Az orvosok másodállásának engedélyezése is viszonylag gördülékenyen zajlott, technikai fennakadások voltak csupán, ezek túlnyomórészt zöld utat is kaptak.
Nagy Marcell titkár szerint szabályozatlan maradt a betegutak ügye a magán- és a közellátás között, illetve a korábban sokat ügyelő orvosok érdemben nem láttak semmit a béremelésből - mondta Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára az Infostart kérdésére egy szakmai konferenciát követően.
"Az egész egészségügyi ellátás alapfeltétele az lenne, hogy lássuk, hány orvosból gazdálkodunk, illetve hol, milyen igények merülnek fel és azokat ki tudjuk-e elégíteni. Ezért volt fontos ez a törvény, mert ezáltal kiderült, hogy az adott orvosok hol dolgoznak, hol mennyi időt töltenek és hogyan szerveződik most az ellátás. Ezt korábban nem tudtuk.
Mi jelen pillanatban sem tudjuk, de az állam, vagyis az Országos Kórházi Főigazgatóság mint az ellátás szervezéséért felelős szerv már igen" – ecsetelte Nagy Marcell, aki szerint a jogállási törvénnyel az egészségügy megreformálásának egyik alapfeltétele állt elő.
Megjegyezte, az orvosok másodállásának engedélyezése is viszonylag gördülékenyen zajlott, technikai fennakadások voltak csupán, ezek túlnyomórészt zöld utat is kaptak.
"Mivel nem az volt a cél, hogy megtiltsák a másodállás vállalását, hanem a tisztánlátás" – magyarázta.
Nagyon sok probléma és kérdőjel is maradt még" – fejtegette Nagy Marcell. Ezeket sorolva elmondta: óriási probléma az ügyeleti díjak rendezetlensége (az ügyeleti díj visszaesett), ez több ezer orvost érint, akiknek így nem változott érdemben a fizetése, valamint az összeférhetetlenség a magán- és a közegészségügy között (betegutak szervezése szabályozatlan maradt, voltaképp tilos, a magánellátásban ellátott beteget nem kezelheti a közellátás).
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza