1886. május 1-jén Chicagóban munkások tízezrei vonultak utcára a nyolcórás munkaidő bevezetéséért – a békés demonstrációk véres megtorlásba torkolltak. Az áldozatok emlékére világszerte munkások milliói emlékeznek meg ezen a napon a munkavállalói jogokért folytatott harc fontosságáról.
A cikk tovább olvasásához kattintson a vastagon szedett címre.
A múlt század folyamán május 1. a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban ünnepelték: hivatalos, államilag megszervezett ünnepé vált, felvonulásokat, zászlós meneteket és kötelező részvételt írtak elő.
A kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett. Ma, amikor az orvostársadalom és az egészségügyben dolgozók mindennapjai egyre nagyobb kihívásokkal terheltek, méltó bérekre, biztonságos munkakörülményekre, kiszámítható jövőképre van szükség – de ezek nem adódnak maguktól. Ezért fontos a szakszervezet, a közös hang, az összefogás és hogy május elseje ismét azzá váljon, aminek indult: a szervezettség, a szolidaritás és a dolgozók közös kiállásának ünnepévé.
A Magyar Orvosok Szakszervezete ezen a napon nemcsak köszönti a dolgozókat, hanem emlékeztet is: a jogainkért való kiállás közös felelősség. Együtt erősebbek vagyunk.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza