A hosszú élet egyik fontos tényezője a stresszterhelés és az idegrendszer állapota — ez azonban nehezen mérhető. Sokan a testük jelzéseiből érzik meg a túlterhelést: feszül a hát, összeszorul a gyomor, másoknál bőrproblémák jelenhetnek meg. A tudatos önmegfigyelés ilyenkor nagyon fontos, de ma már olyan technológiák is rendelkezésre állnak, amelyek segítenek pontosabban monitorozni ezeket a belső folyamatokat.
A krónikus stressz szinte bármely betegségünk előszobája lehet, bizonyítottan növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a pánikbetegségek, az alvászavarok és az anyagcsere-betegségek kockázatát. Nem csupán lelki teher, hanem fiziológiai folyamat, emeli a kortizolszintet, gyengíti az immunrendszert, növeli a gyulladásszintet és gyorsítja az öregedési folyamatokat. Amióta a részben magyar származású Selye Jánosnak köszönhetően a stressz fogalma tudományosan is bekerült a nemzetközi biológiai és orvosi irodalomba, gyakorlatilag egészségmegőrzésünk egyik legádázabb ellenségévé vált.
A modern longevity-technológia felismerte: ha a stresszt objektív adatokkal mérhetővé tesszük, akkor a felhasználók korábban észlelhetik a problémát, ezáltal pedig hatékonyabban kereshetnek beavatkozási pontokat. Az új generációs hordható eszközök kifejlesztésénél azt a nem csekély célt tűzték ki a szakemberek, hogy megpróbáljanak betekinteni az autonóm idegrendszer működésébe. A biomarkerek közül fontos szerepet játszik a HRV (szívfrekvencia-variabilitás) és az EDA (electrodermal activity), amelyek korábban csak laboratóriumi körülmények között voltak mérhetők, ma viszont már elérhetők egy csuklópánt, egy okosóra vagy egy egyszerű bioszenzor segítségével.
A HRV (Heart Rate Variability) a szívverések közötti apró időeltéréseket méri. Minél nagyobb a variabilitás, annál rugalmasabb az idegrendszer válaszreakciója, ami jó egészséget és stressz-tűrést jelez. Az élsportban kulcsfontosságú a megfelelő regeneráció megítélésében, de a hétköznapi egészségmonitorozásban is értékes adat.
Az olyan okosóra eszközök, mint a Whoop 4.0 és a Garmin Venu 3, éjszakai PPG-mérés (fotopletizmográfia) alapján számítják a HRV-t. A Whoop algoritmikusan becsüli a stressz-szintet, elsősorban HRV és pulzus alapján, egyes vélemények szerint a valós idejű „stress score” funkciója nagyon kifinomult Van olyan eszköz, ami minden nap azonos körülmények közt, alvás közben gyűjti az adatot, ezáltal pedig nagyobb pontosságot eredményezhet.
Az új generációs hordható eszközök kifejlesztésénél azt a nem csekély célt tűzték ki a szakemberek, hogy megpróbáljanak betekinteni az autonóm idegrendszer működésébe. (A fotó illusztráció, forrás: AdobeStock)
Az EDA (Electrodermal Activity) tulajdonképpen a stressz „bőrjelzése”, annak elektromos vezetőképességét méri, amely a verejtékmirigyek aktivitásával változik. Mivel a verejtékezést részben az autonóm idegrendszer irányítja, az EDA érzékenyen jelzi a mentális és érzelmi stresszreakciókat.
A Fitbit Sense okosóra az elsők között volt, amely teljes EDA-méréssel rendelkezett, kifejezetten stresszérték kiszámítására.
A már említett markerek mérésén túl az eszközök egyéni „Stressz-kezelési pontszámot” (Stress Management Score) adnak, integrált légzés- és mindfulness-gyakorlatokkal segíthetnek, a méréseket figyelembe véve részletes alvásprofilt és relaxációs légzésvezérlést képesek beállítani. Akár sportanalitikára és túledzés-detektálásra is képesek a stresszoldó sportolással összefüggésben.
A HRV-értékesés vagy az EDA-reakciók fokozódása gyakran hamarabb jelzi a problémát, mint ahogy a konkrét tünetek előfordulnak. Ha azonban mégsem avatkozunk be időben, akkor ördögi körforgásba kerülhetünk: a stressz rossz alváshoz vezet, a rossz alvás pedig alacsony HRV-t eredményez. A modern eszközök pontosan mutatják ezt a körforgást és segíthetnek megtörni. A krónikus stressz és idegrendszeri túlterhelés az egyik legnagyobb kockázati tényező modern életünkben. A folyamatos monitorozás révén időben felismerhető, ha valaki tartósan túl magas stressz-szinten működik. Valljuk be, sokszor a saját belső érzékeléseink utat mutatnak, de egy ördögi stresszkörbe kerülve hajlamosak vagyunk távolodni a problémától. Ilyenkor a mérőműszerek segítségével egzakt értékeket kaphatunk mentális állapotunkról. Az eszközök valós idejű visszajelzései, a légzésgyakorlatok, a relaxációs javaslatok vagy a regenerációs tanácsok pedig támogatják pszichés egészségünk megőrzését és javítását.
Az idegrendszeri monitorozás fejlődésében manapság óriási potenciált látnak a szakemberek. Azon dolgoznak, hogy fejlesszék az agyhullám-alapú (EEG) hordozható eszközöket és fejlettebb EDA-algoritmusokat hozzanak létre, amelyek különbséget tesznek a stresszfajták között. További potenciál rejlik a multimodális mérésekben: a HRV, az EDA, a testhőmérséklet, a légzés és az EEG kombinációjával komplexebb eredményeket kaphatunk.
A tudományos kutatások újra és újra előveszik azt a témát, hogy mekkora különbségek tárhatóak fel a laboratóriumi és a valós életben végrehajtott mérések kötött, valamint, hogy az eredmények milyen hatással vannak a modern technológiák által kínált, egyedi eszközök alkalmazhatóságára. A tudomány jogosan teszi fel a kérdéseket, amelyekre választ keresve a technológiai eszközgyártók a legjobb eredményeket építik be a modern longevity módszertanba. Mindez a stressz objektív mérését a napi rutin részévé teheti, ami forradalmasíthatja a mentális egészségmegőrzést és hosszú távon jelentősen növelheti a várható élettartamot.