Kóka János szerint az egészségügyben a finanszírozási rendszer átalakítására van szükség, jelenleg egy szektorsemleges finanszírozás bevezetése kockázatos lenne. Rékassy Balázs szerint pedig jól jönne egy NEAK+, ami kinyitná egy kiegészítő biztosítás lehetőségét az állami betegek számára, erről a Nagy Magánpraxis Napon beszéltek.
Jelenleg nagy kockázatot jelentene a szektorsemleges finanszírozás az egészségügyben, erről Kóka János, a Doktor24 felügyelőbizottságnak elnöke beszélt a Nagy Magánpraxis Napon, egy kerekasztal beszélgetés keretében. A magánegészségügyi vállalkozó rendelői a TOP30 legbefolyásosabb magánegészségügyi ellátó közötti listán a negyedik helyen állnak, a cégcsoport 2023-ban 16 milliárd forint árbevételt realizált, ami egy év alatt 8 százalékos növekedést jelent.
Lancz Róbert, a Doktor24 igazgatóságának elnökének jövőbeli kívánságlistáján szerepel, hogy a kormány ismerje fel, hogy az egészségügy területén némi adókedvezmény javíthatnak a helyzeten. A szektorsemleges finanszírozás egyelőre nem opció, bár a magánellátók nyitottak erre, üzenetek is vannak ezzel kapcsolatban a kormány részéről, hogy van némi nyitottság, de egyelőre semmit nem tudni erről, mondta Lancz Róbert. A Doktor24 vezetői idén nyáron beszéltek lapunknak arról, hogy a cégek kávéra többet költenek, mint a dolgozóik egészségére.
A jelenlegi szabályozási környezetben, ami most van nem lehet jó szektorsemleges finanszírozást megvalósítani a haza egészségügyi ellátásban, mondta a kerekasztalnál Haraszti Péter, a TritonLife cégcsoport alapítója, vezérigazgatója. A TritonLife cégcsoport a TOP30 járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények listáján az első helyen áll, 2023-ban 35,8 milliárd forint árbevétele volt, ami 103 százalékos emelkedés, mivel a TritonLife biztosította a dialízisellátást is Magyarországon.
Szakemberek szerint a jelenlegi szabályozási környezetben nem lehet jót kitalálni, meg kell változtatni az egész finanszírozási rendszert – erre hívták fel a figyelmet.
Kóka János szerint az egészségügyben az elmúlt években megduplázódtak a költségek, a magánegészségügyben az állam által finanszírozott ellátások már nem rentábilisak, sok tíz százalék veszteséget termelnek. A rendelők lényegesen a nettó önköltségek alatt végzik ezeket a beavatkozásokat, például utalt az ortopédia területére.
A szektorsemleges finanszírozás bevezetésének morális kockázata is lenne. Kiemelte, az állami egészségügyi ellátórendszer súlyos hiánnyal küzd. Évente a GDP 3-5 százalékának megfelelő összeget kellene beletenni a magyar egészségügybe, hogy nagyjából rendben legyen – mondta a Kóka János.
Ha megvalósulna a szektorsemleges finanszírozás, akkor az 100 milliárdos nagyságrendben venne el forrásokat az állami egészségügyből. Viszont az állami egészségügy finanszírozná továbbra is a mentést, a traumatológiát, az onkológia betegek ellátását és a mellkassebészet is. Vagyis úgy fogalmazott, hogy jelentős forrástól esne el az állami ellátórendszer, ha a szektorsemleges finanszírozás megjelenne. A másik gond pedig az, hogy az állami ellátás jelenleg is jellemzően az inaktívakat látja el. A változásnak a legnagyobb elszenvedői a nyugdíjasok, a kismamák, a gyermekek lennének.
A jó és célszerű megoldás Kóka János szerint egy kiegészítő, vállalati egészségügyi finanszírozás beindítása lenne.
A kulturáltabb országokban nem a beteg megy a szolgáltatás után, mondta Rékassy Balázs, orvos, egészségügyi szakmenedzser, hanem az állam vásárolja meg a hatékony, jó minőségű szolgáltatást, akár egy önkormányzati vagy egy egyházi tulajdonú ellátótól, egy áralku után. A jelenlegi kuszaság nem vezet jó irányba, tette hozzá. Amíg államadósságra elköltünk annyit vagy legalább annyit, mint az állami egészségügyre, addig nem tud az állam az egészségügyre többet szánni, és azok járnak rosszul, akik az állami ellátásban tudnak csak gyógyulni.
A vállalatok teherbíró képessége a határokat súrolja, de a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) adókedvezményekkel be lehetne bevonni a szektorsemleges finanszírozásba, mondta Haraszti Péter. Az egyéni egészségbiztosítást választók száma is bővülhetne, ha ezen a téren is változnának az ösztönzők.
Az állami egészségügyben hatékonyságnövelésre is szükség lenne, mert a kórházigazgatóknak semmilyen döntéshozatali jogosultsága nincs, emelte ki a kórházi centralizáció kapcsán Rékassy Balázs. A fekvő- és a járóbeteg-ellátásban valós teljesítményfinanszírozásra van szükség.
Beszélt Rékassy Balázs egy úgynevezett NEAK pluszról, ez pedig azt jelentené, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kinyitná egy kiegészítő biztosítás lehetőségét az állami betegek számára.
Keveset költünk egészségügyre, rossz szerkezetben és rossz dolgokra, hangsúlyozta Kóka János. Az állam nem tud vagy nem akar költeni, a családoknak elfogyott a pénze, a vállalkozások pedig adókedvezményre várnak, és ha ez meg lenne, akkor 300 milliárd forintot jelentene az egészségügy számára.
Nonszensz, ha az iroda takarítást le lehet írni költségként az egészségügyi szolgáltatást nem. A rossz szerkezettel kapcsolatban kiemelte, jelenleg száz kórház van Magyarországon, ezek felét be kell zárni, ezt be kell látnia a politikának is. Át kell alakítani az ellátórendszert, át kell alakítani a NEAK-kot, mert most egy kifizető hely, a NEAK-nak azonnal kellene adni 15 milliárd forintot, valódi ellenőrző szervre van szükség.
Rossz dolgokra költ az állam, prevencióra többet kellene,
hangsúlyozta Kóka János. A szűrővizsgálatok kiterjesztése 1,5 százalékos GDP bővülést jelentene, bár nem azonnal, az eredmények évtizedek múlva jelentkeznének. Amíg el vagyunk hízva, dohányzunk, iszunk, keveset mozgunk, stresszelünk addig nyilván betegek leszünk, és az egészségtelen életmód okozta betegségek összes költsége az állami ellátórendszerben jelenik meg. Kóka János nem érti meg, hogy miért nem záratják be az iskolai büféket, és emelik ötszörösére a chipszadót.
Olyan hosszúak a betegutak, elvesznek a betegek az állami és a magánellátó rendszer között, erre Haraszti Péter hívta fel a figyelmet. Rékassy Balázs egyetértett abban, hogy a betegutakat szabályozni kell, átláthatóvá kell tenni, de az orvosok munkavégzését is kontrollálni kell. Kiemelte: az orvosok egy része szétdolgozza magát, az állami ellátás után nem csak egy, de több magánellátónál is gyógyít. Azért emelték meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban (eszj) az orvosok munkaóráját, hogy a fennmaradó időt a rekreációra fordítsák és nem arra, hogy mindenféle magánellátónál vállalnak még rengeteg pluszmunkát.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza