A szombat este megjelent Magyar Közlönyben kihirdették a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos rendeleteket.
Három kormányrendelet jelent meg az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos – 2020. évi C. törvény végrehajtásáról, illetve módosításáról a Magyar Közlöny 263. számában november 28-án.
Az első az 528/2020. (XI. 28.) kormányrendelet többek között az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének feltételeiről; az egészségügyi szolgálati munkaszerződés, a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettségéről rendelkezik. Tartalmazza azok körét, akik nem rendelhetőek ki:
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos,
c) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
d) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
e) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
f) a rezidenst a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,
g) ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.
(3) Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki.
Az egészségügyi intézmény vezetőjének az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdetétől számított 8 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy írásban tájékoztatást adjon az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állónak többek között a napi munkaidőről, az elrendelhető ügyeletről, készenlét és az önként vállalt többletmunka szabályairól, az illetményről és egyéb juttatásokról, támogatásokról, a felmondási időről, a minősítésre és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokról.
Rendelkezik az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejére vonatkozó különös szabályokról, így például arról, hogy legfeljebb három hónap munkaidőkeret állapítható meg; hogy hetente legalább negyvennyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Azt is szabályozza, hogy az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között tizenegy óra időtartamú megszakítás nélküli napi pihenőidőt kell biztosítani.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményéről, juttatásáról és egyéb támogatásáról is rendelkezik. Az országos és a megyei fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató, valamint az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ vezetője esetében az országos kórház-főigazgató; a városi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató vezetője, a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetője esetében az irányító megyei intézmény főigazgatója állapítja meg. A többieknél a vezetői juttatások mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa állapítja meg.
Szabályozza a rendelet a végkielégítés mértékét, a dolgozók minősítését.
A rendelet melléklete tartalmazza a minősítési lapot, s hogy milyen szakmai képesítések jogosítanak az illetménynövelésre.
A rendelet a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.
A második rendelet az 529/2020. (XI. 28.) kormányrendelet egyes kormányrendeleteknek az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásához kapcsolódó módosításáról szól. Legfontosabb része az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) kormányrendelet módosítása, a rezidensekre vonatkozó ösztöndíj program módosítása.
Mellékleteiben található az egészségügyi szakdolgozó munkakörének fizetési osztályba történő besorolása 2021. január elsejei végrehajtással.
Táblázatban közli egészségügyi szolgáltató által az illetmény- vagy bérnövelésére tekintettel igényelhető támogatási összeg fizetési osztályonként járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő orvosok, fogorvosok részére, és a nem egészségügyi egyetemi végzettségű egészségügyi dolgozók bértámogatására vonatkozóan. Szintén táblázatban közli az alapellátásban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott orvosok, fogorvosok és iskolaorvosok bértámogatását.
A harmadik az 530/2020. (XI. 28.) kormányrendelet az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről.
Fontos rendelkezése, hogy az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1-jén alakul át az egészségügyi szolgálati jogviszonnyá – addig a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni (Kjt, munka törvénykönyve). Erről a változás előtt tájékoztatni kell a munkavállalót, akivel egészségügyi szolgálati munkaszerződést kell kötni.
Ha ezt nem kötik meg, akkor az érintett közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya megszűnik, és végkielégítésre jogosult – ha közalkalmazott, akkor az Eszjtv. szerint, ha munkavállaló, akkor munka törvénykönyve szerint.
Rendkívüli megszüntetés kivételével veszélyhelyzet alatt nem mondhat fel az egészségügyi dolgozó, ugyanakkor például a vezetői megbízás egyoldalúan visszavonható, illetve a vezetői pozíció pályázat nélkül betölthető.
A kollektív szerződések 2021. január 1-jén hatályukat vesztik.
A változásokat a Facebookon értékelte a Magyar Rezidens Szövetség. Kiemelték, hogy a rezidensek ezentúl nem szabadfoglalkozási jogviszony keretében teljesíthetik a plusz ügyeleteket, hanem a szolgálati jogviszony keretében. "Az ügyeleti tevékenységet követő pihenőnap a szakképzési idő teljesítésébe beleszámít." Ugyanakkor korlátozásként 11.29-től bevezetésre került, hogy a veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozó nem mondhat fel - hívták fel a figyelmet.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza