Megkezdték az egészségügyi átalakítást célzó törvényjavaslat vitáját

Több mint 17 órás vita után csütörtök délelőtt lezárult az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló kormányzati törvényjavaslat általános vitája. Az alábbiakban az előterjesztő és a pártok vezérszónokainak felszólalását idézzük. Az "ülésnap" végén Latorcai János közölte, az Országgyűlés következő ülése december 5-én lesz.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat azt az utat követi, amelyet a beteg az ellátórendszerben bejár. Jelezte: a törvényjavaslaton túl hamarosan várható kormány- és miniszteri rendeleti szabályozócsomag is.

Az alapellátási rendszerről szólva azt mondta: a mostani háziorvosi, védőnői, és házi gyermekorvosi körzetrendszer a 80-90-es években alakult ki, azóta egymilliós népességcsökkenés történt, de az ellátórendszer nem igazodott ehhez.

A törvényjavaslat legfontosabb innovációjának nevezte, hogy a legkisebb egységnek nem a települést, hanem a járást tekinti a jobb minőségű ellátás biztosítása érdekében. A háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerülne az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hoznák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. Ágazati jó példaként a gyógyszertárak létesítésének engedélyezését említette.

Takács Péter hangsúlyozta: a praxisjog nem sérül, a gyakorlatban az történik, hogy betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott praxisok beolvadnak egy nagyobb körzetbe, amelyhez az alapellátás finanszírozása is alkalmazkodik - mondta. Hozzátette: bátorítják a praxisközösségek létrehozását, és jól képzett szakdolgozók alkalmazását.

A javaslattal új alapokra helyeznék az alapellátási ügyeletet, ezt már több mint egy éve Hajdú-Bihar megyében ki is próbálták, jó tapasztalatokkal. A telefon így nem egy ügyeleti szolgáltatónál, hanem az Országos Mentőszolgálatnál cseng majd ki, ahol képzett szakember az állapotának megfelelő ellátási szintre irányítja a beteget.

A háziorvosi ügyelet a jelenlegihez képest többletszolgáltatásként délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lenne mindig azonos helyen. Este tíztől reggel nyolcig, amikor 90 százalék felett komolyabb problémákkal fordulnak orvoshoz a betegek, országosan egységesen a mentőszolgálatra bíznák a feladatokat - ismertette.

Emellett fejlesztenék a háziorvosok informatikai felületeit, amelyek az eeszt-vel kompatibilisek lennének, emellett a törvényjavaslat lehetőséget ad a heterogén tulajdonosi hátterű járóbeteg szakellátó szakrendelőkben folyó szakmai, gazdasági tevékenység felmérésére is.

A fekvőbeteg-ellátórendszerben a bevezetett új irányítási modellt erősítik - mutatott rá Takács Péter. A gazdasági irányításban a városi kórházak a megyei intézményekhez tartoznak majd, az ellátásszervezés azonban átlépheti a megyehatárokat annak érdekében, hogy a beteg a lehető legrövidebb idő alatt jusson ellátáshoz.

Az irányító megyei kórház a megyében az alapellátástól a megyei szintig betegirányító funkciót is kap - emelte ki.

Bár a kórházfinanszírozás nem része a javaslatnak, a kormány célja egy új típusú finanszírozási rendszer, az állandó költségek báziselemként való elismerésével - mondta.

Kitért a pálya vonzóbbá tételére is, ezt szolgálja egyes feladatok kompetenciákhoz kötésének lehetősége, továbbá a történelmi jelentőségű orvosbér-emelés, illetve hosszútávú célként az, hogy a későbbiekben a szakdolgozók fizetése az orvosokéval együtt, arányosan mozogjon.

Beszélt a tartós ápolás rendszerének megerősítéséről és új alapokra helyezéséről, amelyen a szociális tárcával közösen dolgoznak. Egységesítenék a 24 órás orvosi felügyeletet nem igénylők ellátását. A kórházakról leválasztható tartós ápolási egységeket átadnák a szociális szférának úgy, hogy az ott dolgozók érdeke és illetményük ne sérüljön. Ezt elsőként Borsod-Abaúj Zemplén megyében tesztelik majd - tette hozzá.

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az egészségügyi törvények módosításának általános vitája szerdán este az Országgyűlésben.

Fidesz: igen a javaslatra

Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat érinti a praxiskörzetek meghatározásánál az állami szerepvállalást, az ügyeleti rendszerben a mentőszolgálat szerepét. Rámutatott: új egészségügyi szolgáltató tér is létrejön, az ehhez szükséges szoftverfejlesztésre szintén kitér a javaslat, amelyben a járóbeteg és fekvőbetegellátást érintő pontok is szerepelnek.

Összegzése szerint azért volt szükség a javaslatra, mert az elmúlt húsz évben jelentős változások történtek, egyes területek elnéptelenedtek, máshol jelentős nőtt a lakosságszám. Mindez indokolttá tette, hogy az egész praxisrendszert újragondolják - mondta.

Kitért arra is, hogy a 6350 praxis közel tíz százaléka betöltetlen, ez az arány a vegyes praxisoknál 50 százalékos. Jelentős megyei eltérések is láthatóak, míg például Baranyában egy praxishoz 1250 beteg tartozik, addig ez Pest megyében 2715.

A betegek érdekében mindenképpen hozzá kell nyúlni a rendszerhez, a várható élettartam csak úgy javítható, ha a betegek és az ellátórendszer összefognak - mutatott rá.

Kitért arra is, hogy az egészségben eltöltött éveket tekintve pozitív előrelépés történt, és míg 2010 előtt jelentős forráskivonás zajlott az egészségügyben, 2013 és 2019 között már 2,9 százalékkal nőtt a területre fordított források aránya.

Szólt arról is, hogy Magyarországon 2019-ben a lakosság csak egy százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről, míg az unióban ez az arány 1,7 százalék volt.

Összegzése szerint a tárgyalt javaslat a források hatékony felhasználásáról, az egészségügyi ellátórendszer hatékony újjászervezéséről szól. A módosítások a betegek érdekét szolgálják, és azt, hogy jó minőségű, egységes színvonalú ellátás valósulhasson meg az országban.

Hangsúlyozta: nem lesznek lyukak az ügyeleti rendszerben a jövőben sem.

Pesti Imre úgy fogalmazott: jó szívvel tudja támogatni a törvényt, és erre kérte képviselőtársait is.

DK: nincs törvényi garancia, hogyan valósulnak meg a változtatások

Komáromi Zoltán, a DK vezérszónoka szóvá tette, hogy egy salátatörvénybe beletettek 150 intézkedést, és azt várják el, hogy ezt mindenki elfogadja. Törvényi garancia nincs arra, hogy az említett tételek hogyan valósulnak meg - jegyezte meg.

Akivel beszélt az elmúlt hetekben, mindenhol bizonytalanságot és bizalmatlanságot érzett. Ennek okát az információhiányban látja - tette hozzá, és megjegyezte: jelentős összegeket költenek kommunikációra, de a betegeknek nem magyarázzák el, hogyan kapcsolódik be a mentőszolgálat a folyamatokba, miként zajlik majd a betegellátás.

A jobbító szándék mellett az az érzése, hogy olyan dolgokról is szó van, amelyek nem szerepeltek a javaslatban - fűzte hozzá.

Féktelen és kontroll nélküli központosítást látnak, és ezekkel a kételyekkel nincs egyedül - közölte.

Szerinte 256 mentőállomásra és a jelenlegi személyi állományra nem lehet rázúdítani az új orvosi ügyeletet. Az is tapasztalata, ha nincsenek a betegek tájékoztatva, akkor minden beteg azt az utat választja, hogy a legközelebbi kórház sürgősségi osztályára megy be. Ilyen terhet nem lehet ráengedni az ellátórendszerre - mondta.

A betegútkövetést szintén kifogásolta, és szerinte a lakóhelyközeli ellátásra való hivatkozás is kissé sántít. A törvényjavaslat leggyengébb része a körzetkijelölés - mondta.

Kíváncsi volt arra, hogy a praxisközösségeknél hol a fedezet plusz emberek felvételére.

Kitért továbbá arra, hogy tudomása szerint társadalmi vita nem zajlott a javaslatról.

KDNP: a javaslat az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges 

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka úgy reagált az előtte felszólalóra: számos egyeztetés és vita zajlott a javaslatról, meghallgatták az orvosi kamarát is, és nem egyet be is építettek a törvénybe a javaslataik közül.

Legutóbb előző nap tartottak kilencpárti egyeztetést, csak erre nem engedte el Komáromi Zoltánt a pártja - tette hozzá Nacsa Lőrinc.

Szándékosan, piti pártpolitikai érdekből nem mennek el egy egyeztetésre - tette hozzá.

A mostani javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amely az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges.

A javaslat a praxiskörzetek meghatározásánál biztosítja az állami szerepvállalást, az ügyeleti rendszerben az állami mentőszolgálat szerepének bővítését, illetve a járóbeteg ellátásban az állami szerepvállalás növeléséhez szükséges intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók minősítésére vonatkozó szabályok kibővítését.

Felidézte, a baloldal kormányzás idején 600 milliárdot vontak ki az egészségügyből, kórházakat zártak be. László Imre legújabb javaslata pedig 45 százalékos kórházbezárásról szól - jegyezte meg, és kitért a baloldal vizitdíjat támogató álláspontjára is. Emlékeztetett arra is, hogy hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, 2003 és 2010 között 29 százalékkal nőtt csupán az orvosok bére, eközben az infláció 42 százalék volt. 2010 óta 91 vidéki kórházat újítottak fel, 54 rendelőintézet és 107 mentőállomás újult meg. Jelenleg közel 22 ezerrel több egészségügyi szakdolgozó dolgozik, mint egy évtizeddel korábban.

Jelezte, hogy 72 százalékos szakdolgozói béremelés valósulhatott meg, majd kitért az orvosbérek jelentős növelésére is.

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: jövőre 1470 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyre, mint az utolsó baloldali kormány által beadott költségvetésben volt.

MSZP: a javaslat beteg-, orvos- és szakdolgozóellenes

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka szerint a javaslat kényszerintézkedéseket tartalmaz, amelyekre az egészségügy elhanyagolása miatt van szükség. Megjegyezte, a javaslat a megszorító gazdaságpolitika újabb eleme, amellyel az állam felgyorsítja kivonulását az alapvető szolgáltatásokból.

A politikus szerint a javaslat betegellenes, mert egyre távolabb viszi az ellátást a betegektől, veszélyeztetve biztonságukat, adott esetben az életüket is. A javaslat orvosellenes, mert a kirendelési és ügyeleti szabályokkal megerősíti a személyi függőséget, és szakdolgozóellenes is, mert újabb terheket ró a szociális ellátórendszere, miközben továbbra sem emelik a szakdolgozók vállalhatatlanul alacsony bérét.

Kunhalmi Ágnes kitért arra: a javaslattal a kormány célja a 2800 fő alatti, jellemzően betöltetlen vagy betöltött, de nem gazdaságos praxisok megszüntetése. A képviselő feltette a kérdést, hány praxist fognak beolvasztással megszüntetni, és hogyan kívánja megoldani a kormány az ezzel tovább növekvő területi egyenlőtlenségeket az ellátásban.

Azt is kérdezte, az ügyeleti ellátóhelyek számának csökkentése után mennyi időbe telik majd, amíg segíteni tudnak a betegeknek, vagyis mennyi időn belül kell kiérnie az orvosnak a beteghez, ha az ügyeleti ellátásra szorul.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 60 év feletti átlagéletkorú háziorvosok számára különösen megterhelő a javaslatban előírt, más városban teljesítendő szolgálat.

Megjegyezte, az országos rendszer bevezetését Hajdú-Bihar-megyei kísérlet előzte meg, a visszajelzések alapján azonban nem volt zökkenőmentes az átállás és a vonatkozó informatikai rendszerek sem stabilak.

Kunhalmi Ágnes a szakellátásról szólva jelezte, valóban szükség van az egészségügyi szolgáltatás minőségének mérésére, de kifogásolta, hogy a javaslat jogkövetkezményeket is társít ahhoz, továbbá, hogy hiányzik belőle a minőségértékelés szempontrendszere.

A javaslat különösen problematikus részének nevezte a fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó szakaszát. Jelezte, a tartós ápolás, gondozás átadása a szociális szférának számos kérdést felvet. Példaként említette, hogy nem tudják, kell-e majd fizetni a szolgáltatásért, valamint azt sem, hogy miként érinti az átalakítás a szociális intézményeket, mekkora támogatás jár majd ezen betegek után, és lesz-e elég szakember az ellátáshoz.

Kunhalmi Ágnes szerint az egészségügynél is rosszabb állapotban lévő szociális ellátást túlterheli az átszervezés.

Momentum: az egészségügy működtetése felelősség és nem szívesség

Sebők Éva (Momentum) azt hangoztatta, hogy a kormány nem szívességet tesz az egészségügyi ellátórendszer működtetésével, hanem felelősséget vállal a betegekért és az egészségügyben dolgozókért. Értékelése szerint a "kapkodva összefércelt javaslat", kísérlet arra, hogy a kormány fenntartsa egy működő egészségügyi ellátórendszer látszatát.

Azt is mondta, a javaslattal a kormány elismeri, hogy a munkaerőhiány olyan súlyos az egészségügyben, hogy az ápolók helyett a családoknak kell ellátni a betegeket a kórházi ágyak mellett. Ehhez azonban a családtagoknak sem képzettsége, sem tapasztalata, sem eszközei nincsenek.

Az elfekvők átszervezése a szociális rendszerbe, vagyis az "egyik összeomlott rendszerből a másikba", nem lesz hatással a szolgáltatás színvonalra, legfeljebb az változik, hogy melyik államtitkár bukik majd bele a feladatba - jegyezte meg Sebők Éva.

A képviselő felszólította a kormányt, hogy bánjon felelős munkáltatóként a munkavállalókkal és biztosítsa az elvárható minimum ellátást az adófizető polgároknak.

Jobbik: a kormány elpazarolta az elmúlt 12 évet

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány elpazarolta az elmúlt 12 évet, amikor meg lehetett volna teremteni az egészségügy reformjának alapjait. Ha megtették volna, nem kellene minden év végén a "kasszamaradványból" rendezni a kórházak adósságát.

Az ellátórendszer hibáit sorolva kiemelte, a kormány ugyan az elmúlt időszakban nagy erőfeszítéseket tett, hogy növelje az egészségügyre való GDP-arányos ráfordítást, de az azt megelőző 8-9 évben hallani sem akartak erről.

Kritizálta a kormányt azért is, mert noha népegészségügyi fordulatot ígért, nincs Magyarországon hitelt érdemlő alkoholellenes stratégia.

Emellett, miközben Magyarországon az egyik vezető halálok a daganatos megbetegedés, Kásler Miklós onkológus minisztersége alatt a legnagyobb elért eredmény, hogy a "kakit küldözgetjük levélben".

Óriási hibának nevezte továbbá az egészségügyi minisztérium megszüntetését.

Kifogásolta a koronavírus-járvány kezelésének számos elemét, így például azt, hogy a Belügyminisztérium a pandémia alatt szépen lassan átvette az egészségügy irányítását és megfosztotta az egészségügyi dolgozókat a szabadságuktól.

A javaslatról szólva úgy fogalmazott, "központosítás" és "ámokfutás", a kormány "hozza azt a komcsi tempót", amit a "Belügyminisztérium most már nagyon régóta gyakorol".

Az egészségügy sikeres átalakításához társadalmi és legfőképp szakmai konszenzusra van szükség, a javaslat mögül azonban ez hiányzik - szögezte le Lukács László György.

Mi Hazánk: az egészségügyi válság elmélyítéséhez vezet a javaslat

Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónóka a kellő időt és előzetes társadalmi vitára bocsátást hiányolva úgy fogalmazott: a törvényjavaslat az egészségügyi ellátórendszer megújítása ürügyén "parancsuralmi egészségügyi centralizációs törekvések betetőzésének" is tekinthető.

Azt mondta: a törvényjavaslat nem tekinthető az egészségügy átfogó stratégiai javaslatának, mivel a finanszírozással, valamint a köz- és magánellátás viszonyával nem foglalkozik. A Mi Hazánk szerint az első és legfontosabb lépésnek kellene lenni a finanszírozás rendbetételének.

Jelezte: nincs két egymással párhuzamosan működő egészségügyi rendszerre elegendő személyzet ma Magyarországon. Ezért a biztonságos betegellátás érdekében lehetővé kell tenni az állami és magánszektor közti szabad, de szabályozott átjárást.

Hozzátette: a Mi Hazánk a szakrendelők államosításával sem ért egyet.

A törvényjavaslat Szabadi István szerint az egészségügy válságának elmélyítéséhez, az alap- és szakellátás hozzáférhetőségének és minőségének romlásához vezet.

LMP: nem teljesértékű reform a javaslat

Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka fontosnak és helyesnek nevezte, hogy a vita előtt egyeztetést tartott az egészségügyi államtitkárság. Azonban a javaslat szerinte nem tekinthető teljesértékű reformnak, alapvetően a meglevő struktúrát próbálják finomhangolni, holott átfogó reformokra lenne szükség.

A képviselő problémaként szólt a várólistákról, a 687 betöltetlen háziorvosi praxisról, a szakdolgozók bérezéséről, az egészségügyi és a szociális ellátási szektor közti bérfeszültségről, illetve arról is: egyre többen kényszerülnek arra, hogy a magánegészségügyet vegyék igénybe.

Meglátása szerint ápolási-gondozási válság van Magyarországon, sokan vannak, akikről nem gondoskodnak, és azok is, akiknek nagy terhet okoz hozzátartozójuk gondozása.

A törvényjavaslat egy kapacitás- és forráshiányos egészségügyi rendszerben próbál a meglévő kapacitásokkal gazdálkodni - vélekedett.

Később arról is beszélt, hogy a szakrendelők államosításának veszélye fokozódik, és a központosítás ellen érvelve kijelentette: az önkormányzatok bebizonyították, hogy jó gazdái a szakrendelőknek.

Államtitkári reakció

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára megköszönte a konstruktív hozzászólásokat. Jelezte: az előző napi egyeztetés is ilyen hangnemben zajlott, sajnálatát fejezte ki, hogy három frakció nem vett részt azon.

Egyetértett azzal, hogy fontos a kommunikáció és a felvilágosítás, ezért igyekszik, hogy ez aktív módon meg is valósuljon.

Takács Péter kitért arra is: a kormány kötelezte a Belügyminisztériumot, hogy egy új szemléletű prevenciós és szűrőprogrammal jöjjön ki március végéig.

Arról, hogy az ellátás egyre távolabb kerül a lakosságtól, azt mondta: nem a fizikai távolság, hanem az idő az a dimenzió, amit figyelni kell. Megyei szinten egy központi telefonszám lesz, amit felhívhatnak és a megfelelő ellátási szintre irányítják a beteget.

A mentőszolgálat bevonásáról közölte: nem kizárólag a jelenlegi létszám látja majd el az ügyeletet, az este tíztől reggel nyolcig tartó idősávra szerződést tudnak kötni orvosokkal, és erre többletforrást kapnak. Megerősítette, nem zárnak be kórházat, s új feladatokat is adnának a kisvárosi kórházaknak. Azt szeretnék, ha ezek nem a betegségüggyel, hanem az egészségüggyel foglalkoznának, például szűrési feladatokat kapnának.

A vezénylést alkalmazzák, de nem visszaélésszerűen. A Covid esetében a legnagyobb távolság Dunaújváros-Budapest volt - tette hozzá.

Takács Péter egy későbbi felszólalásában azt is megerősítette: a szakrendelőknél később ha állami fenntartói átvétel történne, az önkormányzati tulajdon megmaradna.

Jelezte: az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése óta 1872 orvossal dolgozik több Magyarországon, mint 2020 decemberében, és 4718 egészségügyi dolgozóval van több a közellátásban.

Arról is beszélt: a romák másfélszer annyiszor fordulnak háziorvoshoz, mint az átlagpopuláció, de a járóbeteg-szakellátásban 20, míg a fekvőbeteg-ellátásban 30 százalékkal kevesebbszer fordulnak meg. Ezért az alapellátás megerősítése az ő a szempontjukból is a legfontosabb - hangsúlyozta az államtitkár.