A kutatók 185 országban követték nyomon a krónikus vagy nem fertőző betegségek okozta halálesetek számának alakulását, írja a hvg.hu.
A The Lancet folyóiratban publikálták tanulmány szerint a kutatók célja az volt, hogy számszerűsítsék, mennyit változott a NCD-halálozás 2010 és 2019 között a különböző országokban, különösen az előző évtizedhez és az egyes régiók legjobban teljesítő országához képest, valamint hogy mely konkrét NCD-halálokok járultak hozzá a változáshoz.
2010 és 2019 között a születés és 80 éves kor közötti nem fertőző betegség okozta halálozás valószínűsége a vizsgált 185 országból 152-ben (82%) csökkent a nők, 147-ben (79%) a férfiak esetében; a fennmaradó 33 országban (18%) viszont nőtt a nők, 38 országban (21%) pedig a férfiak esetében. Azok az országok, ahol a nők NCD-halálozási aránya csökkent, a világ női népességének 72 százalékát, míg azok, ahol a férfiak NCD-halálozási aránya csökkent, a világ férfi népességének 73 százalékát tették ki 2019-ben. A NCD-halálozás az összes magas jövedelmű nyugati országban csökkent. A legnagyobb csökkenést Dániában tapasztalták mindkét nemnél, a legkisebbet pedig az Egyesült Államokban. A többi régió legnagyobb országai közül a NCD-halálozás mindkét nem esetében csökkent Kínában, Egyiptomban, Nigériában, Oroszországban és Brazíliában, azonban mindkét nem esetében nőtt Indiában és Pápua Új-Guineában. Átlagosan a közép-ázsiai, közel-keleti és észak-afrikai régió országaiban élő nőknél volt a legnagyobb csökkenés a NCD-halálozásban, őket követték a közép- és kelet-európai országok. A férfiak esetében a legnagyobb csökkenést Közép- és Kelet-Európa országaiban figyelték meg, ezt követték Közép-Ázsia, a Közel-Kelet és Észak-Afrika országai.
Átlagosan a közép- és kelet-európai országok magas kockázati szinttel kezdték az időszakot, de a 2010 és 2019 közötti időszakban a férfiak és a nők halálozási arányának legnagyobb csökkenését itt tapasztalták. Moldova volt a régió referenciaértéke, amely a krónikus betegségek kockázatának legnagyobb csökkenését mutatta, a nők esetében a negyedik, a férfiaknál pedig az ötödik legnagyobb csökkenéssel a világon. A fejlődést nagyrészt a szívbetegségek okozta halálozások számának csökkenése okozta. Oroszországban és néhány más kelet-európai országban az alkohol-ellenőrzési politikákat tartják a halálozási arány csökkenésének kulcsfontosságú mozgatórugójának.
Leginkább a keringési betegségek jobb kimenetelei járultak hozzá a nem fertőző betegségek okozta halálozás csökkenéséhez 2010 és 2019 között a legtöbb országban, illetve hasonlót tapasztaltak egyes rákos megbetegedések (pl. gyomor- és vastagbélrák mindkét nemnél, méhnyak- és emlőrák nőknél, valamint tüdő- és prosztatarák férfiaknál) esetében is. Más volt a helyzet a neuropszichiátriai állapotok, valamint a hasnyálmirigy- és májrák esetében: ezek ugyanis a legtöbb országban hozzájárultak a magasabb NCD okozta halálozáshoz 2010 és 2019 között – összegezték a kutatók.
A halálozási arány globális csökkenése ellenére az előző évtizedhez képest az összes ország 60 százaléka – beleértve Európa, Észak-Amerika, Ausztrália és Kelet-Ázsia szinte összes magas jövedelmű országát – romlást tapasztalt 2010 és 2019 között. A kutatók szerint ezt a globális lassulást a krónikus betegségek okozta halálozások előző időszakhoz képesti kisebb mértékű csökkenése okozta. Az ezredforduló elején ugyanis jelentős csökkenést könyvelhettek el olyan betegségterületeken, mint a szív- és érrendszeri betegségek és a rák, mindezt az intenzív dohányzás-ellenőrzésnek, a betegségek korai felismerésének, a megelőző gyógyszereknek és az időben történő kezeléseknek köszönhetően, foglalja össze a hvg.hu.