Lehet, hogy nem most lesz tömeges szakdolgozói felmondás?

Tegnap feloldották a felmondási tilalmat az egészségügyben. Bár korábban sokan a szakdolgozók tömeges felmondását vízionálták, úgy tűnik, ez a folyamat még várat magára. Legalábbis erre utal, hogy például a Swiss Clinic magánegészségügyi központ szakdolgozókat kereső álláshirdetéseire egyelőre senki nem jelentkezett. Pedig havi nettó 350-400 ezer forintot is kereshetnének.

Dr. Kirschner András, a Swiss Clinic ügyvezetője, szerint bármily meglepő, hogy hirdetéseikre eddig nem jelentkeztek, ez éppen a szakdolgozók pandémia alatti elképesztő terhelésével függhet össze. Annyira elfáradhattak, hogy már semmi sem motiválja őket, csak pihenni szeretnének. Az ügyvezető úgy véli, ha lesz is felmondás, lehet, hogy a nővérek, ápolók az egész egészségügyi pályát elhagyják, vagy azonnal elmennek pihenni, kikapcsolják a telefonjukat és 2-3 hónapig semmit sem csinálnak, csak próbálnak felejteni.

Aztán elképzelhető, hogy ősszel visszatérnek, akkor kezdenek majd el állást keresni, már csak azért is, mert a kilépések miatt nem kizárt, hogy őszre egy további, nagyobb szakdolgozói béremelés is bekövetkezik. Az ügyvezető szerint egyébként ez teljesen jogos lenne, mivel úgy véli, egy jól kvalifikált szakdolgozó nettó bérének el kellene érnie egy szakorvos nettó fizetésének egyharmadát.

A felmondás tilalmának eltörlése után a szakdolgozókhoz képest nagyobb mozgás várható az orvosok körében. A Swiss Clinichez mostanáig 7 olyan orvos szeretett volna átmenni, akik a felmondási tilalom miatt ezt nem tudta megtenni. Úgy tűnhet a 7 nagy szám, de a Swiss Clinic 170 szakorvosához képest annyira mégsem. Az ügyvezető szerint valójában nem is abszolút orvoshiánnyal küzdenek, inkább egy-egy esetben minőségi cserére lenne szükség. Ugyanis nem minden gyógyító alkalmas a magánegészségügy speciális elvárásainak megfelelni.

Dr. Kirschner András úgy véli, hogy az állami ellátásból leginkább az operatív szakmák képviselői fognak távozni, például a nőgyógyászok, sebészek, ortopédusok, traumatológusok, fül-orr-gégészek, intenzívterápiás szakorvosok mennek át a magánegészségügybe. A sürgősségi belosztályokon dolgozó orvosok eláramlása már meg is kezdődött, ketten le is szerződtek a klinikával. Mint mondja: az SBO-s orvosok motivációja egyértelmű: „kiégés helyett feltöltődést, napi 12 óra műszakos munka helyett 8 órás kiszámítható rendelést, a betegek elvesztése helyett több sikerélményt szeretnének”. Jobb kedvű munkahelyre és pozitívabb asszisztenciára vágynak maguk körül.

Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint nem feltétlenül a tilalom feloldásakor adják tömegesen be a felmondásukat a kollégák. Ennek több oka is lehet, például az, hogy sokan kivárnak, mert úgy gondolják, jogosan, hogy jár ellentételezést a pandémia alatt nyújtott emberfeletti munkájukért. A szakdolgozók olyan posztraumás sokkban vannak, annyira elfáradtak, hogy sok minden iránt közönyössé váltak, kiégtek. Nehezen veszik rá magukat az önérdekérvényesítésre.

A MESZK elnökének véleménye szerint lehetséges, hogy sokan mégis felmondanak, és a két hónapos felmondási idő alatt nem munkát keresnek, hanem családjukkal együtt pihennek. Nincs miért aggódniuk, mert jelenleg rengeteg üres álláshely van az ellátórendszerben.  Mind az állami, mind pedig a magán egészségügyben tárt karokkal fogadják a jól képzett szakdolgozókat.  A valóságot vagy a tényeket sokkal pontosabban megmutatja majd az a felmondási hajlandóságot is kutató felmérés, amelyet a MESZK most készít a szakdolgozók körében, és amelynek eredményét a hét második felében hozzák nyilvánosságra.

Az államilag finanszírozott ellátásban a szakmai vezetők információink szerint sem számítanak tömeges felmondásokra.

Nem hallottam a kollégáktól komoly ellátási nehézségekről az egészségügyi szolgálati jogviszony (eszj) bevezetésével kapcsolatban, tehát nem érte nagyobb veszteség az önálló szakrendelőket – válaszolta megkeresésünkre dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A felmondási tilalom megszűnése után sem számítanak elvándorlásra az önálló járóbeteg-ellátó intézeteknél. A 2021. február 28-i értékhez képest a március 1-től alkalmazotti formában dolgozó orvosok óraszámához viszonyítva most ötszázalékos emelkedést tapasztalnak, ami abból adódik, hogy a vállalkozó orvosok egy része inkább átlépett az eszj hatálya alá, az ugyanis vonzóbb volt számukra.

A nővérek körében a szokásos fluktuációnál nagyobb változás nem mutatkozott, ugyanakkor a szakrendelők kezdik érezni a jövő év elejére beharangozott béremelés hatását, ugyanis a magánellátóktól kezdenek visszaszivárogni a nővérek a közfinanszírozott ellátásba – mondta lapunknak Pásztélyi Zsolt.

Az elnököt arról is megkérdeztük, jónak tartják-e, hogy őszig átlagfinanszírozásban részesülnek, és majd a novemberi kifizetésekben kapják meg a teljesítményalapon számolt finanszírozást. Elmondta, hogy egyelőre jónak tartják az átlagfinanszírozást, mert ugyan egyre több beteg jelenik meg a rendszerben, ám a munkatársak szabadságát is ki kell adni a nyáron, így nem lenne elegendő gyógyító a 2019-es év teljesítménye alapján meghatározott új finanszírozási keret teljesítéséhez. Ráadásul még javában zajlanak az oltások: tény, bejelentették, hogy vége a tömeges oltásoknak, ám a második körös oltások még sok munkát adnak az intézeteknek, és a vakcinázásra nem kaptak külön forrást. Az oltásra átvezényelt munkatársakat pedig a mindennapi munkából kell kiemelniük, ezért az érintett intézményeknek jelentősen esett a teljesítményük.

Egy elkötelezett egészségügyi dolgozó a mélypontok ellenére hamar túllendül a nehéz pillanatokon, fogalmazott Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, az Uzsoki kórház főigazgatója az Index kérdésére. Megjegyezte, hogy a legmagasabb terheléskor, vagyis a járvány csúcsán vélhetően többen távoztak volna, ám most már ettől nem kell tartani véleménye szerint.

A Weborvos információi szerint a fekvőbeteg-ellátásban mások sem számítanak tömeges felmondásra, maximum azok élnek a lehetőséggel, akiket Covid-osztályokra rendeltek ki, és esetleg „ott is felejtettek”, s nem csak a törvényben előírt 44 napon át kellett más osztályon, más kórházban dolgozniuk.