„Nem hagyhatjuk magunkat!” – A MOK kerete elfogyott, saját pénzből küzdenek az Alkotmánybíróságon a háziorvosok

Ezt követően Keczéry Attila zuglói háziorvos, az orvosi kamara titkára posztolta a Facebookon, hogy meggondolja, ne menjen-e inkább kerítésépítőnek. Pár órával később húsz olyan társat keresett, akik anyagi áldozatot is készek vállalni, hogy jogaik védelmében az Alkotmánybírósághoz forduljanak. Interjú.

Akkor most megy kerítést építeni vagy marad háziorvos?

Még gondolkodom július közepéig, a szabadságom végéig. Az építésből is gond nélkül meg tudnék élni. Amikor a balatoni nyaralónk kerítésével készen lettem, sorra jöttek a megrendelések. A környékünkön számtalan kerítésfelújításra váró ház van. Most mégis arra hajlok, nagyobb szükség van rám az alapellátásban háziorvosként és az orvosi kamarában szakértőként, mint az építőiparban. Bár az utóbbiban sincs sok szégyenkezni valóm, orvosból és háziorvosból is nagyon kevés van. A köztársasági elnök aláírására reagáló első posztom óta nagy munkában vagyunk. Már több mint 150-en jelezték, hogy az Alkotmánybíróság előtt is hajlandók kiállni az igazukért. Így pillanatnyilag ebben van rám nagyobb szükség.

Kollégái a kerítésépítéstől akarták megóvni vagy más miatt álltak néhány óra alatt ennyien ön mellé?

Leginkább azt mondják: nem hagyhatjuk annyiban, hogy a javunkra döntő Kúria ítélet után ne küzdjünk tovább az igazunkért. Tegyük gyorsan hozzá, hogy nekem magától értetődően két nagyapám volt: az apai az orvos, az anyai viszont katonamérnök. Az utóbbitól örökölhettem a kézügyességemet, az elhivatottságomat is. Már gyerekként a barkácsműhelyében tanított arra, mit hogyan kell úgy csinálni, hogy az szép is meg tartós is legyen.

Mire készülnek az orvostársaival?

Alkotmánybíróságon támadjuk meg a kedden kihirdetett jogszabályt. Van egy szuper alkotmányjogászunk, aki az ügyeleti perekben jártas jogászokkal karöltve vállalná is a feladatot. Az eddig jelentkező háziorvosok vállalták az eljárás költségét is, de időközben az orvosi kamara elnöke is támogatásáról biztosított bennünket.

Miért nem a köztesület állja a költségeiket?

A Magyar Orvosi Kamarának elfogyott az ügyvédi díjakra szánt kerete. Ebből eddig szinte mindig csak a háziorvosoknak a pereskedéseire költött, miközben ez a csoport csak hatoda a tagságnak. Így az elnökség legutóbb úgy döntött: nem tud többet áldozni a háziorvosok problémáira. Igaz, ezt követően derült ki, hogy a salátatörvényben belekerült a háziorvosokat ügyeletre kényszerítő jogszabály. Ezért kértem a kollégáimat, hogy aki nem tudja elfogadni a történteket és hajlandó az Alkotmánybírósághoz fordulni, azokkal dobjuk össze a szükséges költségeket. Szó van arról, hogy a Magyar Orvosi Kamara is támogatja majd az alkotmányossági küzdelmünket.

Eddig összegszerűen mennyit költött a kamara a háziorvosi perekre?

Több mint húsz millió forintot, ezt az összeget az ügyeleti perek vitték el, amelyek közül az egyikben a Kúria is a Magyar Orvosi Kamara által támogatott pertársaság javára döntött. Az ítélet után, a kamara ügyvédei azt kérték a mentőszolgálattól, hogy üljön le a pernyertesekkel és készüljön egy kölcsönösen elfogadható munkaszerződés. Az OMSZ nem is reagált erre. A pereskedés két éve alatt az érintett orvosok dolgoztak. De amint nyertek, adtak egy három hónapos határidőt az Országos Mentőszolgálatnak. Az OMSZ azonban ezután sem volt hajlandó velük, semmilyen módon kapcsolatba lépni. A megállapodásra szabott határidő lejárta után az orvosok bejelentették: nem ügyelnek, nem vették fel a munkát. Az OMSZ ugyanúgy beírta őket ügyeleti időpontokra, és amikor nem jelentek meg, akkor ezt bejelentették a kormányhivatalnál, az pedig kötelezettszegési eljárást indított ellenük. Van, aki megijedt, és visszament ügyelni, ám ők azóta is szerződés nélkül dolgoznak. Mostanra van olyan háziorvos, aki ellen hét ilyen eljárás van folyamatban. Egy olyan orvosnőről is tudok, aki már befizetett 400 ezer forint büntetést. Azt gondolom, gondoljuk, hogy nem hagyhatjuk magunkat.