Hosszú várólisták, túlterhelt, stresszes orvosok, megbecsülés nélkül. Mi az oka annak, hogy kevés a radiológus?
A szakma problémáiról eddig nem sokat lehetett hallani, mostanában hangosabb volt a sajtó a kórházi fertőzések vagy a tömeges felmondások miatt. A radiológusok inkább a háttérben dolgoznak, hiszen a feladatuk a betegségek diagnosztizálása például a CT, MRI, ultrahang segítségével. A jelentőségüket azonban jól mutatja, hogy egy komplexebb betegség kivizsgálásához legalább két-három különböző képalkotó vizsgálatra van szükség. A Telex annak járt utána, mi az oka annak, hogy kevés a radiológus, és ez milyen ellátási problémákat okoz a gyakorlatban.
„A radiológus szakma hanyatlása szorosan összefügg az egészségügy általános hanyatlásával és a magánegészségügy felvirágzásával” – mondta Tamás, aki nyolc éve dolgozik radiológusként egy állami kórházban. Szerinte a szakemberhiány egyik oka éppen az, hogy sok radiológus vándorol át a magánellátásba.
Dóra öt éve dolgozik radiológusként egy budapesti kórházban és egy magánintézményben. Ő is azt tapasztalja, hogy nagyon könnyű a magánszférában helyet találni. Sorra nyílnak a kisebb-nagyobb privát rendelők, amik nem működhetnek erős diagnosztikai háttér nélkül. Ez pedig vonzó lehet, hiszen egy magánintézményben jellemzően több fizetésért kevesebb munkát kell végezni. Nem kell ügyeletet vállalni, sokkal nyugodtabb a munkatempó, jobbak a körülmények. Sok frissen végzett orvosnak hívogató, hogy nem ellenőrzik annyira a szakmai tudást, mint az állami intézményekben.
A szakemberhiány másik oka a túlterheltség. A magánegészségügybe vándorlás és a túlterheltség ok-okozati összefüggésben van egymással. Azáltal, hogy sok frissen végzett szakember megy el a magánellátásba, a szakma kiöregszik és nagyobb teher hárul az állami szférára. De fordítva is igaz: a túlterheltség miatt még több orvos hagyja ott az állami szférát. Míg nyugati államokban jobban szabályozott, hogy egy radiológus mennyit dolgozhat, itthon általában két-háromszoros túlmunka az elvárás.
Tamás szerint ha valaki ezek ellenére állami szférában dolgozik, akkor sincs eléggé elismerve a munkája: „Bár tudatosan vállalt, mégis sokszor elkeserítő, milyen ismeretlen és hálátlan szakma ez. Ha tévedünk, az a mi hibánk, de ha igazunk van, akkor a kezelőorvosé a dicséret.” Szerinte kevés a tisztelet a radiológusok iránt.
A helyzeten valószínűleg nem segít, hogy közfinanszírozott, nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat, vagyis MRI- és CT-vizsgálatokat idén novembertől csak az állam végezhet.
Továbbiak a teljes cikkben.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza