A friss adatok szerint a magyarok szájüregi állapota európai összevetésben is kedvezőtlen, miközben a gyermekfogászati prevenció terén is komoly kihívásokkal kell szembenézni. A fogszuvasodás, a betöltetlen praxisok és a növekvő magánkiadások együtt rajzolják meg azt a képet, amely szerint a magyarok szájügyi állapota továbbra sem tud felzárkózni Európához.
A magyarok szájüregi egészsége továbbra is kedvezőtlen képet mutat európai összevetésben. Nemzetközi adatok szerint hazánkban a fogszuvasodás, a fogágybetegségek és a fogvesztés előfordulása az európai átlagnál magasabb, miközben a 12 éves gyermekek fogazati állapota is elmarad számos nyugat-európai országétól. Az idősebb korosztályban a teljes fogatlanság gyakorisága szintén az átlag feletti.
A fogászati alapellátás jelenlegi finanszírozása sok esetben a kezelések közvetlen anyagköltségét sem fedezi – írta közösségi oldalán Dul Zoltán, akit Porpáczy Krisztina, az Egészségügyi Minisztérium alapellátásért felelős államtitkára kért fel az országos fogorvos kollegiális szakmai vezetői feladatok ellátására.
Hozzátette: jelenleg több mint 250 fogorvosi praxis betöltetlen, több mint 700 ezer embernek nincs saját körzeti fogorvosa. A gyermek- és iskolafogászat helyzete különösen sürgető, az országos fogászati ügyeleti ellátás pedig több megyében is akadozik.
A kedvezőtlen mutatók nem elsősorban az ellátáshoz való hozzáféréssel magyarázhatók. Az OECD szerint 2024-ben a magyarok mindössze 1,5 százaléka számolt be kielégítetlen fogászati ellátási igényről, ami jóval alacsonyabb az Európai Unió 6,4 százalékos átlagánál. A szakértők szerint a rossz szájüregi állapot hátterében inkább a hiányos megelőzés, a nem megfelelő szájhigiéné és az egészségtelen életmód állhat.
A maradó fogak nagyjából hatéves korban kezdenek kinőni, és akár 60–80 éven át szolgálnak bennünket. Éppen ezért korántsem mindegy, milyen állapotban őrizzük meg őket.
Magyarország központi költségvetésében a társadalombiztosítás által finanszírozott fogászati ellátásra – az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátások fejezetén belül – mintegy 86,7 milliárd forint jut. Ezzel párhuzamosan a lakosság jelentős része magánellátást vesz igénybe. A finanszírozási nehézségek következtében egyre többen fordulnak a magánellátás felé. Az OTP Egészségpénztár adatai szerint a pénztártagok csak 2025-ben több mint 5,6 milliárd forintot költöttek fogászati kezelésekre.
Az egészségügyi ellátásban a fogorvosi szolgáltatások igénybevétele terén ugyanakkor hosszabb távon kedvező változás figyelhető meg – erre hívja fel a figyelmet az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) májusban megjelent adatsora. A fogorvost vagy fogszabályzó szakorvost felkeresők aránya 24 százalékkal emelkedett: míg 2009-ben a lakosság 38 százaléka járt ilyen ellátáson, addig 2025-ben már 47,1 százalékuk. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy Magyarországon a fogorvosi ellátás igénybevétele az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken: a fiatalok 57 százaléka, míg az időseknek már csak 32 százaléka járt fogorvosnál az adatfelvételt megelőző évben. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 37 százaléka számolt be arról, hogy túl hosszú várakozás, közlekedési nehézségek vagy anyagi okok miatt nem jutott hozzá a számára szükséges ellátáshoz, míg 34 százalékuk azt jelezte, hogy csak magánellátásban kapott időben segítséget.
Az OTP Egészségpénztár adatai szerint a pénztártagok 2021 és 2026 februárja között összesen több mint 19 milliárd forintot költöttek fogászati kezelésekre.
A kiadások évről évre emelkednek: csak 2025-ben több mint 5,6 milliárd forintot fordítottak erre a célra, míg 2026 első két hónapjában már meghaladta a 650 millió forintot az elszámolt összeg.
A pénztári adatok szerint elsősorban a középkorúak veszik igénybe a fogászati ellátásokat. A fogorvost felkereső pénztártagok átlagéletkora 44 év, miközben a teljes tagság átlaga 39 év. Ugyanakkor egyre több fiatal is felismeri a megelőzés jelentőségét: 2026-ban a pénztárba új belépők több mint fele a 18–35 év közötti korosztályból került ki.
A magyar gyermekek fogainak állapota már egészen kicsi korban komoly aggodalomra ad okot, és ha nem sikerül időben változtatni a szokásokon, az egész életre kiható egészségügyi problémákhoz vezethet – erre figyelmeztet az Orvosi Hetilap friss összefoglaló tanulmánya. A kutatók szerint a fogszuvasodás továbbra is a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartozik. Kialakulásában nemcsak a fogmosás hiánya, hanem a családi háttér, a szülők egészségismerete, a társadalmi helyzet és a megelőző ellátásokhoz való hozzáférés is meghatározó szerepet játszik.
A szerzők hangsúlyozzák: a gyermekkorban kialakuló rossz szájhigiénés szokások nem csupán néhány lyukas fogat jelentenek. A kezeletlen fogszuvasodás krónikus fájdalmat, gyulladásokat és maradandó fogkárosodást okozhat, sőt a gyermekek iskolai teljesítményére is hatással lehet. A gyakori fogfájás miatt nőhet a hiányzások száma, romolhat a koncentráció és az életminőség.
A tanulmány több korábbi hazai kutatás eredményeit is bemutatja, amelyek különösen aggasztó képet festenek.
Egy pécsi vizsgálat szerint már a három év alatti gyermekek 15,5 százalékának volt szuvas foga, és a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez az arány hatéves korra tovább romlik.
Ennek egyik fő oka, hogy sok szülő nincs tisztában a megfelelő szájápolási szabályokkal, ráadásul még ma is él az a tévhit, hogy a tejfogak romlásával nem kell különösebben foglalkozni, hiszen úgyis kihullanak.
Más hazai vizsgálatok szerint az óvodásoknál átlagosan három-négy tejfog is károsodott lehet, míg a halmozottan hátrányos helyzetű északkelet-magyarországi térségekben élő gyermekek fogazati állapota az országos átlagnál is rosszabb. A kutatók ezt elsősorban az alacsony jövedelemmel, a hiányos egészségismerettel, a családi motiváció hiányával és a fogászati ellátáshoz való nehezebb hozzáféréssel magyarázzák.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy sok gyermek már egészen fiatalon fél a fogorvostól. A szakemberek szerint a szülők negatív élményei és félelmei könnyen átragadhatnak a gyermekekre. Kutatások igazolják, hogy minél erősebb a fogászati félelem, annál rosszabb a fogak állapota is, mert a gyermekek – később pedig a felnőttek – hajlamosabbak elkerülni a kezeléseket.
A tanulmány szerint a jelenlegi magyar gyermekfogászati prevenciós rendszer sem működik megfelelően. Az iskolafogászat szerepe az elmúlt évtizedekben fokozatosan visszaszorult, sok helyen gyakorlatilag csak a kötelező szűrővizsgálatokra korlátozódik. A COVID–19-járvány pedig tovább rontotta a megelőző ellátások elérhetőségét.
A szerzők szerint az egészségnevelés már az óvodában kulcsszerepet kaphatna. A 3–6 éves korosztály szinte teljes egészében elérhető az óvodákon keresztül, vagyis megfelelően felépített, játékos fogápolási programokkal szinte minden gyermekhez el lehetne jutni. Ebben nemcsak a fogorvosoknak, hanem a védőnőknek, a gyermekorvosoknak, a pedagógusoknak és a szülőknek is együtt kellene működniük.
Önmagában a fogmosás megtanítása nem elegendő.
A leghatékonyabb programok élményszerűek, interaktívak, rendszeresen ismétlik a tanultakat, és figyelembe veszik az egyes korosztályok sajátosságait. Emellett egyre nagyobb szerepet kaphatnak a digitális, szakmailag hiteles egészségnevelő tartalmak is, amelyek a szülőket segíthetik a helyes szájápolási szokások kialakításában.
A szakemberek szerint a gyermekkori fogászati prevenció nem csupán egészségügyi kérdés, hanem hosszú távú társadalmi befektetés. Ha a gyermekek már korán elsajátítják a helyes szájápolási szokásokat, és rendszeresen részt vesznek a szűrővizsgálatokon, nemcsak a fogszuvasodás előzhető meg nagyobb eséllyel, hanem felnőttkorban is kevesebb fogászati beavatkozásra, alacsonyabb egészségügyi kiadásokra és jobb életminőségre lehet számítani.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza