Évtizedekig tartó sikertelen kutatás után két új gyógyszer és egy úttörő vérvizsgálat reményt adott az Alzheimer-kóros betegeknek, de ezek hatékonyságával kapcsolatban továbbra is kérdések merülnek fel.
Mennyire hatékonyak az új gyógyszerek?
Az Eli Lilly donanemabja, illetve a Biogen és az Eisai lekanemabja az első olyan kezelések, amelyekről bebizonyosodott, hogy jelentősen lassítják az Alzheimer-kór progresszióját.
A donanemab egy monoklonális antitest terápia a korai stádiumú Alzheimer-kór kezelésére. Az agyban lévő amiloid plakkokat célozza meg, célja a betegség progressziójának lassítása.
Az Eisai nemrég új klinikai adatokat mutatott be, amelyek igazolják, hogy a korai Alzheimer-kórban szenvedő betegek továbbra is profitálnak a Leqembi-vel (lekanemab) végzett négyéves kezelésből. Az eredményeket a Alzheimer Társaság Nemzetközi Konferenciáján prezentálták.
A Clarity AD nyílt, kiterjesztett vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy a lekanemab 1,75 ponttal lassította a klinikai hanyatlást a klinikai demenciaértékelési skálán, az ADNI kohorszban várható csökkenéshez képest. Ez a hatás minden apolipoprotein E ε4 genotípusnál megfigyelhető volt. Az előny az idő múlásával nőtt. Három év elteltével a lekanemab 1,01 ponttal mérsékelte a hanyatlást az ADNI-hoz képest, ami négy év elteltével 1,75 pontra emelkedett. A BioFINDER kohorszhoz képest a csökkenés három év elteltével 1,40 pont, négy év elteltével pedig 2,17 pont volt.
A drága kezelések azonban csak mérsékelten hatékonyak, és csak a betegség korai stádiumában működnek. Súlyos mellékhatások is előfordulhatnak, beleértve a potenciálisan halálos agyvérzést. Ez vitát váltott ki arról, hogy a gyógyszerek előnyei meghaladják-e a kockázatokat, aminek következtében a nemzeti egészségügyi hatóságok eltérő álláspontokra helyezkedtek.
A Leqembi márkanév alatt forgalmazott lekanemab számos országban, köztük az Egyesült Államokban is engedélyezett. A francia egészségügyi hatóságok ezzel szemben azt tanácsolták az állami biztosítónak, hogy ne térítse meg a gyógyszer árát.
Az EU-ban és az Egyesült Királyságban a Leqembi olyan felnőtt betegek kezelésére javallott, akiknél klinikai diagnózissal enyhe kognitív károsodást és Alzheimer-kór okozta enyhe demenciát (korai Alzheimer-kór) állapítottak meg, és akik nem hordozzák az apolipoprotein E ε4 (ApoE ε4) gént vagy arra nézve heterozigóták, igazolt amiloid patológiával.
Mi a helyzet a korai diagnózissal?
Egy másik, az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatások övező vita – amely egyre növekvő szakadékot mutat Európa és az Egyesült Államok között – a betegség diagnosztizálásának módjáról szól.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálásának standard módszere invazív és költséges lumbálpunkciót igényelt, amellyel a betegség néhány veszélyeztetettebb betegnél kizárható. A közelmúltban kutatók viszont kifejlesztettek egy egyszerű vérvizsgálatot, amely kimutatja a betegség biológiai markereit.
Az amerikai hatóságok májusban engedélyezték a tesztet, de Európában még nem hagytak jóvá egyetlen Alzheimer-kór vérvizsgálatot sem, ezek egyikével nemrégiben indítottak országos klinikai vizsgálatot Nagy-Britanniában.
A kérdés az, hogy vajon a vérvizsgálat önmagában elegendő lesz-e a betegség megbízható diagnosztizálásához. Tavaly az amerikai nonprofit Alzheimer Társaság megváltoztatta a kritériumait, és kijelentette, hogy a biomarkerek önmagukban elegendőek a diagnózishoz.
Európában a legtöbb szakember úgy gondolja, hogy alapos klinikai vizsgálatra lesz szükség a személy kognitív és funkcionális hanyatlásának megerősítéséhez.
Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?
A The Lancet tavalyi szakértői áttekintése szerint az esetek közel fele olyan tényezőkhöz köthető, mint az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a halláskárosodás.
Egyre több kutatás folyik annak megállapítására, hogy a testmozgásra és egészségesebb étkezésre ösztönző programok hatékonyak-e az Alzheimer-kór leküzdésében. Egy nemrégiben készült JAMA-tanulmány megállapította, hogy az Alzheimer-kóros betegek kognitív hanyatlása kissé lelassult, miután két évig az egészségesebb életmód követését segítő intenzív támogatásban részesültek.
Folyamatban lévő klinikai vizsgálatok
Két nagyszabású Alzheimer-kórral kapcsolatos szemaglutid-vizsgálat, az evoke és az evoke+ vizsgálatok 2025 szeptemberében fejezik be az adatgyűjtés fő fázisát, amely 2026 októberéig folytatódik. Az eredmények potenciálisan azt mutatják meg, hogy a gyógyszer áttörést jelent-e az Alzheimer-kór kezelésében. A vizsgálatok azt értékelik, hogy a szemaglutid képes-e lassítani a kognitív és funkcionális hanyatlást korai stádiumú Alzheimer-kórban azáltal, hogy a neuroinflammatorikus és más útvonalakat gátolja, nem csak az amiloid plakkok képződését.
A vizsgálatok egy alvizsgálatot is tartalmaznak, amely a szemaglutidnak a cerebrospinális folyadékban található specifikus biomarkerekre gyakorolt hatásait vizsgálja, amelyek a neuroinflammációval, a neurodegenerációval és az érrendszer integritásával kapcsolatosak. Ha a vizsgálatok sikeresek, a szemaglutid jelentős áttörést jelenthet az Alzheimer-kór kezelésében, különösen a korai stádiumokban.
Szerző:
PHARMINDEX Online
Forrás:
Medical Xpress