„A kormány a ’társadalmi egyeztetés’ leple alatt akarja ismét a szakszervezetek, így a dolgozók jogait csorbítani azzal, hogy a szakszervezeti tagdíjat a munkáltató ne vonhassa le a tagdíjat fizető dolgozó béréből”, hívja fel a figyelmet a SzabadaHang oldalán megtalálható petíció. Útnak indítói szerint azonban ezzel a lépéssel nem csak a szakszervezetek működését lehetetlenítik el, a kormány egyben súlyos következményekkel fenyegeti a kollektív jogok gyakorlását is. Megszűnhetnek a kollektív szerződések és a bértárgyalási feltételek is drasztikusan romlanak. Emiatt elutasítják a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény módosításának a szándékát és követelik a törvény személyi hatályának fennmaradását.
Arra kérik az ezzel egyetértőket, hogy írják alá a petíciót, és küldjenek levelet a kormánynak, kifejezve határozott tiltakozásukat a szakszervezetek megbénítását célzó jogszabály-tervezet ellen. „Szakszervezetként, szakszervezeti tagokként, munkavállalóként és felelős, szolidáris állampolgárokként nem engedhetjük meg, hogy még jobban veszélybe sodorják a magyar dolgozókat!” – szögezi le a petíció.
A SzabadaHang szerint ez nem más, mint egy újabb bosszú, újabb támadás és újabb kivéreztetés. Ezúttal a célpont azok a szakszervezetek, amelyek ma óriási küzdelemben próbálják meg képviselni a magyar dolgozók és munkások érdekeit. Nem véletlen, hogy öt szakszervezeti konföderáció – az ÉSZT, a LIGA, a MASZSZ, a SZEF és a Munkástanácsok – közös nyilatkozatot adott ki az állami tagdíjlevonások diszkriminatív törvényjavaslata ellen, miközben a VDSZ megszervezte a fenti kampányt.
Pedig már ma sem rózsás a helyzet, amire éppen egy friss felmérés mutat rá. Mint a Hírklikk is megírta, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) éves jelentéséből kiderül: Magyarországon szisztematikusan megsértik a munkavállalók jogait. Ezzel olyan országokkal kerültünk egy csoportba, mint Szenegál, Szaúd-Arábia, vagy Európából Észak-Macedónia és Szerbia. A vizsgált 149 ország között ezúttal is a középmezőnyben foglalunk helyet, a hat csoport közül a 3-asban, amelynek jellemzője, hogy rendszeresen megsértik a munkavállalói jogokat.
S hogy most miért a további központi szigorítás, a szakszervezetek jogainak, lehetőségeinek a szűkítése? A közéleti kérdésekről is gyakran nyilatkozó főorvos, Weltner János a Hírklikknek velősen így fogalmazott: „az, hogy az összes civil szervezet mindenféle befolyását gyengíteni, vagy megszüntetni akarják, különösen azért, mert az állam maga is mint munkáltató jelent meg ezen a piacon. Tehát a saját útjából próbálja az akadályokat elhárítani.”
A benyújtott jogszabálytervezet most még csak a köznevelés, az egészségügy, a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők, a köztisztviselők és a honvédelmi alkalmazottak körét érinti, de a jövőben egyetlen tollvonással akár Magyarország összes szakszervezeti tagjára kiterjeszthető. Ezzel pedig az eddiginél is rosszabb helyzetbe kerülnének a magyar munkavállalók – hívják fel a figyelmet a tiltakozók, az Autonóm Területi Szakszervezet, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDDSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).