A perek is gyakran éppen azért húzódnak el, mert a szakértők lassan adnak szakvéleményt.
Bár nincs megbízható adat arról, hogy Magyarországon pontosan hány műhibaper indul, a szakértők becslése szerint évi több száz perről és milliárdos nagyságrendekről beszélhetünk, ráadásul az elmúlt években megjelentek a nagy összegű, százmillió forintot meghaladó követelések - írta az economx.hu.
Simon Tamás szakjogász a lapnak elmondta, arra akadt példa, hogy néha megkeresték a finanszírozott szolgáltatókat, miszerint a folyamatban lévő pereikről nyilatkozzanak (kik a felperesek, milyen szakterületet érint a mulasztás, mekkora összegű a megítélt kártérítés, sérelemdíj, perköltség és ezt ki fizeti, mennyit a biztosító, mennyit a kórház), ám nem tudni, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság, illetve jogelődjei feldolgozták-e ezeket az adatokat, példának okáért egy tanulmányban.
A havi járadékok is változhatnak az inflációra tekintettel, de ilyen kötelező előírás nincs.
Valóban megjelentek a nagy értékű, százmillió forintot meghaladó perek, ám jellemzően ilyenkor több károsult is szerepel a felperesi pozícióban, vagy súlyosan károsodott gyermekről, netán végtag, illetve gerincsérült felnőttről van szó írták.
A peren kívüli megegyezések azért húzódhatnak el, mert a biztosítók szakértői hosszú idő alatt adnak véleményt és lényegében a szakmai felelősségbiztosítókat nem köti a határidő, nem köti, hogy milyen időtartam alatt kell válaszolniuk például egy szolgáltató megkeresésére.
A perek is gyakran éppen azért húzódnak el, mert a szakértők lassan adnak szakvéleményt. Peren kívüli megegyezés pedig azért sem jön létre sok esetben, mert a szolgáltatónak nemes egyszerűséggel nincs elég pénze. További részletek a teljes cikkben.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza