A magyar gyógyszeripar erős fundamentumokat mutat, bár 2024-ben 1257 milliárd forintra csökkent a MAGYOSZ tagvállalatainak árbevétele az egy évvel korábbi 1700 milliárdról.
2024-ben 1257 milliárd forint árbevételt értek el a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagvállalatai – mondta Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) elnöke, a MAGYOSZ Next 35 konferencián. Egy évvel korábban még1700 milliárd forintot realizált a szektor, erről itt írtunk korábban. A csökkenés hátterében az Economx információi szerint a MAGYOSZ tagvállalati szerkezetében történt változás áll.
Egyébként 2025-ben 35 éves a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), az érdekvédelmi szervezetet 1990-ben 14 gyógyszeripari vállalat alapította, mára már 22 tagvállalata van.
A hazai gyógyszerszektor exportorientált, a gyógyszeripari cégek árbevételének jelentős része (83 százaléka) származik külföldi eladásokból. A magyar gyógyszeripar a világ élvonalába tartozik, teljes exportban a 19-dik, egy főre vetítve pedig a világon a 11-dik gyógyszerexportőr. A hazai gyógyszeripar a magyar feldolgozóipar bruttó értékének közel 7 százalékát adja – sorolta a szektor adatait a MAGYOSZ elnöke.
A gyógyszergyártás fennmaradását és megújulását a beruházások biztosítják, ezek értéke évek óta a 100 milliárd forintot is meghaladják. 2023-ban a K+F ráfordítások 117 milliárd forintot értek el.
A gyógyszeripar a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes feldolgozóipar K+Fráfordításainak 29 százalékát teszi ki. 2023-ban a gyógyszeripar 88 milliárd forint értékben valósított meg beruházásokat is, tette hozzá Greskovits Dávid. A gyógyszerszektorban az egy foglalkoztatottra jutó K+F kiadások összege közel tízszerese a feldolgozóipari vállalatoknak, ráadásul ma minden második magyar beteg a MAGYOSZ tagvállalatainak gyógyszerivel gyógyul.
A gyógyszer értékteremtést, intelligens beruházást jelent nem kizárólag adagok előállítását. 2029-re a globális gyógyszerpiac elérheti a 2200 milliárd amerikai dollárt, miközben az ellátási láncok újraszerveződése, a tudás alapú gyártás és a mesterséges intelligencia gyökeresen alakítják át az iparág működését.
Olyan kihívásokkal is meg kell küzdenie a szektornak, mint az éghajlatváltozás, a környezeti terhek növekedése, az elöregedő népesség igénye, és a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása is. Úgy fogalmazott a MAGYOSZ elnöke, hogy a technológiai paradigmaváltás elkerülhetetlen, akik időben reagálnak, azok versenyelőnyt szerezhetnek. Ha a szektor tagvállalatai proaktívak és innovatívak maradnak, akkor versenyképesek is maradnak.
A magyar gyógyszeripar a magyar gazdaság koronaékszere, mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a videóüzenetében. A magyar gyógyszergyártás túlélő típus, és felidézte a miniszter, hogy kevés ágazat élte túl az államosítást, de még kevesebb ágazat könyvelt el a rendszerváltás követően privatizációs sikertörténeteket. A szektor több mint 20 ezer embert foglalkoztat, és itt dolgozik a legtöbb magasan képzett munkavállaló.
Ellátásbiztonság, fenntarthatóság, megfizethetőség és innovációs készség, ez a négy komponens a legfontosabb a hazai gyógyszerszektorban és Magyarországon mind a négy komponens adott, mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára.
Ellátásbiztonsággal kapcsolatban az államtitkár kiemelte, hogy a covid-19 egyértelművé tette, hogy a gyógyszeripar kihívásokkal küzd, fontos, hogy minél több gyártási folyamat Európában maradjon. Valamint beszélt arról is, hogy magyar betegek számára, folyamatosan elérhetők megfelelő árakon a MAGYOSZ tagvállalatainak gyógyszerei, ebben a hazai gyógyszeripar partner, mert mindenki számára legfontosabb a beteg.
Éledezik a magyar ipar, és a gyógyszeriparnak óriási szerepe lesz abban, hogy a gazdaság ismét fejlődő pályára álljon, mondta Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára.
Új stratégiákra van szükség, csak akkor lehet sikert elérni. A magyar gazdaság egy közepesen fejlett gazdaság, innen szeretnénk továbblépni, ami nem lesz egyszerű. Globálisan 120 ország van ebben a státuszban, ahol Magyarország, és nagyjából tíznek sikerült továbblépni. Jó kitörési pont a gyógyszeripar, mert a szektor válságok idején is sikeresen tud működni, mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke. A világ gyógyszereladásainak 77,5 százaléka Észak-Amerikában vagy Európában valósul meg. Az USA által beharangozott új vámok átírhatják a gyógyszerpiacot, az EU-s gyógyszerekre egy százalék helyett akár 15 százalékot vámot is kivethet az USA. Ugyanakkor az MNB alelnöke szerint a jövő kedvez ennek a szektornak a GDP-n belüli súlya 1,1 százalékon áll, a hazai gyógyszergyártás bruttó hozzáadott értéke a kibocsátás szinte felét, 51 százalékát teszi ki.
Nagyon nehéz az elmúlt 3-4 évről, ami a magyar gazdaságot illeti pozitívan nyilatkozni, mondta Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Ugyanakkor Magyarország a gazdasági komplexitási rangsor élmezőnyében szerepel: a Harvard Growth Lab által számított Economic Complexity Index szerint a 14. helyet foglalja el a világ országai között. Ez pedig nagyrészt a gyógyszeriparnak köszönhető – tette hozzá Orbán Gábor.
A mutató azt méri, mennyire tudásintenzív és diverzifikált egy ország exportstruktúrája. A pozíció azt jelzi, hogy a magyar ipar jelentős része magas technológiai tudást igénylő, kevés országban előállítható termékekre épül – vagyis exportösszetétele jóval fejlettebb gazdaságokéval vetekszik.
A gyógyszeripar nélkül ebben az indexben 10-20 évnyi visszaesést tapasztalnánk – emelte ki a szektor fontosságát a Richter vezérigazgatója.
A keresleti oldal kilátásai sokkal inkább befolyásolják a beruházásokat, mint bármi más. Az gyógyszerek árazási kérdését is feszegette Orbán Gábor, utalt itt az önkéntes árkorlátozásra is. A másik hazai gyógyszercég az EGIS vezérigazgatója is az árrendszerek átalakítását sürgette. Poroszlai Csaba azt mondta, a szektor összetett iparág, egyszerre gyárt gyógyszert és hatóanyagot, utóbbiban nem állunk annyira jól. Mivel az iparág nagyon tudásérzékeny, ezért az oktatás fontosságát is hangsúlyozta mindkét hazai gyógyszeripari cégvezető.
Az egészséges idősödés tekintetében a kardiovaszkuláris betegségek terén tehetjük a legtöbbet, mondtaBidló Judit, a Belügyminiszter egészségügyi szakmai irányításért felelős helyettes államtitkára a MAGYOSZ konferenciáján. Fenntartható gyógyszerpolitikára van szükség, szabályozni kell az árakat és növelni kell a generikus termékek penetrációját, mert így van lehetőség még több új, innovatív terápia befogadására. A legsürgetőbb feladat az áremelések kezelése és a gyógyszerbefogadás. Kiemelte az aktualitásokkal kapcsolatban, hogy nincsenek nagy gyógyszer újdonságok a szív-érrendszeri betegek számára, pedig nagyon sok érintett beteg van. A szív- és érrendszeri betegség az első számú halálok Magyarországon, évente több mint 60 ezer halálesetet okoz, és az összes egészségügyi ráfordítás csaknem 20 százalékát teszi ki.
Ma Európában a gyógyszeriparban használt hatóanyagok 80 százaléka, valamint az Európában értékesített készgyógyszerek mintegy 40 százaléka Kínából vagy Indiából származik, mondta Várhelyi Olivér, az egészségügyért és az állatjólétért felelős európai biztos a konferencián lejátszott videóüzenetében. Hozzátette: sok esetben egy hatóanyag egyetlen forrása egy vagy két kínai vagy indiai hatóanyag gyár. Szintén probléma, hogy bizonyos gyógyszerek – különösen a ritka betegségek gyógyszerei – nem érhetőek el a kisebb lakosságú piacokon.
Elengedhetetlen ezért, hogy az európai gyógyszergyártási autonómiát megerősítsük és javítsuk a gyógyszerekhez való hozzáférést.
Várhelyi Olivér ezért tett vállalást arra, hogy mandátuma első 100 napjában előterjeszti a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló rendeletet. Az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) kapcsolatának elnehezülését nem szükséges bemutatni, elég ha csak az USA Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kivonulásra gondolunk, sorolta a problémákat a uniós biztos. Ugyanakkor fontos eredmény, hogy az EU-USA megállapodás 15 százalékban maximálja a jövőben kivethető vámokat.Szintén fontos eredmény, hogy a legtöbb generikus gyógyszer vámmentességben részesül. Azonban nem mind, és számos hasonló gyógyszer esetében ez a vámmentesség nem garantált. Éppen ezért is fontos Várhelyi Olivér szerint, az EU és az USA közötti együttműködés, és hogy ez a lehető legjobban elmélyüljön.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza