Bejelentkezés
 
 
2025. október 12. (vasárnap) 07:43elitmed.hu

Minden harmadik európai egészségügyi dolgozó depressziós – Magyarországon még rosszabb a helyzet

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európában minden harmadik orvos és ápoló depressziós, Magyarországon pedig még súlyosabb a helyzet: tízből négy egészségügyi dolgozó küzd mentális problémákkal.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) átfogó, csaknem 90 ezer egészségügyi dolgozó megkérdezésével készült felmérése szerint Európában minden harmadik orvos és ápoló depressziós (28%), a munkakörülményeik pedig egyértelműen rontják a mentális egészségüket.

A jelentés szerint azokat az egészségügyi dolgozókat, akikkel erőszakoskodnak, illetve akik tartósan hosszú munkaidőben, vagy több műszakban dolgoznak, nagyobb valószínűséggel kínozza a depresszió, nagyobb eséllyel szoronganak, és nagyobb eséllyel vannak öngyilkossági gondolataik.

Az egészségügyi dolgozók depressziója olykor olyan súlyos, hogy tíz orvosból és ápolóból egy azt mondta, hogy az elmúlt évben öngyilkossági gondolatai is voltak. 

„Ez elfogadhatatlan teher azokra nézve, akik gondoskodnak rólunk. Ennek nem szabad így lennie” – mondta dr. Hans Henri Kluge, a WHO európai igazgatója.

Az öngyilkossági gondolatokon arányán túl a jelentés megállapította, hogy az elmúlt évben minden harmadik orvos és ápoló zaklatásnak vagy erőszakos fenyegetéseknek volt kitéve a munkahelyén, tíz százalékuk pedig fizikai erőszakot vagy szexuális zaklatást élt meg.

Összességében négyötödüket (78%) érte az erőszak valamely formája.

Az orvosok és ápolók mintegy kétharmada elégedett a munkájával, és hasonló arányban tartják a munkájukat jelentőségteljesnek és célvezéreltnek, ennek ellenére csak alig több mint a felük (54%) számolt be jóllétről, és mindösszesen az ötödük (22%) a munka-magánélet egyensúlyáról.

Az egészségügyi dolgozók kiégése és mentális problémái súlyos következményekkel járhatnak a betegek számára is: vizsgált országokban az egészségügyi dolgozók 11-34 százaléka mondta, hogy fontolgatja a pályaelhagyást, ami hosszabb várólistákat és rosszabb minőségű ellátást vonhat maga után. 

Nem jobb a helyzet Magyarországon sem, sőt

Magyarországon csaknem 10.000 dolgozó vett részt a kutatásban, 2300 orvos és 7200 ápoló.

Itthon tíz százalékponttal magasabb a depressziós dolgozók aránya (EU27+Izland és Norvégia: 28% versus Magyarorzság: 39%), amivel a negyedik legrosszabb adatot produkáljuk.

Ugyanakkor szorongásról nagyságrendileg ugyanolyan arányban számoltak be a magyar orvosok és ápolók, mint európai kollégáik (22% versus 21%).
 


A magyar orvosok és ápolók (kék oszlopok) mentális egészsége az EU27+2 tagállamok dolgozóival (barna oszlopok) összehasonlítva.

Jóllétről a hazai egészségügyi dolgozók kevesebb mint fele számolt be (46%), aminél csak a lengyel és a portugál adat alacsonyabb, ugyanakkor 85%-uk azt mondta, érte valamilyen erőszak az elmúlt egy évben: 

30%-ukat zaklatás, 11%-ukat fizikai bántalmazás, 14%-ukat szexuális erőszak, 34%-ukat erőszakos fenyegetés, 80%-uknak pedig a páciensek és hozzátartozóik haragját kellett kezelniük.

A munkavégzés rizikófaktorai és protektív tényezői Magyarországon (kék vonal) és az EU27+2 tagállamokban (barna vonal).

A kutatásban résztvevő magyar orvosok 10,8%-a és az ápolók 21,3%-a számolt be arról, hogy gondolkodik a pálya elhagyásán – mindkét adat meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor mentális problémákra hivatkozva kevesebben mennek betegszabadságra, mint európai kollégáik.

Forrás: WHO - Mental Health of Nurses and Doctors survey in the European Union, 
Iceland and Norway

Vissza
Kapcsolat Adatvédelem Számlaszámunk: 11100104-18180169-36000001 Látogatók: 25883262 Cikket olvasták: 34 Layout & Coding: Dexef Kft.