Csak egy kicsi kellene ahhoz, hogy az ágazati béremelés „kerek egész legyen”, és megszűnjenek a feszültségek az egyes szereplők között.
A kórházak és az ágazatirányítási rendszerek átalakításának nehézségei és hozadéka mellett a versenyképességről és az egészségügy fényesnek tűnő jövőjéről is szó esett a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XX. IME Kontrolling és Szervezeti Menedzsment Konferenciáján, melyről a medicalonline.hu tudósított.
Okoz nehézségeket, hogy az ágazati struktúra átalakítása egy olyan időszakban kezdődött, amikor a kórházaknak egyszerre kellett megküzdeniük a koronavírus-járvány okozta túlterheléssel és az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével járó feszültségekkel – fogalmazott előadásában Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, aki az intézményvezetők szemszögéből számolt be az átalakítás eddigi tapasztalatairól.
Az irányító szereppel felruházott megyei kórházak nem mindenütt ismerik a köréjük csatolt városi intézményekben zajló döntési folyamatokat, egyes helyeken pedig a vezetőket is felkészületlenül érte néhány olyan többletfeladat, amelynek ellátásához hiányzik a tudás és a rutin, amelynek megszerzéséhez nem kaptak központi segítséget. Az alá-fölé rendelt viszonyban konfliktusokat szül a jogok és felelősségek elosztása, nehézségeket okoz a fluktuáció, valamint döcögőssé teszi az együttműködést, hogy sokhelyütt nem egységesek a kórházi informatikai rendszerek. Az MKSZ-hez érkező gyakori panasz a városi kórházak részéről, hogy úgy érzik, a legfőbb irányító szervek eleresztették a kezüket, pedig – mint az elnök jelezte – fontos lenne, hogy ezekkel a szolgáltatókkal is kapcsolatot tartsanak a szakmapolitikai vezetők.
A beszerzési folyamatok lassúak, az engedélyezési eljárások nehézkesek. A szabályozott, ám sokkal egyszerűbb és gördülékenyebb ügymenet a szolgáltatók helyzetét is megkönnyítené, a nem csak az árra fókuszáló eljárásrend pedig a betegek biztonságát növelné. Rövid határidőkkel, nem érthető célokkal dupla adminisztrációt kell végezniük az intézményeknek, ezek a napi, ellátással kapcsolatos feladatokat szorítják háttérbe. Egyes esetekben indokolt lenne a városi kórházakban is megtartani az önálló gazdasági vezetést.
A betegellátás helyét ott kell kijelölni, ahová a beteg el tud jutni, súlyozva azokra a szolgáltatókra, amelyek minőségi ellátást nyújtanak, itt biztosítva a gyógyításhoz szükséges finanszírozást is – sorolta tovább az MKSZ javaslatait Ficzere Andrea, aki szerint az intézmények szabad kapacitásainak kiajánlása diagnosztikában, műtétekben a várakozási idő és várakozók számának csökkenését is eredményezné. Mivel a gyógyítás eredményességét és a beteg biztonságérzetét egyaránt meghatározza az orvos-beteg kapcsolat, a szabad orvosválasztás lehetőségét ne szabad elvenni a páciensektől.
Muszáj visszapótolni a személyzetet, mert nincs – szögezte le az MKSZ elnöke, hozzátéve, hogy az orvosok és szakdolgozók mellett a gazdasági-műszaki területeken dolgozókat is tisztességesen meg kell fizetni, mert nélkülük nincs ellátás. Mint fogalmazott: csak egy kicsi kellene ahhoz, hogy az ágazati béremelés „kerek egész legyen”, és megszűnjenek a feszültségek az egyes szereplők között - idézte a lap az elnököt. További részletek a teljes cikkben
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza