. Mi ezzel a baj?
Az, hogy nem konkrét. Ugye azt kérte az Európai Bizottság a magyar kormánytól, hogy a nyilvánosság előtt vitassa meg a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, és 2025-ig hajtson végre egy hatékony és méltányos nyugdíjreformot. A fenntarthatóságot úgy is meg lehet teremteni, hogy nullára csökkenti az összes nyugdíjat. Nem tudjuk, mit és hogyan akar megoldani. Az elégségesség kifejezést is használja a kormány, nem könnyen értelmezhető. Én egy másik dimenziót tartok fontosnak, a már említett méltányosságot. A Nők40-et is azért bírálom, mert méltánytalan. Ahogy az elszabaduló induló nyugdíjak is azok.
Mi a méltánytalan? Az, hogy az induló nyugdíjak ilyen magasak, vagy az, hogy a régiek ennyire alacsonyak?
Mindkettő. Az induló nyugdíj a szolgálati idő és a korhatárhoz fűződő korrekció mellett az 1988 óta szerzett nettó kereseteken alapul. A Fidesz 2013-ban bedobta a lovak közé a gyeplőt, amikor eltörölte a járulékplafont. Ez óriási hiba. Ugyan 5-10 százalékkal növelte vele a nyugdíjjárulék bevételt, és akkor még nem is keletkezett plusz kiadás. Ám azóta eltelt pár év, sok olyan munkavállaló is nyugdíjas lett, akinek a keresete az átlagbér háromszorosa, vagy még több volt. Az ő nyugdíjuk most példátlanul és méltánytalanul magas, gyakran jóval millió forint fölött van. Most még nincsenek olyan sokan, de ahogy telnek az évek, egyre többen lesznek. Én azt mondom, hogy az átlagbér duplája-triplája fölötti bért már nem kellene beszámítani.
Továbbiak a teljes cikkben.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza