Kutatásában a Patent Egyesület olyan nőket kérdezett meg, akik az elmúlt 10 évben estek át Magyarországon terhességmegszakításon.
Azt a füzetet nem szabadna mutogatni címmel jelent meg Dés Fanni és Les Krisztina, a Patent Egyesület munkatársainak kutatása március végén. A Nők élményei Magyarországon az abortuszhoz való hozzáférés gyakorlatáról alcímet viselő, 40 oldalas tanulmányt a napokban mutatták be egy konferencián, írja a Telex.
Az abortusszal kapcsolatos szigorítások fokozatosan történnek Magyarországon, a Patent Egyesület tagjai ezt lopakodó, illetve settenkedő szigorításnak nevezik.
A jogszabály szerint egy abortuszra váró nőnek két alkalommal kell megjelennie a Családvédelmi Szolgálatnál kötelező tanácsadáson, az első alkalom célja, hogy a nőt meggyőzzék a magzat megtartásáról; a második alkalommal már inkább a terhességmegszakítás módjáról és körülményeiről kell beszélgetni a védőnővel. 2022 szeptembere óta az orvosnak be kell mutatnia az abortuszra készülő nőknek a magzati életfunkciókat, ami gyakorlatilag a szívhang bemutatását jelenti, ezért is híresült el a sokat kritizált szabályozás szívhangtörvényként.
Nemzetközi jogi szervezetek szerint alapvető emberi jogok sérülhetnek a kötelező tanácsadás és várakozási idő kikényszerítésével – derül ki a tanulmányból; határozottan kérték is az ilyen gyakorlatot alkalmazó kormányokat (köztük Magyarországot), hogy számolják fel a jogsértő gyakorlatot. Les Krisztina említett egy olyan esetet a Telexnek, amikor egy nő a sok hercehurca miatt futott ki a 12. héttel véget érő, a törvény által biztosított időszakból. Emiatt kénytelen volt a hazai ár többszöröséért Bécsben elvégeztetni a műtétet (a következő cikkünkben egy osztrák orvossal járjuk körül az abortuszturizmus jelenségét).
Frissen megjelent kutatásában a Patent Egyesület olyan nőket kérdezett meg, akik az elmúlt 10 évben estek át Magyarországon terhességmegszakításon, az abortusszal kapcsolatos tapasztalatokat 92 válasz alapján vizsgálták. A céljuk pedig az volt, hogy kihangosítsák a nők élményeit. Nem meglepő, hogy a kutatásban részt vevő nők nagyon rosszul élték meg a védőnői konzultációt: „Kioktatóan beszéltek a nőkkel, lelkiismeret-furdalást keltettek az abortusz miatt, lekezelők voltak és hibáztató kérdéseket tettek fel nekik.”
Emellett az orvosokkal és a kórházi személyzet kommunikációjával kapcsolatban is voltak negatív, kellemetlen élményeik. Beszédes az egyik megszólaló példája:
„Az orvos az… tehát szerintem fel is jelenthettem volna amiatt, amiket mondott meg ahogy viselkedett [...] amikor tette fel a tágítót és rettenetesen fájt és felkiáltottam [...] azt mondta, hogy »amikor mást tettek be, az nem fájt, ugye?« Tehát igazából ott legszívesebben kiszaladtam volna a kórházból, csak tudtam, hogy nem tehetem meg, mert muszáj itt maradnom ahhoz, hogy túl legyek rajta.”
A riport a Telexen olvasható.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza