Kedden indul Budapesten az új ügyeleti orvosi ellátás, ezzel a főváros is csatlakozik az országos egységes alapellátási ügyeleti rendszerhez. Összeszedtük, mi változik Budapesten, hova kell mennie, ha rosszul érzi magát, és miért váltott ki konfliktusokat az új rendszer bevezetése.
Hogyan változik a fővárosban októberben az orvosi ügyeleti ellátás?
Budapesten eddig az ügyelet megszervezése az önkormányzatok feladata volt. A betegek a nap 24 órájában hívhatták a kerületek által működtetett ügyeleteket, az orvosok szükség esetén házhoz is mentek. Mától viszont Budapest is csatlakozik az egységes országos rendszerhez, és ezzel az ellátás megszervezése az Országos Mentőszolgálathoz kerül.
Milyen problémával mehetek ügyeletre?
Az első és legfontosabb: ha ön vagy valaki a környezetében életet veszélyeztető állapotban van, például erős mellkasi fájdalmat érez, nehézlégzése van, eszméletét veszti, akkor továbbra is a 112-es segélyhívót kell tárcsázni. Az ügyelethez olyan akut problémákkal lehet fordulni, amik a következő háziorvosi rendelésig nem várhatnak, de nem igényelnek sürgősségi ellátást.
Ilyen esetek lehetnek például:
Mit tegyek, ha a fent felsorolt tüneteim vannak?
Először hívja fel az 1830-as országos, egységes ügyeleti számot. A mentőszolgálat ígérete szerint 30-40 másodpercen belül fogadják a hívását. Ezután a mentőszolgálat szakembere felméri az állapotát, és dönt a további teendőkről. Lehet, hogy elegendő, ha telefonon kap tanácsot, de a diszpécser dönthet úgy is, hogy menjen be egy ügyeleti pontra, vagy esetleg ügyeletes orvost küld önhöz. Ha úgy ítéli meg, hogy az állapota mégis sürgős, akkor mentőt hív. A szakember akár receptet is felírhat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), amelyet ön egyből kiválthat az ügyeletes patikában.
Az egészségügyi államtitkárság szerint korábban több terheléses támadás érte az 1830-as központi ügyeleti számot, de állításuk szerint felkészültek ezek kivédésére. A rendőrség is figyelni fogja, hogy ne legyen szervezett túlterhelés.
Ha a szakember úgy ítéli meg, hogy ügyeleti ellátásra van szükségem, hova kell mennem?
Az új ügyeleti rendszer hatálybalépésével Budapesten 15 helyszínen van felnőttügyelet és 3 helyen gyermekügyelet. A 15 helyszín úgy jön ki, hogy 13 helyen van a klasszikus ügyeleti ellátás, plusz egy helyen Budán, egy helyen Pesten hétköznap napközben ügyeleti ellátás azoknak, akiknek például nincsen Budapesten háziorvosuk. Gyermekügyelet a Heim Pál gyerekkórházban, a Szent János Kórházban, valamint a XIII. kerületi Révész utcai rendelőben van. Ezen kívül még 14 mobil ügyeleti egységet hoztak létre, amelyekkel szükség esetén mozgáskorlátozott, idős betegekhez is házhoz tudnak menni.
Térképen ábrázoltuk az ügyeleti helyeket, így könnyedén megnézheti, melyik van közel a lakóhelyéhez. De nem csak az önhöz tartozó ügyeleti pontra mehet, a lakóhelyétől függetlenül bárhol ellátják.
Eddig volt a kerületemben ügyeleti ellátás, most nincs. Ez azt jelenti, hogy csökkentették a kapacitásokat?
Ez nem ilyen egyszerű. Az igaz, hogy a Népszava szerint eddig 23 helyszínen volt ügyeleti ellátás, ám ezek elosztása egyenlőtlen volt, és a betegforgalom nem mindenhol indokolta az ügyeleti pontok kiválasztását. A mentőszolgálat lapunknak küldött korábbi válasza szerint az átalakítással inkább növelni fogják a kapacitásokat. Ennek oka, hogy az eddigieknél koncentráltabb lesz az ellátás.
Az viszont igaz, hogy nem minden kerületben van ügyeleti pont, hiába igyekeztek az új helyeket úgy elosztani, hogy lefedjék a fővárost, könnyen megközelíthetők legyenek tömegközlekedéssel, és lehetőleg közel legyenek sürgősségi osztályokhoz. Kimaradt az I., az V., a VI., a XV., a XVI., a XIX., a XXII. és a XXIII. kerület is. A II. és a IX. kerületben pedig csak a korábban említett napközbeni ügyelet lesz.
Erre reagálva a XVI. kerület fideszes polgármestere úgy döntött, hogy az önkormányzat saját költségén továbbra is működtetni fogja a 24 órás ügyeletet. A Kertvárosi Sürgős Ellátás fizetős szolgáltatás lesz, alkalmanként 5000 forintot kell majd fizetni érte, viszont XVI. kerületi lakcímkártyával az önkormányzat fizeti az ellátást, vagyis a kerület lakóinak az továbbra is ingyenes marad.
Ki fog ellátni az ügyeleti ponton?
Hétköznap 16.00–22.00, hétvégén és ünnepnapokon 8.00–14.00 óra között a körzetekben dolgozó háziorvosok. Este 10 után, hétvégén délutántól pedig a mentőszolgálat munkatársai: orvosok, mentőtisztek, mentőápolók, okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók.
Kell-e tartani attól, hogy nem lesz megfelelő az orvosok szaktudása?
Alapvetően nem. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a háziorvosi ügyeletre továbbra is azokat a betegeket fogják küldeni, akik alapellátást igényelnek, ez a betegek 93 százaléka. Ezeknek a betegeknek az ellátása háziorvosi kompetencia. Amennyiben az ellátást végző háziorvos, mentőtiszt mégsem biztos a szakmai tudásában, kérhet segítséget a szakorvosi konzultációs rendszeren keresztül. Ha a helyszínen lévő szakember mégis úgy ítéli meg, hogy sürgős ellátásra van szükség, akkor mentőt fog hívni.
Lesz elegendő orvos?
Kérdés, hogy mi tekinthető elegendőnek, de a mentőszolgálat szerint a rendszer zavartalanul el tud indulni. Az új ügyelet bevezetése előtt talán a legtöbben amiatt aggódtak, hogy arányaiban kevés háziorvos jelentkezett ügyeleti munkára. Szeptember 20-ig a nagyjából 860 háziorvosból 400-an csatlakoztak, ez a szám szeptember 13-a reggelig még 261 volt. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szerint ez hiába kevesebb, mint a háziorvosok fele, nem kell attól tartani, hogy ne lenne elegendő a kapacitás.
Például Hajdú-Bihar vármegyében a háziorvosok fele csatlakozott az új ügyeleti rendszerhez, de sok külsős szakember lát el ügyeleti munkát. A főigazgató szerint Budapesten is folytatják az ügyeletet a külsős munkavállalók, ezért már a 261-es létszámmal is tudták volna működtetni a rendszert. Csató Gábor szerint jellemző, hogy egy új rendszer elindulásakor sokakban félelem van, de ez később eloszlik. Hogy ez így lesz-e, meglátjuk.
Mennyi ügyeletet kell vállalniuk az orvosoknak?
A háziorvosoknak alapesetben havonta maximum két napon kell ügyeleti munkát vállalniuk.
Miért volt szükség az új rendszerre?
Takács Péter államtitkár szerint azért, mert az egészségügyön belül az ügyeleti rendszerben volt a legnagyobb káosz, nem volt egységes ellátás. A kormány ezért tavaly januárban alakította át az orvosi ellátás első vonalát. Hajdú-Bihar vármegyében volt az új ügyeleti ellátás tesztidőszaka, ahol az államtitkár szerint a rendszer jól vizsgázott, a betegek elégedettek voltak az új működéssel.
Az Országos Mentőszolgálat honlapja szerint azért volt szükség az új rendszer bevezetésére, hogy országosan egységes, magas színvonalú betegellátást biztosítsanak. A rendszer célja az is, hogy a háziorvosi és sürgősségi ellátás hatékonyan összekapcsolódjon, ezzel csökkenthetik a várakozási időt.
Csató Gábor szerint ahol eddig nem működött jól az ügyelet, az emberek minden esetben a mentőszolgálatot hívták. Ez azt jelentette, hogy kapacitást foglaltak le azok a betegek is, akiknek nem volt súlyos az állapotuk. Probléma volt az is, hogy sokszor későn kerültek orvoshoz a betegek, de egy jól szervezett betegúttal életeket lehet menteni.
Miért kritizálták az új rendszert?
A Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint időre lett volna szükség a szakmai és szervezési aggályok tisztázására, ezért korábban az orvosi ügyeleti rendszer elhalasztását kérték.
A MOK szerint Budapesten kifejezetten idős háziorvosok vannak, az átlagos életkor 61 év. Az ügyeleti munka nagyon megterhelheti az alapellátást, ezért többen akár visszaadhatják a praxisukat, így a fővárosban élők még nehezebben jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz. A MOK szerint az új rendszerrel az ügyeleti napokon 14 órát kéne dolgozniuk a háziorvosoknak az előírt nyolc óra helyett. Álmos Péter, a MOK elnöke szerint sok helyen már most is este nyolcig fogadják a betegeket a háziorvosok.
A kamara elnöke szerint a sürgősségi osztályok terhelése is nőhet az új rendszer miatt. A Magyar Orvosi Kamara azt is kifogásolta, hogy a mentőszolgálat nem adott elég tájékoztatást, több háziorvost meg sem kerestek az ügyeleti ellátás részleteivel.
A mentőszolgálat Telexnek küldött válasza szerint ez nem igaz, megkeresték a háziorvosokat és részletesen tájékoztatták őket a teendőkről. Az új ügyeleti rendszer pedig egyáltalán nem változtatja meg a háziorvos munkaidejét: az továbbra is napi 8 óra, ami rendelési és gondozási időszakra oszlik. A háziorvos maga választhatja meg, hogy a hónapban melyik egy vagy két nap szeretne ügyelni. Ezt akkorra kell időzíteni, amikor nincs délutáni rendelés. Azokat a háziorvosokat, akik idősek, vagy nem szeretnének ügyeleti munkát vállalni, helyettesíthetik. A mentőszolgálat szerint Budapesten is lesz olyan, aki több ügyeletet szeretne vállalni, mert fiatalabb, motiváltabb, esetleg szüksége van a plusz pénzre.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza