A digitális egészségügyi alkalmazások elterjedése nagy segítséget nyújt a betegeknek és az orvosoknak is, erről Rétvári Bence beszélt a Digital Health Summiton. Kutatók pedig óvatosságra intenek a ChatGPT használata során.
Egy felmérés adatai szerint a magyarok egy része azért választja a magánellátást, mert oda egyszerűbb bejutni, könnyebb időpontot foglalni. Ezért is döntött az egészségügyi kormányzat arról, hogy a járóbeteg-szakellátásban az időpontfoglaláson javítsanak, mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (Bm) parlamenti államtitkára az ötödik Digital Health Summiton.
A tárca kutatásának adatai szerint a válaszadók fele szerint az állami ellátásban az időpontfoglaláson kellene a leginkább javítani. Magyarországon évente 200 ezer műtét van, a járóbeteg-szakellátásban 60 millió orvos-beteg találkozás van, ezért is helyezték a hangsúlyt a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) fejlesztése során a szakrendelőkre, emelte ki az államtitkár.
Az elmúlt években négyezerrel nőtt az orvosok száma, modernebbek a rendelők, mégis az emberek azt érzik, hogy nehezebb eljutni egy-egy vizsgálatra. A Belügyminisztérium által készített kutatásból az is kiderült, hogy a járóbeteg-szakellátásban tíz emberből hat maximum 20 kilométerre, tízből két válaszadó akár 40 kilométerre is elmenne a lakóhelyétől, ha hamarabb kapna időpontot, mondta Rétvári Bence. Vagyis az emberek 40 százaléka messzebb is elmenne egy szakorvosi ellátásért.
Azt is látják, hogy a szakrendelőkben a betegellátás során 11 óráig a napi összteljesítmény 60 százalékát elérik, 13 óráig pedig szinte minden beteget ellátnak, és ezután pedig csak a maradék 20 százalékot fogadják. Ezért is van nagy jelentősége a mobiltelefonra letölthető applikációnak.
Az EgészségAblak app segítségével a kapacitásokat jobban ki tudják használni. Abban bíznak, hogy az új rendszer a kapacitásokat hamarosan optimalizálni fogja.
Az államtitkár elmondta, hogy eddig már 3,4 millióan töltötték le a EgészségAblakot, 2,9 millióan be is jelentkeznek, 8 millió beteg dokumentumot töltöttek le onnan. Az app azért is jó, mert már nincs elveszett lelet, minden fenn van a felhőben.
Most 280 ezer szabad időpont van a rendszerben, a következő három hónapban több mint 900 ezer szabad időpontra lehet bejelentkezni. Összesen 134 rendelőben 3543 szakrendelésre lehet időpontot foglalni, de arra is felhívta a figyelmet az államtitkár, hogy, akinek nincs lehetősége az applikációt letölteni az a 1812-es telefonszámon is tud időpontot foglalni.
Már van szabályozás arra, hogy hogyan definiáljuk a mesterséges intelligenciát (AI), az Európai Unió (EU) nagyon büszke az AI Act-re. Két éven belül Magyarországon is be kell vezetni ezt az AI keretrendszert, és erre szabályozást is létre kell hozni, erről Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt.
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása egyre jelentősebb szerepet játszik az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésében és hatékonyságának növelésében. Az MI-t többek között diagnosztikai folyamatokban, betegmonitorozásban és a betegadatok elemzésében használják. Egyre több hazai fejlesztés is megjelenik ezen a területen, így szükségessé válik értékelő, engedélyező rendszer kialakítása, és megoldást kell találni a finanszírozásra is, emelte ki.
Tudjuk, hogy az MI alkalmazásával optimalizálhatók az erőforrások és csökkenthetők a költségek, ami hozzájárul az egészségügyi rendszer fenntarthatóságához és javításához, de ezt az elméleti tudást a gyakorlatba is át kell ültetni. Elképesztő az adatmennyiség áll rendelkezésre többek között a viselhető eszközök és egyéb más adatbázisok kapcsán, mondta Bidló Judit. A felhasználási területekkel kapcsolatban elmondta, széles a spektrum, akár a gyógyszerkassza összegét is előre tudják majd jelezni.
Az AI engedélyezése a közeljövő legnagyobb kihívása, és ehhez finanszírozást is kell találni
– mondta Bidló Judit.
Egy ilyen döntéshozatali mechanizmus során Magyarország számára figyelembe kell venni, azokat a kockázatokat, amikkel az AI még rendelkezik. Jól kell tudni kérdezni, mondta a helyettes államtitkár. Beszélt arról is, hogy örömteli, hogy Várhelyi Olivér lesz az egészségügyi biztos. Tegnap az Európai Parlament meghozta a döntést és jóvá hagyták a magyar politikus jelölését. A képviselő az egészségügy és az állatjólét területén végez majd munkát.
Bidló Judit felidézte azt is, hogy Magyarország már 2020-ban letette a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapköveket. A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030-nak van egy egészségügyi része is, emelte ki. Ebben a fejezetben is minden az adatokkal kezdődik, fontos, hogy a mesterséges intelligenciát a betegellátás folyamatába is be kell vezetni. A stratégiában szerepelnek többek között az egészségügyi adatok felhasználására vonatkozó állásfoglalások is. Az AI képes rizikóbecslésre is, és főleg a prevenció területén lehet fontos szerepe, különösen ott, ahol el is hárítható a betegség, fogalmazott a helyettes államtitkár.
Az orvosok 99 százaléka használja a betegellátás során az internetet. Az orvosok nyitottak a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos ismereteik bővítésére, szinte mindannyian szívesen részt vennének ezzel kapcsolatos kurzuson, mondta Kertész Balázs, a Szinapszis Kft. innovációs és ügyvezető igazgatója. Az orvosok és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás során kiderült, hogy az orvosok 30 százaléka alkalmaz MI megoldást, elsősorban diagnosztikában és a saját kutatási területén.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg úttörő szakaszban vagyunk az MI egészségügyi alkalmazása terén, fontos, hogy most legyenek képzések, mert megállíthatatlan a technológia fejlődése, be fog robbanni az MI és addigra felkészült orvosokra lesz szükség.
A kutatásból kiderült az is, hogy az orvosok szerint a MI leginkább a diagnosztika terén van jelen, de nagy segítség lehet a betegút menedzsment során, valamint az adminisztrációs folyamatok támogatása és akár a gyógyszerfejlesztés területén is, sorolta az ügyvezető.
A MI már sok esetben ott van az orvosok mindennapjaiban, példaként említette és megdöbbentette, az orvosok egy része már a konferencia előadását is mesterséges intelligencia segítségével írja.
A jövőbeli várakozásokkal kapcsolatban az orvosok többsége szerint az adatelemzések terén lehet az MI-nek nagy hatása. A kockázatokkal kapcsolatban az orvosok a felelősség kérdését határozták meg elsősorban, de attól is tartanak, hogy esetleg elvesztik a személyes kapcsolatot a betegekkel. Az orvosok szerint a MI képes lesz forradalmasítani az orvoslást és csökkenhetnek az egészségügyi kiadások is. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az egészségügyben a humánerőforrás problémákra nem fog megoldást nyújtani a mesterséges intelligencia.
Zrubka Zsombor az Óbudai Egyetem (ÓE) docense, kutatóközpontvezető még óvatosságra int a ChatGPT használata során. A professzor úgy fogalmazott, ő minden nap használja valamire a mesterséges intelligenciát és egy hatalmas adag véletlenszerűség van a rendszerben, és ez egy egészségügyi kérdés megválaszolásakor is komoly kérdőjeleket hordoz. Orvosi adatokon mesterséges intelligenciát futtatni az egy mérnöki feladat, az orvosi mesterséges intelligencia lényege, hogy olyan eszközöket fejlesszenek, amiket az orvosok a napi munkájuk során használni tudnak, emelte ki a docens. Jelenleg gyógyítással kapcsolatos kérdéseket feltenni a ChatGPT-nek még nagyon veszélyes, mert a chatbot nagyon érdekes válaszokat ad egy csípőprotézis-műtét vagy egy rákdiagnosztikai vizsgálattal kapcsolatos kérdés feltevésekor, fogalmazott az ÓE docense, ráadásul még egy kisebb összeg megfizetésekor újabb lehetőségeket is felkínál a mesterséges intelligencia.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza