A nehézségek a járvány után nemhogy csökkennének, hanem éppenséggel növekedni fognak a kórházak nyitásával.
Megint rosszul jártak az ápolók – mondják az érintettek. A mintegy 80 ezer egészségügyi szakembert sokuk szerint a korábbinál is hátrányosabb helyzetbe hozta az új törvény, amely az addigitól eltérően szabályozza a munkaszerződésüket idén március 1-től. A becslések szerint emiatt háromezren távoztak a munkahelyükről, holott már a járvány előtt is túl kevesen voltak, írja a Telex.
Akik elfogadták az új feltételeket, azoknak egy része zsarolásról, fenyegetésről számolt be, és vannak olyanok is, akik részletes tájékoztatás nélkül, kényszerből írták alá a megállapodást. A végeredmény az lehet, hogy még többen elhagyják a pályát.
Zsófiának, aki szakképzett ápolónő, elege volt abból a sok rosszindulatú megjegyzésből, amit szerinte az egészségügyben dolgozók folyamatosan kapnak, mint például hogy százezreket keresnek semmi munkával, és hasonlók. Vannak, akik irigykednek rájuk, hiszen a média tavaly azt harsogta, hogy kétszer is béremelést kaptak, és még további is vár az ápolókra. Ám Zsófia szerint ez eddig nem sokat segített.
Azért sem akar tovább az állami egészségügyben dolgozni, az az új munkaszerződés, amit alá akartak íratni vele. Erre nem volt hajlandó, és több munkatársa, ismerőse is a várhatóan romló feltételek miatt mondott fel. Azt mondta, előbb megnézették a munkaszerződést jogásszal és bérügyekben járatos könyvelővel is. A szakértők szerint rosszul jár, aki aláírja a megállapodást, amiatt is, mert az keretszerződés, amit bármikor lehet majd módosítani. Zsófia nem akarta, hogy az ország más részére küldjék dolgozni, és elveszítse a kapcsolatát a családtagjaival, a barátaival. Ez pedig jelenleg is sok egészségügyi dolgozó helyzetére jellemző, mert a járvány miatt elvezényelték őket otthonról, van, akit már hónapok óta. A másik hátrány, hogy az új szerződést elfogadók közül, úgy tudja – az ígéretekkel ellentétben –, máris akadnak, akik kevesebbet kerestek a korábbi bérüknél.
Amit a legrosszabbként emlegetnek, az a helyzetük bizonytalansága, amiben az újfajta munkaszerződés a legfontosabb tényező. Más kérdések is felmerülnek, mert az orvosegyetemekhez tartozó egészségügyi intézményeknél – mint például a Csongrád-Csanád megye magasabb szintű szakellátását biztosító szegedi klinikákon – tovább növeli a feszültséget, hogy nem lehet tudni, a felsőoktatás alapítványi fenntartása milyen következményekkel jár majd az ápolókra nézve. Emiatt is sokan távozhatnak majd, ha a koronavírus terjedésének erősen fertőző szakasza lezárul – és ki tudja, mikor lesz vége.
Mások pedig azért mondhatnak majd búcsút az állami egészségügynek, mert a nehézségek a járvány után nemhogy csökkennének, hanem éppenséggel növekedni fognak. Hamarosan nyitnak a kórházak, és az utóbbi, bő egy évben elhalasztott kezelések és műtétek pótlása várhatóan meg fogja terhelni az ellátórendszert – vagy éppen túlterheli majd a több ezerrel kevesebb ápolót.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza