A legfrissebb adatok szerint júliusban 10 milliárd forinttal nőtt a fekvőbetegeket is ellátó intézmények tartozása. Közel a kritikus 60 milliárd forintos határ, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak.
A legfrissebb adatok szerint júliusban 10 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, ezt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára erősítette meg lapunknak. A nyári hónapban úgy szállt el a kórházak költségvetése, hogy az intézmények nagy részében az orvosok és a nővérek is a szabadságukattöltötték.
Július végén a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 38,6 milliárd forint a tartozása volt a kórházaknak a június végi 31 milliárd forint után, erről egyébként itt írtunk bővebben. Ebben az adatsorban nem szerepelnek a modellváltó orvosegyetemek. Az összes fekvőbetegeket ellátó intézmény adóssága július végén meghaladta az 59,1 milliárd forintot a június végi 49,2 milliárd forint után.
Az egyetemekkel együtt a 10 milliárd forintos havi növekedés mindenképpen soknak mondható – tette hozzá az érdekképviseleti főtitkár.
Kiemelte Rásky László, hogy az egészségügyi ellátórendszer költségvetésébe, az idei évben beépült havi plusz 12,5 milliárd forint nélkül húszmilliárd forint felett lenne a lejárt tartozásállomány júliusi emelkedése.
Általánosságban elmondható, hogy az intézményrendszer továbbra is alulfinanszírozott, tehát a finanszírozási feltételek javítása ellenére, a kórházak továbbra sem kapják meg a beavatkozások tényleges értékét – sorolta a problémákat az OSZ főtitkára.
A havi adatok hullámzása – júniusban csupán 2 milliárd forinttal nőtt a teljes intézményrendszer lejárt tartozásállománya – mögött pedig valószínűleg az áll, hogy az év első felében az intézmények a rendelkezésükre álló eszközökkel megpróbálták lassítani az adósság növekedését és a 60 napi túli tartozások felhalmozódását.
A reálfolyamatokat azonban nem lehet feltartóztatni ezt mutatja az is, hogy július végére a teljes intézményrendszer tolerálható adóssága – ami évi 75 milliárd forint lehet – elérte a teljes évi tolerálható adósság 80 százalékát.
Rásky László kiemelte, bár korábban Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár évi 80 milliárd forint tolerálható kórházi adósságról beszélt, az Adósságkezelés Munkacsoport legutóbbi ülésén Lengyel László államtitkár elmondta, hogy a teljes intézményrendszerre 75 milliárd forintot kalkuláltak.
Az elmúlt két évtizedben a beszállítók megtapasztalták, hogy az adóssághelyzet évről évre romlott, és a mindenkori kormányok nem nagyon igyekeztek javítani a helyzeten. Mindeközben a terhek, a kockázat és a felelősség csaknem összes terhét a vállalkozások viselték. Ezt a cégek sokáig tolerálták, de bizalmatlanná váltak a kormányzattal szemben. Kétségtelen tény, hogy a 2023. és 2024. év brutális adósságállománya után az idei év némileg könnyebb, ugyanakkor a július végi adósságszintet, ami közel 60 milliárd forint korábban csak év végére produkálták a kórházak, tehát a helyzet még mindig rossznak mondható.
A kockázat nagy részét szinte teljes egészében a beszállítók viselik. A cégek eszközrendszere azonban nem túlságosan széles, mondta Rásky László.
A vállalkozások az állammal, az állam intézményeivel kötött szállítói szerződésekben alárendelt felek, és akkor sem tagadhatják meg a szállítást, ha a partner nem fizet.
Persze léteznek nyomásgyakorló eszközök – például az eseti szállítás esetén az előre fizetés kikötése, a késedelmi kamat kiterhelése a kórházakra –, de ebben a szituációban mind a kórházak, mind a cégek szenvedő résztvevők, amelyek a kormány jóindulatától függenek.
Az idei évi plusz 150 milliárd forint mellett azonban pozitívum, hogy az orvostechnikai beszállítói szervezetek folyamatosan egyeztetnek az egészségügyi kormányzattal, és közösen monitorozzák az adósságállomány alakulását, véli Rásky László.
És annak ellenére bíznak az év közbeni, akár őszi konszolidációban, hogy a belügyminiszter tavasszal még arról beszélt, hogy az év során felhalmozódó adósságokat a kormány csak jövő év elején fizeti ki. Az látszik, hogy a kormány két kézzel vissza tartja a közkiadásokat - véli az OSZ főtitkára.
Sajnos a kiadási stop nemcsak a napi működést korlátozza, hanem a fejlődést is megakadályozza: például nem engedi be az ellátórendszerbe az innovációt – emelte ki az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Általánosságban elmondható, hogy a kormánynak végre nem költséghelyként, hanem befektetésként kellene az egészségügyre tekintenie, és célszerű lenne központi programokkal fejleszteni az egészségértést, az egészségtudatosságot és a megelőzést is.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza