Kincses Gyula vezeti a MOK Szakmai Hivatalát
A 2026. május végi országos küldöttközgyűlésen bejelentették, hogy az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) élénkülő együttműködése, valamint a kamarára váró új feladatok ellátása érdekében megkezdi működését a MOK Szakmai Hivatal, közli az Orvosok Lapja.
Az orvoslás történelmileg önálló, szakmai önkormányzaton alapuló hivatás. Bár a szakmai szabályalkotás mára a legtöbb országban állami feladattá vált, az európai kamarák többsége – különösen a német és osztrák mintát követő közép-kelet-európai régióban – komoly közfeladatokat lát el. Ide tartozik a szakmai regisztráció és működési engedélyek (licencek) kiadása, az etikai kódex felügyelete, valamint a kötelező továbbképzések (CME) minősítése.
Ezzel szemben Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol a kamara jelenleg nem lát el közfeladatot. Bár az 1994. évi XXVIII. törvénnyel létrejött köztestületi kamara még széles jogosítványokkal bírt, az elmúlt évtizedekben a MOK hatáskörei elsorvadtak. A folyamatot politikai színtérről érkező retorziók is erősítették: 2006-ban, majd az alapellátási ügyelet körüli érdekfeszültségek nyomán 2023 februárjában a kormányzat eltörölte a kötelező tagságot és elvette az etikai eljárások hatáskörét is. A MOK tevékenysége így kényszerűen a szervezeti életre, a bérharcra és a működési problémák (forráshiány) kihangosítására szűkült.
Esély a változásra és a hivatal feladatai
Az új egészségügyi miniszter hivatalba lépésével és a kötelező tagság visszaállítására tett ígéretével esély nyílik a funkciónélküliség felszámolására. Mivel az elmúlt 16 évben a kormányzati szakpolitikai intézmények (pl. az ESKI) meggyengültek, a MOK-nak fel kell készülnie a partnerségre és a szakmai háttérmunka biztosítására. Ez indokolja a Szakmai Hivatal felállítását.
A megnövekedett feladatok két fő csoportra oszlanak:
Köztestületi (saját) feladatok: jogszabálytervezetek, minisztériumi koncepciók véleményezése, szakmai javaslatok kidolgozása, valamint a társkamarákkal, hazai és EU-s szakmai társaságokkal való kapcsolatépítés. Rövid távon a minisztériumi jogalkotási hullám miatt a véleményezés adja a legtöbb munkát, amihez a tagság széles körű bevonására (tagozatok, szakértői csoportok útján) továbbra is szükség lesz.
Kormányzattól átveendő közfeladatok: Az európai gyakorlatnak megfelelő kompetenciák (pl. nyilvántartási és továbbképzési rendszerek) átvétele, amelyekről a jövőbeni egyeztetések döntenek.
Szervezeti felépítés és HR-stratégia
A Szakmai Hivatal a MOK elnökségének irányítása alatt, az Országos Hivatallal párhuzamosan működik. Nem kompetens szervezeti, etikai vagy klasszikus szakszervezeti/érdekvédelmi kérdésekben.
Humánerőforrás-alapelv: míg a köztestületi feladatokat a MOK saját tagjai látják el, a kormányzattól átvett közfeladatok ellátásához az államnak a szükséges HR-állományt és pénzeszközöket is át kell adnia.
A hivatal rugalmas struktúrára épül: néhány főállású, az irodalomkutatásban és a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásában jártas alapmunkatárs mellett egy széles, feladatalapú szerződéses szakértői kört foglalkoztatnak.
A produktivitás növelése és a HR-igények racionalizálása érdekében a hivatal kiemelten támaszkodik majd az AI ellenőrzött, szakszerű használatára.
A Szakmai Hivatalról részletes beszámolót írt annak vezetője, Kincses Gyula az Orvosok Lapjába.