A fizetések emelkedésével az orvosok sincsenek arra kényszerítve, hogy kizsigereljék magukat, 6-8 ügyeletet vállalva.
A konszenzuskeresés és a hosszú távú gondolkodás hiánya is gátolja az egészségügy átalakítását – véli dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára, akivel a MedicalOnline készített interjút.
A napi betegellátásban okoz fennakadásokat az új szabályozás, ismerve a zalaegerszegi traumatológia, vagy az Uzsoki utcai Kórház sürgősségi ügyeletének történetet. Bár ezeket sikerült rendezi, számíthatunk még hasonlóra?
A mostani ügyeleti rendszer aránytalan, nincs differenciálás, holott az ellátási teher és a munkavégzési kockázati forma nagyon eltérő egy vidéki, kisebb kórház geriátriáján és egy súlyponti kórház sürgősségi centrumában. Míg korábban a tízezer forintot meghaladó órabéreket is ki tudtak alkudni maguknak egyes területeken a kollégák, a jogviszonytörvény hatálybalépésével ez megszűnt. Most egyénekkel nem, csak vállalkozásokkal szerződhetnek az intézmények, amelyekben az orvosok jóval többet kereshetnek, mint az állami alkalmazottak. A kamara már a törvény első észrevételezésekor jelezte, hogy súlyos feszültségeket fog okozni ez az aránytalanság. Ugyanakkor a fizetések emelkedésével az orvosok sincsenek arra kényszerítve, hogy kizsigereljék magukat, 6-8 ügyeletet vállalva, viszont az így kieső munkaerő hiányzik a rendszerből.
Mennyien hiányoznak?
Sajnos nagyon kevés adatot ismerünk. Máig nem tudjuk például, hogy azok a kollégáink, akik nem vállalták az új szerződés aláírását, milyen szakmákból, melyik kórházból vagy régióból hiányoznak. Az sem mindegy, hogy egy fővárosi kórház harminc orvosából lépett ki kettő, vagy egy vidéki intézmény osztályát hagyta hátra ötből három fő. Az, ami Budapesten nem okoz törést, vidéken komoly problémákat vet fel.
Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese egy minapi konferencián jelentette be, hogy az új orvosi ügyeleti díjrendszerben az elvégzett munka mennyiségéhez igazítják a díjtételeket, a fix szakorvosi óradíj szorzóit a szakmánkénti terhelés és betegforgalom határozza majd meg. Ezt a kamarai javaslatot tehát elfogadták. A MOK egy korábbi felmérése szerint az orvosok nettó 9000 forintos ügyeleti órabért tartanának reálisnak hétköznapokra, míg hétvégente ugyanezért 12 ezer forintot várnának el. Megkapják?
Az orvos ügyeleti díja nem lehet kevesebb, mint amit napközben – órabérre átszámolva – megkap a munkavállaló, hiszen ez többletterhelést jelent, a családtól, pihenéstől vonja meg magát, aki vállalja. Elfogadhatatlan az is, hogy a kötelező pihenőidőre nem adnak fizetést. Egyelőre csak ezekről az alapelvekről szólt az egyeztetés, az OKFŐ kidolgozott javaslatait még várjuk.
A központi kommunikációban gyakorta hangsúlyozzák, hogy az egészségügy átalakítása a MOK részvételével zajlik, máig hivatkozva a tavaly szeptemberi, miniszterelnöki egyeztetésre. Ismerik a kormányzat reformterveinek részleteit?
Kormányzati megrendelésre elkészült egy kidolgozott átalakítási koncepció, amelyet a Boston Consulting Group dolgozott ki, így vélhetően van egy átfogó egészségügyi reformcsomag, de ezek nem nyilvános anyagok. Mi is csak annyit látjuk, hogy van valós munka és gondolkodás, de nincs rálátásunk a részletekre. Tudatos, irányított kommunikációs csend lengi körbe az egészségügy átalakítását, a kamara is csak csipegeti az információkat. Kőbevésett intézkedésekkel találkozunk, a kormányzati és a szakpolitikai döntések előtt egyaránt hiányzik a konszenzuskeresés, nincs együttműködés a szakmai műhelyek között, így társadalmi konszenzus sem jöhet létre az egészségügy átalakítását illetően.
A kamara vezetése és a tagság között van konszenzus? Nem érzik úgy, hogy erősebb érdekképviseletet, keményebb fellépést várnak Önöktől a kollégáik?
A jelenlegi kamarai vezetés nyitott a párbeszédre, azonban a kommunikációs csatornák, amelyeken eljuthatnának hozzánk ezek a hangok, korlátozottak. Sokszor az egy intézményben dolgozó kollégák sem tudják a másikról, hogy kamarai ügyvivő, az egyes személyek között sincs párbeszéd. Arra törekszünk, hogy egységként és ne különálló szigetenként léphessünk fel a közös ügyeinkben. Ez a fajta szerveződés el is indult, amikor az Újratervezés csoport tagjaiként átvettük a MOK vezetését. Azonban a pandémia hátrasorolta ezt az ügyet, és az új törvény is elviszi a fókuszt erről az építkező munkáról. Jó lenne, ha alulról indulnának kezdeményezések, amihez az kellene, hogy a tagság egymás között kezdjen el beszélgetni, problémákat felvetni, ami a mi munkánkat is facilitálná. Ismerjük a Facebook-csoportok hangosabb, látszólag jobban artikulált véleményét is, azonban nekünk nem néhány száz orvos álláspontját kell képviselnünk, hanem az orvostársadalom egészéét. Ezért is készítünk rendszeresen felméréséket, kutatásokat a tagság körében, ami bennünket is kimozdít a véleménybuborékunkból.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza