Magyarországon minden harmadik gyógyszert már az innovatív gyógyszerszektor finanszíroz, a gyógyszerkassza több mint felét az gyógyszercégek állítják elő, éppen azért egy javaslatcsomaggal álltak elő a kormányzat számára.
Míg korábban a gyógyszerkassza 25 százalékát adták az innovatív gyógyszergyártók, az extraprofitadó miatt ez az arány 2023-ra 51 százalékra emelkedett, hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján.
Az innovatívok egy javaslatcsomagot fogalmaztak meg a kormányzat számára, amiben többek között a gyógyszerbefogadási rendszer egyszerűsítését, betegregiszterek létrehozását, valamint a terápiák eredményességének hatásosságának kontrollálását is szeretnék elérni.
A gyógyszeripar a magyar gazdaság teljesítményéhez 1800 milliárd forinttal járult hozzá 2022-ben, mondta Bibity Zsolt, az IQVIA vezetője az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján.
Az adatelemzéssel foglalkozó cégvezető az előadásában kitért arra, hogy a szektor jelentős hozzáadott értékű tevékenységet végez, klinikai kutatásokra 2022-ben 21 milliárd forintot fordítottak, országszerte 250 kutatás zajlott, egy-egy gyógyszerkísérlet során a cégek 108 millió forintot költöttek.
Bibity Zsolt ugyanakkor kitért arra is, a klinikai vizsgálatok aránya az elmúlt néhány évben csökkent Magyarországon, emiatt Magyarország versenyképessége csökkent ezen a területen.
Az innovatív gyógyszercégek által előállított 100 forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság és más területén további 85 forintnyi hozzáadott értéket generál, erről már Maurer Szemere, Századvég Zrt. kutatója beszélt a konferencián.
A gyógyszerszerszektor közvetlen hozzájárulása a büdzséhez 2022-ben 135 milliárd forint volt.
A kutatás-fejlesztésre a nemzetgazdasági átlag kilencszeresét költik a vállalatok, 2022-ben a klinika vizsgálatok 59 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez, 251 vizsgálat valósult meg Magyarországon, sorolta Maurer Szemere.
A GDP arányos egészségügyi közkiadások vagyis az E-alap kiadása 2023-ban 5,7 százalékon állt. A funkcionális mérleg szerinti egészségügyi kiadások pedig a GDP 4,4 százalékát tették ki, mondta Márky Kristóf, Healthware Kft. vezető kollégája.
Összehasonlításul közölte, hogy az EU országokban átlagosan a GDP 7,7 százalékát költik egészségügyre.
2021-ben 23,4 százalékot tettek ki az iparági adók, 2024-re ez az arány 33,4 százalékra emelkedett, vagyis ez azt jelenti, hogy minden harmadik gyógyszert a gyógyszerszektor finanszíroz – sorolta a szakértő.
Míg 2022-ben 73 milliárd forint volt az iparági adó, 2023-ban pedig az összeg már 110 milliárd forintra emelkedett, mondta az emelkedő költségekről a Márky Kristóf és felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 10 évben GDP arányosan 20 százalékkal csökkentek a gyógyszerkiadások.
A számok tükrében egy dolgot ne felejtsünk el, reagált Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára a konferencia kerekasztal beszélgetésén a gyógyszerkassza pénzügyi mutatóira, hogy a gyógyszerkiadások nominálisan emelkedtek, ami annyit jelent, hogy megduplázódtak.
A gyógyszerkasszával és az extraprofitadóval kapcsolatos észrevételekre a helyettes államtitkár azt válaszolta, a gyártási és kereskedelmi tevékenységet sújtó adót nevezik extraprofitadónak, alapvetően az a cél, hogy a Magyarországon működő gyógyszercégeket ne sújtsa olyan teher, ami nem jogos, mondta Bidló Judit.
Kiemelte: 2025. január 1-től már nem terheli majd a gyógyszercégeket extraprofitadó.
Erre reagálva az innovatívok azt válaszolták, nem a 40 százalékos adó kivezetése a megoldás az ipar számára. Érdemes lenne minél több GDP növelő mechanizmust beépíteni a rendszerbe.
Bidló Judit, kiemelte, ő azt tanulta az innovatív gyártóktól, hogy a gyógyszer az érték, értékalapú árazás van, az érték pedig nem inflálódik, reagált arra, hogy a gyógyszerszektorban az egyik legjelentősebb gond az infláció emelkedése.
Példaként említette a hazai gyógyszerkiadásokkal kapcsolatban, hogy nagyon nagy különbségek vannak a terápiák árai között.
Azt mondta, hogy tíz éven át 70 ezer nyugdíjas vérnyomáscsökkentőjét biztosítja az a kezelés, amit például az SMA-s betegnél alkalmaznak.
Az intézményekben a költségvetési megszorítás a dologi költségekben van, amikor gyógyszerről beszélünk a kórházakban roppant nehéz a gyógyszereket árát kigazdálkodni, ez sok feszültséget jelent az intézményeknek, mondta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke az AIPM konferenciáján. Az innovatív kezelések az egyik legmodernebbek, de nagyon költségesek is.
Egyik terápiás területet nélkül sem lehet a betegek ellátását megoldani, sem a generikus gyógyszergyártók, sem az innovatív gyógyszeripar nélkül. Ha a régebbi terápiákat költséghatékonyabbá és olcsóbbá lehetne tenni, azzal segíthetnénk az innovatív terápiák térnyerését, mondta Gaszner Péter, a Generikus Egyesület elnöke. A legnagyobb gond az infláció és a bérek emelkedése, generikusok számára is, valamint az árfolyamgyengülést jelölte meg egy másik problémának. Példaként említette, hogy az elmúlt tíz évben 100 forinttal gyengült a hazai fizetőeszköz árfolyama az euróhoz képest, emiatt sok száz millió forint veszteséget könyveltek el a generikus gyógyszergyártók.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza