Nemcsak a magyar egészségügyről, de az önpusztító életmódunkról is szomorú képet fest az OECD jelentése

Magyarországon 2022-ben egy ember egészségügyi kiadásaira 1867 eurót költött az állam, az EU-ban átlagosan 3533 eurót. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben az EU-ban a GDP 10,4 százalékát költötték egészségügyi kiadásokra, Magyarországon csak a GDP 6,2 százalékát.

Elöregedőben van az orvostársadalom

Az OECD szerint általánosságban elmondható, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiány miatt – más országokban is. Az EU-ban 2022-ben körülbelül 1,2 millió orvos, ápoló és szülésznő hiányzott a rendszerből annak ellenére, hogy a legtöbb országban 2012 óta az orvosok fizetése reálértéken nőtt. Az OECD-tanulmány külön kiemeli Magyarországot, ahol százezrekkel keresnek többet az orvosok.

A hiányt elsősorban az okozza, hogy a népesség elöregedőben van, vagyis növekszik a 65 év feletti, jellemzően krónikus betegséggel élők aránya. Magyarországon 2000-ben a lakosság 15 százaléka, 2023-ban nagyjából 20 százaléka volt 65 év feletti. Az előrejelzések szerint a 65 év felettiek aránya 2050-re elérheti a 30 százalékot. Az EU-ban tavaly a születéskor várható élettartam elérte a 81,5 évet, Magyarországon 76,9 év volt.

A születéskor várható élettartam növekedése nem azt jelenti, hogy az emberek egyre tovább élnek egészségesen: az OECD-jelentése szerint az EU-ban a 65 éves, vagy annál idősebb lakosok 40 százalékának legalább két krónikus betegsége van. Bár a nők néhány évvel tovább élnek, mint a férfiak, de ezeknek az éveknek a nagy részében is valamilyen betegséggel küzdenek, így a születéskor várható egészséges élettartam szinte megegyezik a nemek között.

A másik probléma, hogy az orvostársadalom is elöregedőben van. Az EU-ban az orvosok több mint egyharmada, az ápolók egynegyede 55 év feletti, és várhatóan a következő években nyugdíjba megy.

Magyarországon 3,5 praktizáló orvos jut ezer főre, az EU-ban 4,2. Az ápolók számában sem jobb a helyzet. Az uniós országok közül az egy főre jutó ápolók száma Görögországban volt a legalacsonyabb, de ebben Magyarország is a sereghajtók között volt: hatnál is kevesebb nővér jutott ezer főre, miközben az uniós átlag 8,4 volt. Ezzel párhuzamosan a fiatalok körében csökken az érdeklődés az egészségügyi pálya iránt: 2018 és 2022 között az uniós országok több mint felében kevesebben akartak ápolók lenni, mint korábban.

A munkaerőhiány kezeléséhez egyre többször van szükség külföldön képzett egészségügyi szakemberekre. 2023-ban a Norvégiában és Írországban dolgozó orvosok több mint 40 százaléka külföldön végzett. (A négy norvégiai egyetemen kevés a hely és rendkívül magasak a felvételi követelmények, ezért onnan sokan eleve külföldön próbálkoznak, így nagy számban Magyarországon is tanulnak.) Az egész EU-ban az orvosok 11,7 százaléka szerezte meg a szakmáját külföldön, Magyarországon ez az arány 8,2 százalék volt, amivel majdnem a középmezőnyben vagyunk.

Az OECD-jelentés szerint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nagyon egyenlőtlen. Ennek oka, hogy több országban az orvosok inkább a fővárosokban dolgoznak, miközben a kisebb településen kevesebben helyezkednek el. Ez a helyzet például Magyarországon, Ausztriában, Horvátországban, Csehországban, Dániában és Görögországban is.

Kevesen járnak szűrővizsgálatokra

Magyarországon keringési és daganatos megbetegedésekben halnak meg a legtöbben. Ez nem meglepő annak fényében, hogy hazánk tavaly is élen járt ezekben. A rák a második vezető halálozási ok világszerte. 2021-ben Máltán, Luxemburgban és Svédországban ugyanakkor a rák okozta halálozási arány alacsonyabb volt az uniós átlagnál, míg Magyarországon, Horvátországban és Lettországban magasabb.

A szakemberek szerint a szűrővizsgálatoknak nagy szerepe van a daganatos betegségek felismerésében, de Magyarországon még mindig kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Ennek meg is van az eredménye: daganatos megbetegedésekben Magyarországon hal meg a legtöbb ember az összehasonlított európai országok közül: 100 ezer 75 év alatti lakosra 452 megelőzhető haláleset jut, az EU-ban átlagosan 200. Mindez nemcsak a szűrővizsgálatok hiánya miatt van így, hanem amiatt is, hogy még ha időben fel is ismerik a betegséget, akkor sem mindig jut a páciens megfelelően gyors és hatékony ellátáshoz.

A tanulmány külön is kitért a nők emlőrák- és méhnyakrák szűrésére. Míg 2022-ben az EU-ban az 50-69 éves nőknek az elmúlt két évben nagyjából 57 százaléka volt mammográfiai szűrésen, addig Magyarországon a nőknek kevesebb mint 30 százaléka vett részt ilyen szűrésen. Dániában, Finnországban és Svédországban volt a legmagasabb a szűrési hajlandóság, 80 százalék feletti. Magyarországon a méhnyakrákszűrésen résztvevők aránya is alacsonyabb volt az EU-s átlagnál. Az EU-s átlag 56 százalék volt, Magyarországon ez az arány 26 százalék volt. Vastagbélrákszűrésre az 50-74 éves magyar lakosság mindössze 16 százaléka ment el, az EU-ban ez az arány 42 százalék volt, miközben ez az egyik legkönnyebben felismerhető és időben gyógyítható daganat.

Magyarországon nem elég egészségtudatosak az emberek

A betegségek megelőzésében a szűrővizsgálatok mellett az életmódnak is fontos szerepe van. Ezért is nézte meg az OECD jelentésében a rizikótényezőket. Az egyik első ilyen tényező a dohányzás. Bár az elmúlt évtizedben a legtöbb uniós országban egyre kevesebb tinédzser dohányzik, 2022-ben még a fiatalok 17 százaléka, azaz nagyjából minden hatodik 15 éves fiatal azt mondta, hogy az elmúlt hónapban legalább egyszer szívott cigarettát. Itthon majdnem minden negyedik fiatal válaszolta ugyanezt, így ezzel az első négy legrosszabb eredményt produkáló ország között vagyunk.

Az EU-ban a 15 évesek 14 százaléka mondta azt, hogy 2022-ben naponta fogyasztott cukrozott üdítőitalokat. Magyarországon a 15 évesek 20,1 százaléka válaszolta ezt.

Az EU-ban átlagosan a felnőtt lakosság 60 százaléka fogyasztott legalább naponta friss zöldséget és 61 százaléka friss gyümölcsöt. Magyarországon a felnőttek 41 százaléka eszik mindennap gyümölcsöt, és csak egyharmada fogyaszt naponta zöldséget.

Az OECD által vizsgált következő rizikótényező az elhízás volt. Jelenleg a világon több elhízott van, mint éhező ember. Az elhízás az életkilátásokat 3–12, a betegségektől mentes életévek számát 25-tel rövidítheti meg. Mindez jelentős anyagi terhet ró az egyénre és a társadalomra. Máltán a férfiak 29 százaléka számít elhízottnak, Magyarországon 25 százaléka.

Az elhízáshoz hozzájárulhat a mozgásszegény életmód is. Viszont ebben a mutatóban Magyarország kifejezetten jól szerepelt. A WHO által ajánlott mozgást az EU-ban a 11 éveseknek csak 22 százaléka érte el. Ez az arány Finnországban, Írországban és Magyarországon volt a legmagasabb, míg a Olaszországban, Litvániában és Franciaországban a legalacsonyabb.

A jelentés arra is kitért, hogy a lakosok hogyan érzik magukat a bőrükben. Magyarországon 2023-ban a 65 évesek 22 százaléka mondta azt, hogy „rossz vagy nagyon rossz” az egészségügyi állapota. Ez az arány 2010-ben még közel 45 százalék volt.

Az öngyilkossági statisztikákban viszont már nem állunk ilyen jól. Az EU-ban 2021-ben mintegy 47 300 ember vetett véget az életének, ez 100 ezer lakosra vetítve 10,2 halálozást jelent. Szlovénia és Litvánia után Magyarországon volt a legmagasabb az öngyilkosságok aránya. 2021-ben az EU-ban 100 ezer férfira 16,8 öngyilkosság jutott, míg 100 ezer nőre 4,6. Magyarországon 100 ezer férfira több mint 25, 100 ezer nőre több mint 5 öngyilkosság jutott.

A koronavírus-járvány 2021-ben a harmadik vezető halálozási ok volt az EU-ban

2021-ben közel 5,3 millió ember halt meg az EU-ban. Ez 100 ezerrel több, mint 2020-ban, és 600 ezerrel több, mint 2019-ben. Az OECD-kutatása szerint a többlethalálozásért főként a koronavírus-járvány a felelős. A koronavírus-járvány 2021-ben a harmadik vezető halálozási ok volt az EU-ban, az összes halálozás 11 százalékát okozta a vírus.

Az OECD jelentés szerint a Covid okozta halálozás 2021-ben különösen magas volt Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban. Ezekben az országokban 100 ezer lakosra vetítve több mint 250 halálos áldozata volt a járványnak. Azonban érdemes óvatosan bánni ezekkel az adatokkal, nehezen lehet ugyanis összehasonlítani az országokat, mert különbözőképpen tartják nyilván a Covid áldozatait.

A kutatás több ponton is kitért a járvány hatásaira. A világjárvány idején a 65 év felettieknek uniós átlagban 2,4 százaléka mondta azt, hogy nem tudott eljutni a háziorvosához. Ennek például az volt az oka, hogy a háziorvos nem fogadta őket a járvány alatt. Magyarországon a megkérdezett korosztály 6,1 százaléka mondta azt, hogy nem tudott elmenni a háziorvosához.

GDP-arányosan is keveset költ Magyarország az egészségügyre

Egy ország egészségügyi helyzetét nagyban meghatározza, hogy a kormány mennyit költ az ágazat kiadásaira. Az EU-ban 2022-ben az egészségügyi kiadások átlagosan a teljes kormányzati kiadás 15 százalékát tették ki. Az egészségügyi kiadások az összes uniós országban nőttek.

Írországban és Németországban az egészségügyre fordított közkiadások aránya 20 százalék körül volt, míg Magyarországon és Görögországban nagyjából 10 százalék.

Ezzel 2022-ben az egy főre jutó egészségügyi kiadások Magyarországon, Horvátországban, Bulgáriában és Romániában voltak a legalacsonyabbak.

Magyarországon egy ember egészségügyi kiadására 1867 eurót költött az állam. 2022-ben az EU-ban ez az összeg 3533 euró volt.

Mivel az egészségügyi kiadások mértéke az ország gazdasági fejlettségétől, nagyságától is függ, érdemesebb GDP-arányosan összehasonlítani az értékeket. 2022-ben az EU-ban átlagban a GDP 10,4 százalékát költötték egészségügyi kiadásokra, ez az arány Magyarországon 6,2 százalék volt.