A közép-kelet-európai régióban 2008 óta az egyetlen ilyen központ volt az budapesti, idén áprilisig, amikor is a cseh brnói Masaryk központot is akkreditálták.
Az Európai Rákellenes terv szerint 2025-re nemzetközi hálózatba kötnék össze a tagállamok komprehenzív rákcentrumait, de egyelőre csak tíz ország rendelkezik ilyen intézménnyel. Magyarországon az Országos Onkológiai Intézet (OOI) már 2008 óta rendelkezik ilyen akkreditációval, amit most újítanak meg. Polgár Csabát, az intézmény főigazgatóját kérdezte az index.hu arról, hogy ez a hazai onkológiai ellátás területén milyen előnyökkel jár.
Az Eurostat jelentése szerint megelőzhető daganatos halálokok tekintetében a negyedik legrosszabb adatokkal rendelkezünk a régióban. Mikor számíthatunk ebben változásra, mit kell tennünk ezért?
Az elmúlt 20 évben az új esetek száma évi 71 ezerről 93 ezerre nőtt, de a halálozási számok ennek ellenére sem emelkedtek a 2000-es évekhez képest, ami azt jelenti, hogy az eltelt két évtized alatt 11 százalékkal javult itthon a daganatos betegek túlélési esélye. Évente 32-33 ezer honfitársunk hal meg daganatos betegségben, ha a Nemzeti Rákellenes Programot sikerre visszük, akkor ez 30 ezer alá csökkenthető.
Az oltásoknak a megelőzésben, míg a szűréseknek a korai diagnosztikában van szerepük, a jobb hatékonyságú terápiákkal a kezelhetőség javult, kiváltképpen az utóbbi 10 évben az immunterápiák megjelenésével. A dohányzás elleni törvénynek és a népegészségügyi termékadó bevezetésének mind van népegészségügyi hatása, hosszú távon meghozzák eredményüket, legalább 10-15 évbe telik, mire ez megmutatkozik a javuló rákstatisztikai adatokon. A férfiaknál most kezdett a tüdődaganatos esetek száma mérsékelten csökkenni.
A 2014-ben bevezetett HPV-oltások területén jobban állunk az uniós átlagnál, a 13 éves lányok 82 százaléka, a fiúk 67 százaléka veszi fel az oltást. A következő évtized második felére várható az, hogy kitűzhetjük azt a célt, amit Ausztráliában már lassan elérnek, hogy a méhnyakrákot teljes mértékben elimináljuk a társadalomból. A mammográfiás emlőszűrés 75 éves korig történő kiterjesztésének is lesz jelentősége, a kockázat ugyanis idős korban sem szűnik meg, és az időskori, korán felfedezett, zömében hormonérzékeny emlőtumorok jól kezelhetők, 90 százalék feletti arányban gyógyíthatók még kemoterápia nélkül is. Az ideális testsúly megtartása az összes rákos megbetegedés kockázatát csökkenti, a mellrák esetében is, mivel a zsírszövetben is termelődik ösztrogén.
A daganatos betegségek többségét a megyei kórházak látják el. Milyen esetekkel foglalkoznak az Országos Onkológiai Intézetben?
A hazai onkológiai ellátás úgy épül fel, hogy a 19 vármegyei kórház képes ellátni helyben a leggyakoribb daganattípusokat, ez nagyjából az esetek 80 százalékát jelenti. Ha speciális kezelésre van szükség, a beteget a regionális központba küldik, a vidéki egyetemi klinikákra, Szegedre, Debrecenbe vagy Pécsre, Nyugat-Magyarországon a szombathelyi centrumba. Az Országos Onkológiai Intézet a harmadik szintet jelenti, ahova az egész országból érkeznek betegek a budapesti és Pest vármegyei és közép-magyarországi területi ellátási kötelezettségen túl.
Ez utóbbi négymillió lakost jelent, betegeink többségét ők teszik ki, csak 20 százalékuk érkezik távolabbi településekről. Jellemzően az olyan kezelésekre irányítják hozzánk őket, ami csak intézményünkben (vagy az országban összesen egy-két helyen) áll rendelkezésre, például a Cyberknife, az egésztest-besugárzás vagy a robotsebészet. Ezt a rendszert az Európai Rákintézetek Szövetségének az ajánlására építettük fel, aminek csúcsán az országban komprehenzív rákcentrumként az Országos Onkológiai Intézet áll.
További részletek a teljes interjúban.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza