KezdőlapAktualitásokJelentkezés/AdatfrissítésGY.I.K.A szervezetrőlAlapszervezetekDokumentumokLapszemleKapcsolatSzolgáltatásokKeresés
 
 
2022. szeptember 7. (szerda) 18:04Weborvos

Nem sok jót ígér, hogy marad az átlagfinanszírozás

A betegek járnak a legrosszabbul, és az átlag felett teljesítő, nagy betegforgalmat bonyolító kórházak.

Sok találgatás és bizonytalanság után immár szinte bizonyossá vált, hogy egyelőre nem változik az átlagfinanszírozás, amely a MedicalOnline információi szerint decemberig lesz érvényes, majd januártól egy megújult finanszírozási rendszer lép életbe. Az újsághír kapcsán dr. Velkey Györgyöt, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökét és dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.

– A kórházak a mai napig a 2019-es teljesítményük alapján kapják finanszírozásukat, miközben rengeteget változott azóta az intézmények munkája, élete és az egész ellátószerkezet. Bár stabil a finanszírozás, ám nincs kapcsolatban a mostani betegforgalommal, ellátási igényekkel. Mindenképpen szükség van arra, hogy valamilyen módszerrel elismerjék a teljesítményt a finanszírozásban, hiszen a jelenlegi rendszer következtében a betegellátási összteljesítmény csökkent. Ezt mutatják például a növekvő várólisták, amelyek hátterében többek között pénzügyi és humánerő-forrás gondok állnak. Különösen a szakdolgozók hiányoznak, így a műtőket nem lehet megfelelő kapacitással használni. Mindenképpen azon vagyunk, hogy szükség van a teljesítményarányos finanszírozásra, azt vissza kell vezetni, de megújítva, hiszen a merev tvk-kon, az igazságtalanságokat tartalmazó HBCs-ken változtatni kell – szögezi le dr. Velkey György.

Hivatalosan nem hallottak róla

A kórházszövetségben hivatalosan nem hallottak arról, hogy decemberig marad az átlagfinanszírozás, és hogy jövő év januárjában vezetik be az új finanszírozási rendet. Tudnak arról, hogy van egy jelentős szabályozási csomag, amely a kormány elé kerül, s amelynek része a finanszírozás változása, de időzítéséről nincs pontosabb információjuk.

– Minél inkább elhúzódik a teljesítmények elismerése, annál fontosabb a korrekció, ugyanis súlyos helyzetbe kerülnek azok az intézmények, amelyek sok beteget látnak el az átlagfinanszírozás felett – hangsúlyozza Velkey György. – Fontos, hogy megkapják a különbözetet korrekció formájában, hiszen tavaly december óta, vagyis a 2021-es konszolidáció óta görgetik az ebből adódó hiányukat. Az intézmények többségét ez nem érinti, hiszen általában alacsonyabb a teljesítményük a bázisfinanszírozásnál, de egyes kórházak helyzete kritikussá válhat, ha nem rendezik a többletteljesítmény során keletkezett hiányt. Ezzel nem lehet az esetleges következő, év végi adósságrendezésig várni. Itt az elvégzett teljesítményekhez világosan köthető kifizetésekről van szó, míg az adósságnak ennél sokkal több összetevője van. A NEAK is foglalkozik vele, számontartja az átlagfinanszírozás felett teljesítőket, ismert az ágazatvezetés előtt is a probléma – ismertette az elnök.

A korrekció az igazságosságot szolgálná

Ha ezt sikerül rendezni, akkor januárig elviselhető az átlagfinanszírozás az MKSZ elnöke szerint, aki hozzátette: a lényeg, hogy az igazságosság elve ne sérüljön. Információik szerint az új finanszírozási szisztéma elkészült, első lépésként a kódrevízió esetszintű kontrollingszámításon alapóló verzióját szeretné az államtitkár alkalmazni. Ez egy gyors és használható megoldás, a korrekció rövid távon segíthet, de hosszú távon nem maradhat el a HBCs korrekt rendezése Velkey György szerint.

A betegek járnak a legrosszabbul

Mindenképpen csalódás, hogy marad az átlagfinanszírozás dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint, még akkor is, ha bizonyos kisebb intézményi korrekciókkal lehet csökkenteni az ebből fakadó hátrányokat (lásd az átlagfinanszírozás felett teljesítők kompenzációja). Az is tény véleménye szerint, hogy a mai humánerőforrás adottságaikkal a szolgáltatók többsége nem tudná hozni a 2019-es ellátási szintet.

– A legrosszabbul nyilván a betegek járnak, hiszen így nehezen lesz csökkenthető a várólista, amire információk szerint még 5-6 milliárd forint van a durván 13 milliárdos keretből. Hogy nagyobb legyen az érdekeltség a ledolgozásban, lehet, hogy érdemes lenne megfontolni, legalábbis ideiglenes jelleggel, az „ösztönzőt” a mostani 30 százalékról 50-ra megemelni – mondja Sinkó Eszter. – A betegek azt látják, hogy a szakrendelők konganak az ürességtől, mégis nehezen és távoli időpontot kapnak, sőt: az időpontkérésért is heteket kell várniuk.

Az egészségügyi közgazdász irracionálisnak tartja, hogy azok a szakorvosok, akik korábban 20 beteget is elláttak rendelési idejükben, most 7-8 beteget fogadnak. Tavasz óta ugyan javult a betegfogadás, de még mindig nem tudtak visszaemelkedni a 100 százalékra, nemhogy a 104 százalékra, amelyet a finanszírozás preferál.

Vissza fog esni a magánellátás

– Már a magánellátóknál is sorbanállás van, aminek nem minden magáncég örül, hiszen nem céljuk a tömegellátás. Ez vélhetően nem sokáig marad így, hiszen a rezsiváltozások, az infláció erősödése, a recesszió miatt megáll a magánellátók hihetetlen növekedése, mert a betegek egyszerűen nem tudják majd megfizetni az ellátást – vetíti előre.

Ott tartunk sajnos, teszi hozzá, hogy az állami rendszer nem képes a teljes szolgáltatási palettát nyújtani – kivált a szakrendelésekben –, és a kardiológián, endokrinológián, gasztroenterológián túl már a nőgyógyászati rendelések is csak döcögnek.

Mindenki kíváncsian várja, mi van a „csomagban”

Mindenki készül arra, hogy megismerhesse az egészségügyi államtitkár által beharangozott stratégiai terveket, aminek nyilván meghatározó része lesz a finanszírozás változása. Mint mondja, túl sokáig nem lehet várni, mert a kettős érdektelenség miatt – az átlagfinanszírozás miatt az intézmények nincsenek ösztönözve a nagyobb számú ellátásra, és az orvosoknál sincs semmilyen ösztönző beépítve a bérükbe – a betegek húzzák a rövidebbet, ezt mutatják a kedvezőtlen ellátási adatok és halálozási adatok.

Vissza
Kapcsolat Adatvédelem Számlaszámunk: 11100104-18180169-36000001 Látogatók: 5055346 Cikket olvasták: 33 Layout & Coding: Dexef Kft.