Kevésbé különbözhetnek az egyes fogamzásgátlók mellékhatásai

„Ha most azt mondanám önnek, hogy kétszer akkora esélye van megnyerni a lottót, mint eddig, akkor sem rohanna lottót venni. Pontosan erről van szó a fogamzásgátlók esetében is: a kockázat emelkedése nem jelenti azt, hogy a rák ki is alakul majd” – ezzel a hasonlattal nyugtatja pácienseit Daniel Breitkopf, a minnesotai Rochesterben működő Mayo Klinika szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezetője, aki a New York Times-nak beszélt a méhen belüli fogamzásgátló eszközök (hétköznapi néven spirálok, IUD-k) kockázatairól.

Egy friss, Dániában készített kutatásból ugyanis kiderült, hogy a levonorgesztrel tartalmú hormonális spirált használó nők körében ugyanúgy megemelkedik a mellrák kialakulásának kockázata, mint a tablettát szedő nőknél. Az eredmény azért meghökkentő, mert sok esetben éppen azzal érvelnek a spirálok mellett, hogy azok hormontartalma alacsonyabb, mint a tablettáké, ezért kevesebb mellékhatással kell számolniuk a felhasználóknak.

A tablettákról és a spirálokról is rengeteg kutatási anyag halmozódott már fel, ez azonban még mindig nem elég arra, hogy minden részletre kiterjedően tájékoztassák a nőket a várható és lehetséges mellékhatásokról. Ráadásul az utóbbi évtizedekben inkább a tabletták jelentették a fő kutatási irányt, a ma is használt hormonális spirálok ugyanis jóval később kezdtek el elterjedni, mint az orális fogamzásgátlók. Ezért fordulhatott elő az is, hogy csak most, 2024-ben fedte fel egy kiterjedt kutatás azt, hogy a spirálok használata is ugyanolyan mértékben hajlamosíthat a mellrák kialakulására, mint a tabletta. Ennek ellenére a spirálok ma már nem tekinthetők veszélyes fogamzásgátló eszköznek – igaz, ez nem mindig volt így. A mai spirálok ugyanis már nem ugyanazok, mint az elsők. A fogamzásgátlás méhen belüli eszközeinek története egészen az 1900-as évek elejéig nyúlik vissza, amikor a selyemhernyó beléből elkészítették az első méhen belüli fogamzásgátló eszközöket.

A teljes információ