A betegek azzal szembesülhetnek, hogy este nem találnak háziorvost, a megyei kórház pedig elszipkázta a szakrendelő dolgozóit.
„Nem vagyok híve a spanyolviasz újra és újra feltalálásának: az utóbbi húsz évben kiváló elméleti munkák születtek arról, mit kellene kezdeni a magyar egészségüggyel. A leírtak gyakorlatba ültetése a misszióm.” Ezzel a lendülettel látott munkához néhány hónapja Takács Péter, az új egészségügyi államtitkár. A Szent János Kórház korábbi igazgatója júliusban a Mandinernek sorolta, mennyi tennivaló vár rá: hozzá kell nyúlni az ügyeleti és háziorvosi rendszerhez, a várólistákhoz és a fizetésekhez is - idézi fel a történteket a 444.hu.
Az elmúlt hetekben sorra jöttek a hírek a kormány terveiről. Megszűnő háziorvosi körzetekről, nagy kórházi központokról, a várólisták adminisztratív megvágásáról és betegeket gondozó civilekről lehetett hallani. Végül múlt héten nyújtották be a törvényjavaslatot, ami részben még csak előkészíti a nagyobb átalakításokat. A távlati elképzelésekről a kormánynak készített előterjesztésben olvashatunk, amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hozott nyilvánosságra.
Takács júniusban azt mondta, csak olyan javaslat kerülhet a kormány elé, amit támogatnak a szakmai szervezetek is. A MOK november 15-én jelezte, hogy ebben a formában nem támogatja a csomagot, másnap mégis benyújtották a parlamentnek. A Kamara vezetői november 2-án kapták meg a tervezetet, amit tízoldalas levélben kritizáltak, a kormány mégsem változtatott rajta érdemben. Bár Takács később személyesen találkozott velük, közleményük szerint csak öt napot kaptak a véleményezésre. (Frissítés: A MOK kedd reggel nyilvánosságra hozta, hogyan írná át a módosítócsomagot.)
De mit fognak érezni a betegek az átalakításból?
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánhelyettesével beszéltük át, mire számíthatunk.
1. Nem lesz késő délután háziorvos
Először is, sokkal nehezebb lesz munkaidőn kívül háziorvoshoz menni.
A kormány számára készült előterjesztés szerint hétköznap csak reggel nyolctól délután négyig lesz rendelés. Utána a háziorvos, ha éppen be van osztva, a járási szakrendelőbe megy ügyelni, sok esetben másik településre, egészen este tízig. Úgy tűnik, ilyenkor is írhat majd receptet, beutalót a saját betegeinek, de a távolság és az ügyeleti elfoglaltságai miatt nehezebben lesz elérhető.
A Népszava egy másik, nem nyilvános koncepció alapján azt írta, a mostani 300 helyett csak 102 ügyeleti központ lesz, így nagyjából havi két ügyelet jut majd minden háziorvosra. Egyes értelmezések szerint azok a háziorvosok, akik ma is rendelnek délután négy után, a normál napokon ezután is megtehetik, de ez csakis rajuk múlik majd. Mivel központilag a nyolctól négyig tartó rendelést írják elő, Sinkó szerint előbb-utóbb ez lesz az általános, azaz „akik ma hozzáférnek az esti rendelésekhez, azok a jövőben az ügyeleteken keresztül kaphatnak majd ellátást”.
Így sok betegnek a munkából kell majd elkéredzkednie, ha háziorvoshoz menne, az ügyeletre pedig a mostaninál többet kell majd utaznia, hacsak nem pont ott él, ahol az ügyeleti központ is van. Ezzel párhuzamosan úgy döntöttek, az állam fogja kialakítani a háziorvosi körzethatárokat. Sinkó szerint ez indokolt lépés, mert így legalább az egyesített körzetekben nem csak helyettesítő orvossal találkozhatnak majd a betegek.
2. A mentők viszik az ügyeletet
Júliustól az Országos Mentőszolgálatra bíznák az orvosi ügyeleti rendszert. Délután négytől este tízig, amikor a háziorvosok ügyelnek, a mentők diszpécsere fogja eldönteni, házhoz kell-e menni vagy sem.
Tíz óra után a mentősök kezelik majd az ügyeleti ellátásra szoruló betegeket. Véget ér tehát az a rendszer, amiben többnyire az önkormányzattal szerződést kötő szolgáltatók vitték helybe az ügyeletes orvosokat, sokszor távolabbi településekről.
Az új felállást korábban Hajdú-Bihar megyében tesztelték, ami a kormány szerint sikeres volt, de nincs nyilvános elemzés, ami ezt alátámasztaná. A Sinkóhoz eljutott hírek alapján a mentők csak komoly átszervezéssel, más megyék bevonásával bírták az extra terheket.
Budapesten egyelőre nem változik az ügyeleti rendszer.
3. Szakrendelések szűnhetnek meg
A kormány állami fenntartásba venné az önkormányzati szakrendelőket. Ez nem szerepel ilyen konkrétan a törvényjavaslatban, de a belső előterjesztésből és Takács nyilatkozataiból világos a szándék.
Sinkó szerint egyelőre azért óvatosak, mert a szakrendelőknél bonyolultak a tulajdonosi viszonyok, ezért egyelőre csak felmérik a helyzetet. A szakrendelőkben dolgozó orvosok például sokszor saját eszközökkel is dolgoznak, és nem világos, mi lenne ezek sorsa az államosítással. „Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az önkormányzatok több tíz milliárddal segítik a szakrendelőik működését, ami az államosítással azonnal elveszne.”
A szakrendelőket és dolgozóikat a megyei kórházak alá terelnék, amelyek viszonylag szabadon pakolgathatnák az orvosokat és ápolókat a megye egészségügyi intézményei közt. (A kórházi dolgozóknál ezt már most, a szakrendelők államosítása előtt bevezetik annyi korlátozással, hogy legfeljebb napi három órát ingázhatnak, a kisgyereket nevelők pedig csak kettőt.)
Sinkó szerint ebben a rendszerben könnyen szakrendelések szűnhetnek meg,mivel a megyei kórházakban annyi ellátás szünetel orvos- és ápolóhiány miatt, hogy kapni fognak az alkalmon, ha elszipkázhatják a szakrendelők dolgozóit. Ráadásul „a szakrendelőkben az átlagnál idősebb orvosok dolgoznak, így az is előfordulhat, hogy nem kívánnak a kórháznak alárendelten munkát végezni, helyette inkább elmennek nyugdíjba, vagy magánrendeléseket nyitnak”.
Ha így lesz, sok beteg búcsút mondhat olyan ellátásoknak, amelyek egyelőre helyben elérhetők.Pedig a kormány épp az ellenkezőjét szeretné elérni. Az alapvető logika szerint a megyei kórházak nemcsak saját, hanem az egész térség érdekei szerint szerveznék az ellátást. Ilyen alapon pótolhatnák a hiányzó szakorvosokat a kistelepüléseken, időnként rendelhetne például gyermekpszichiáter olyan vidéken is, ahol most ez elképzelhetetlen.
Sinkó szerint ahhoz, hogy ez megvalósuljon, érdekeltté kellene tenni a kórházakat. Például adhatnának nekik extra pénzt, ha jól sáfárkodnak a dolgozóikkal, és nem szüntetnek meg egyetlen szakrendelői ellátást sem.
További részletek a cikkben.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza