Komoly dolgokat titkolnak a magyarok: ne féljen szólni, ha Ön is érintett

Az Euronics idei kampányában három, a magyar társadalom széles rétegeit érintő mentális egészségügyi problémára hívja fel a figyelmet: 

• a neurodiverzitásra, 
• a verbális abúzusra 
• és a pánikbetegségre. 

A vállalat a szakmaiság biztosítására 14 civil és szakmai szervezettel működik együtt, a kampányhoz pedig több mint ezer fő részvételével végeztek reprezentatív felmérést.

„A céges kampányok mögül gyakran hiányzik a szakmai mélység, mi azonban valódi társadalmi ügyekhez szeretnénk hozzányúlni, igazi szakemberek segítségével” – mondta Tapasztó Orsolya, mentálhigiénés szakember, a kampány egyik szakmai felelőse.

Riasztó felmérési adatok

Ennek kapcsán a kampány kezdeményezőjének részéről Metykó Tibor arról számolt be, hogy a 16 év feletti magyarok több mint fele, 53 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt fél évben volt gondja a mentális egészségével. Pozitívum viszont, hogy 10-ből 7-en rendszeresen foglalkoznak a saját mentális jólétükkel, azonban heti szinten csak 28 százalék, és leginkább a nők és a fiatalabbak fordítanak erre időt, míg 8,5 százalék soha nem foglalkozik tudatosan ezzel.

A kutatásból kiderül az is, hogy a lelki egészségük megőrzése érdekében a legtöbben, 48 százalék a természetben töltenek időt, a második helyen a káros szokásoktól való tartózkodás, a dobogó harmadik fokán pedig a minőségi alvás állt.

A lista végén a meditáció és a pszichológushoz járás végezett 8-8 százalékkal. Szakemberhez egyébként leginkább a legfiatalabbak (16-29 évesek) és a 50-59 évesek járnak. 

Az Euronics chief customer vezetője úgy fogalmazott, a megkérdezettek 55 százaléka szégyellne segítséget kérni, 42 százalék szerint pedig azt mondja, a közösségi média negatívan hat a mindennapjaira.

A kampány szlogene – „Van képünk beszélni róla” – arra utal, hogy az Euronics üzleteiben található tévéfalak, amelyeket eddig demóvideók futtatására használtak, mostantól társadalmi üzeneteket közvetítenek.

„Az Euronics üzleteiben található tévéfalak nemcsak a készülékek képességeit mutatják be, hanem egyben retail médiaként is működnek, amelyek évente mintegy nyolcmillió vásárlót érnek el. A korábbi színes kolibris demófilmek ugyan látványosak voltak, de nem hordoztak tartalmi üzenetet. A vállalat most azon változtat, hogy ezek helyett értékes, társadalmi problémákra reflektáló kisfilmeket sugároz” – közölte Fazekas Bálint. 

A cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kampány részeként futó filmek nemcsak az offline üzletekben láthatók, hanem a digitális csatornákon is elérhetők lesznek a következő hónapokban. Hozzátette, egyes demófilmeket a YouTube-on 52 millióan néztek meg, s remélik, hogy ezek a fontos üzenetek is sok emberhez jutnak majd el.

A pánikbetegséggel képben vagyunk

A verbális abúzus kapcsán kiderült, hogy a válaszadók harmada nem is tudja, pontosan mit jelent a fogalom, 92 százalék pedig úgy látja: az áldozatoknak nagyon nehéz segítséget kérniük, hiszen a bántalmazás bizonyítása is szinte lehetetlen.

A neurodiverzitásról (például ADHD, autizmus, diszkalkula, diszlexia stb.) a válaszadók 60 százaléka gondolja úgy, hogy kezelése a család és az állam feladata lenne, miközben 90 százalék szerint a társadalom nem elég elfogadó ezzel kapcsolatban.

A pánikbetegséget a megkérdezettek 74 százaléka ismeri, sőt, a fele már átélt pánikrohamot.

A szakértők hangsúlyozták: fontos különbséget tenni egy egyszeri roham és a diagnosztizált pánikbetegség között.

Szakemberhez forduljunk, ne öndiagnosztizáljunk

A sajtótájékoztatón civil szervezetek képviselői is megszólaltak. Krisztián Veronika, a Kikapcs Alapítvány nagykövete szerint a kutatás eredményei „borzasztóan optimisták”, a valóságban jóval rosszabb a helyzet, hiszen a társadalmunk egyáltalán nincs jól. A szakember szerint a neurodiverzitás felismerése optimális esetben már sajátos nevelési igény (SNI) gyanúja esetén elkezdődhet, hiszen vannak jelek, amelyek felkelthetik a figyelmet. A diagnózist azonban mindig szakértői bizottság állapítja meg, ezt nem lehet otthon meghatározni. Ha megszületik a hivatalos szakértői vélemény, fontos tudatosítani: a neurodiverzitás az eltérő agyi működés természetes velejárója, az emberi sokszínűség része.

Kőszegi Erika az SOS Alapítványtól arra hívta fel a figyelmet, hogy a verbális bántalmazás mindennapos, mégis kevesen ismerik fel, mennyire súlyos probléma. Tapsztó Orsolya reakciója szerint ráadásul ezt a problémát lehet a leginkább hitelteleníteni, hiszen manapság divatos frázisként fut, hogy „te vagy túl érzékeny”.

„Fontos különbséget tenni a bántás és a bántalmazás közt, hiszen míg előbbi egyszeri alkalom, utóbbinak a folyamatosság, a rendszeresség a lényege, s ebből borzasztóan nehéz kimászni” – hangsúlyozta Kőszegi Erika.

A Pszichodiák Alapítvány kuratóriumi elnöke a pánikbetegséggel kapcsolatban elmondta, természetesen fontos kizárni más betegségeket (például szívroham, stroke), de ha ismétlődő rohamokról van szó, akkor szakember segítségét kell kérni. Karsai Szilvia azonban kiemelte, hogy

ha valakinek van egy pánikrohama, attól ő még nem pánikbeteg. Komoly diagnosztikai kritériumrendszer alapján a szakemberek állapítják meg konzultációk során, hogy ki az, aki valóban betegnek tekinthető.

A pánikroham tünetei hirtelen jelentkeznek, és fizikai jelek mellett mentális-kognitív tünetekkel is járnak. A testi tünetek közé tartozik például a heves szívdobogás és az intenzív légzés. A mentális tünetek között szerepel az elkerülő magatartás, a valóságtól való elszakadás érzése („nem én vagyok, mással történik ez), deperszonalizáció, halálfélelem, valamint a kontroll elvesztésétől való félelem. Azonnali enyhítő technikaként légzőgyakorlatok, mindfulness-módszerek, vagy akár egyszerű testhelyzetváltás is segíthet – tette hozzá a szakember.

Hova fordulhatunk, ha baj van?

Sokszor ott kezdődik a probléma, hogy a tünetek jelentkezése után az ember nem tudja, hogy merre induljon a gyógyulás útján.

A neurodiverzitás és az SNI gyanúja kapcsán a gyermekeknél a pedagógiai szakszolgálatok végzik a vizsgálatokat, amelyek alapján megállapítják a diagnózist. Felnőtteknél a folyamat általában a háziorvosnál kezdődik, ezt követően az állami rendszerbe lehet továbbmenni, bár ez hosszadalmas lehet, azonban a magánellátás igénybevételével eljuthatunk a megfelelő szakemberhez – mondta Krisztián Veronika.

A pánikbetegségnél elsőként fontos kizárni egyéb súlyos betegségeket, például szívinfarktust vagy stroke-ot. Ismétlődő rohamok esetén a kontroll helyreállítása kulcsfontosságú: légzőgyakorlatok, biztonságos környezet, hideg ital vagy jégkocka, testhelyzet-váltás, valamint mindfulness-technika segíthet a tünetek enyhítésében – javasolja Karsai Szilvia.

Verbális abúzus felmerülésénél amennyiben valaki folyamatos bántalmazás áldozata, munkahelyi környezetben érdemes HR-osztályhoz vagy más, megfelelően felkészült szakemberhez fordulni, ahol jelezni lehet a helyzetet. Sajnos sok esetben az áldozatok saját mentális kárukra döntenek úgy, hogy nem jelzik a problémát, pedig a hierarchikus és hatalmi viszonyok sem indokolják a bántalmazást – húzta alá Kőszegi Erika.

Társadalmi felelősségvállalás új módon

Az Euronics célja, hogy a szégyen és a megbélyegzés falát lebontva segítse a társadalmi párbeszédet. A vállalat abban bízik, hogy ha a mentális egészség és a bántalmazás témái bekerülnek a mindennapi kommunikációba, akkor többen mernek majd segítséget kérni, és nőhet a társadalom elfogadása is, s későbbi jólléte is.