Mennyire egészséges a magyar lakosság?

Eddig él a magyar

A Magyarországról szóló egészségügyi jelentések kiemelik, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam továbbra is elmarad az uniós átlagtól. A statisztikai adatok szerint a mutató 77 év volt Magyarországon, ami 4,7 évvel alacsonyabb az uniós átlagnál (81,7 év). Ez ugyan már meghaladta a Covid-19 előtti szintet, de még mindig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. (A jelenleg rendelkezésre álló, 2025-ös összesítésen alapuló adatok 2024-re vonatkoznak.)

Hazánkban is nagy a nemek közötti különbség a születéskor várható élettartamban.

• A magyar férfiak születéskor várható élettartama (73,8 év) 6,3 évvel rövidebb volt, mint a nőké (80,1 év).
• Ez meghaladja az uniós átlag szerinti 5,2 éves különbséget. Ennek oka, hogy a férfiak nagyobb mértékben vannak kitéve a kockázati tényezőknek.

A munkaképes korúak (20–64 év közöttiek) körében bekövetkezett halálesetek aránya a teljes lakosságot tekintve jóval magasabb az EU-átlagnál.

Miként érzi magát a lakosság?

A magyarok 64 százaléka értékelte úgy, hogy jó vagy nagyon jó egészségi állapotban van – ez alacsonyabb az EU 68 százalékos átlagánál. A férfiak optimistábbak voltak a megkérdezés időszakában: 67 százalékuk szerint jó egészségi állapotban vannak, míg a nőknél ez az arány 62 százalék volt. Az is árulkodó, hogy a legalacsonyabb jövedelmi szinthez tartozó nők csupán 43 százaléka számolt be arról, hogy jó egészségi állapotban vannak (a férfiak esetében ez 50 százalék).

A vezető halálokok

A vezető halálokok a szív-és érrendszeri betegségek (beleértve az ischaemiás szívbetegséget és a stroke-ot) és a rosszindulatú daganatos megbetegedések voltak, amelyek együttesen az összes haláleset több mint 70 százalékát tették ki. Az ischaemiás szívbetegség (koszorúér-betegség) a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, becslések szerint évente 75 000 új esetet regisztrálnak. Ezek hátterében olyan rizikófaktorok találhatóak, mint a dohányzás, az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás.

Lásd még Mibe halunk bele? Haláloki statisztika Magyarországon

Mivel romboljuk az egészségünket?

• Évente közel 50 000 haláleset tulajdonítható életmódbeli kockázati tényezőknek: egészségtelen táplálkozás (a halálesetek 24%-a), dohányzás (21%), alkoholfogyasztás (7%) és mozgásszegény életmód (2%).
• Magyarországon az EU-ban az egyik legmagasabb a felnőtt dohányosok aránya, amely az elmúlt két évtizedben más EU-országokhoz képest lassan ugyan, de csökkent. A dohányzás arányában továbbra is jelentős a nemek közötti különbség: a magyar férfiak közel egyharmada, a nők egyötöde számolt be arról, hogy napi szinten dohányzik.
• Az alkoholfogyasztás viszonylag magas, míg a felnőttek és serdülők körében az elhízottság (obezitás) aránya továbbra is növekszik, és jóval az uniós átlag felett maradt. A magyar felnőttek átlagos alkoholfogyasztása 10,8 liter volt fejenként (2022-ben), ami enyhe csökkenést jelent 2010-hez képest, azonban még mindig magasabb az uniós átlagnál, ami 9,8 liter.
• A rossz táplálkozási szokások részben magyarázzák a túlsúly és az elhízottság növekvő arányát Magyarországon. A napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás aránya alacsony mind a felnőttek (41 és 33 %), mind a serdülőkorúak (25 és 28 %) körében.
• Pozitív fejlemény, hogy a magyar serdülőkorúak testmozgás szintje magasabb az uniós átlagnál (15 %): a 15 évesek 21 százaléka számolt be arról, hogy naponta legalább 60 percet tölt valamilyen sporttal. Az OECD és a WHO jelentéséből az is kiolvasható, hogy a fiúknál közel kétszer magasabb volt a fizikai aktivitást végzők aránya, mint a lányok körében.

Ennyit költöttünk egészségügyre

A magyar egészségügy továbbra is alulfinanszírozott annak ellenére, hogy az utóbbi években növekedett az állami finanszírozás mértéke. A 2025-ös jelentés készítésének idején még a 2023-ra vonatkozó adatok álltak rendelkezésre, ebben az évben a folyó egészségügyi kiadások 74%-át tette ki az állami finanszírozás, egy főre vetítve 1925 eurót költöttünk egészségügyre a vizsgált évben, továbbá jelentős problémaként jelentkezett a humánerőforrás hiánya, orvos- és szakápoló-hiány.

Az egészségügyi magánkiadások 23 százaléka közvetlen lakossági hozzájárulásokból származott, ez jóval meghaladta a 16 százalékos uniós átlagot – olvasható az gészségügyi országprofilban, amelyből az is kiderült: a kiskereskedelmi gyógyszerköltések a magyar egészségügyi kiadások mintegy 23 százalékát tették ki, amely magasabb a 13 százalékos uniós átlagnál. Az egy főre jutó kiskereskedelmi gyógyszerkiadás 445 euró volt 2023-ban.