A MOK után már közvetlenül a tiltakozó háziorvosokat támadja az államapparátus: fenyegetéssel próbálják szerződésre bírni őket. Perek sokasága lehet a válasz.
Ügyeljenek, de pereljenek is! – ezt javasolja a Magyar Orvosi Kamara azoknak a háziorvosoknak, akiket praxis engedélyük elvesztésével fenyegetett meg a járási tiszti főorvosuk, ha nem vesznek részt a mentőszolgálat ügyeleti rendszerében. Azok a háziorvosok kaptak ilyen levelet a hét elején, akik Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eddig még nem kötöttek önként szerződést az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ). A járási tiszti főorvosok határozata arra figyelmezteti az alapellátókat, hogy vállaljanak havonta két alkalommal délután négytől este tízig ügyeletet. Egyben utasítják is az érintetteket, hogy adataikat adják át az ügyelet megkezdése előtt 48 órával OMSZ-nak, továbbá március 31-ig jelezzék vissza a tiszti főorvos hivatalának, hogy eleget tettek a felhívásnak. Az ellenszegülőket pedig 30 ezer forintól 5 millió forintig terjedő bírsággal és a praxis engedélyüknek a visszavonásával fenyegetik meg e határozatban. Ez utóbbi azt jelenti, az érintett orvos a továbbiakban a körzeti betegeit sem láthatná el.
Szerdán a Magyar Orvosi Kamara nyilvános Facebook fórumán Kincses Gyula elnök és Álmos Péter alelnök azt javasolta, hogy aki ilyen levelet kapott, jelentkezzen az ügyeleti munkára, de ne írja alá az Országos Mentőszolgálattal a feladatra a szerződést. A köztestület pedig közigazgatási perben kezdeményezi - állpontja szerint - hibás határozat tisztiorvosi határozat megsemmisítését, egyúttal kérik, hogy az ideiglenes intézkedésként az elbírálásáig is mentesítsék a háziorvosokat a szerződés nélküli ügyeleti munka alól.
Mivel a kamara a fenyegető levelet, rendkívül súlyos incidensnek tartja, az javasolja, az érintett orvosok tömörüljenek pertársaságokba. A jogi költségeket, a pertársaságok szervezését a köztestület magára vállalja. Arra is figyelmeztettek, hogy Magyarországon nincs precedens jog.
Azaz ha a pertársaságba tömörült orvosok megnyerik a pert, és adott esetben mentesülnek vagy akár kártérítést kapnak, az csak azokra vonatkozik, akik a perben részt vettek. Aki kimarad a pertársaságokból az annak eredményeiből sem részesedhet.
Mint emlékezetes, a Magyar Orvosi Kamara februárban arra szólította fel tagjait, hogy a háziorvosok ne írják alá a kormány által szorgalmazott az új ügyeleti szerződéseket, illetve helyezzék letétbe az önkéntes túlmunka szerződéseik felmondását. Ezekkel az eszközökkel akarták kikényszeríteni, hogy a kormány már januártól emelje a szakdolgozók bérét és kezdődjenek egyeztetések az egészségügyi ellátórendszer átfogó átalakításáról.
A MOK szerdai fórumán Kincses Gyula is emlékeztetett arra, hogy ők sosem mondták, hogy a háziorvosok ne vegyenek részt az ügyeletben, és most is csak azt javasolják, hogy ügyeljenek, de ne írják alá a szerződést. Hozzátette: „az alapellátás az egyik legfontosabb szegmense az ellátórendszernek. Rengeteg nemzetközi tanulmány igazolja, hogy az alapellátás minősége, hozzáférése, meghatározó a lakosság egészségi állapotában. Ugyanakkor tudjuk, hogy milyen a magyar háziorvosi karnak a korstruktúrája. Így minden olyan agresszív lépés, ami a háziorvosokat elbizonytalanítja közelebb hozza azt a döntését, hogy feladja a praxisát, és nyugdíjba menjen, az komoly károkat tud okozni. Ezért rendkívül feleslegesnek és veszélyesnek tartjuk ezt a fenyegetést.”
Nem a keddi volt az első nyomás gyakorló levél, február közepén 61 olyan győr-mosoni háziorvos kapott ügyeleti beosztást, akik nem is szerződtek a mentőszolgálattal a feladatra. Azt nem tudni, hogy a nyomásgyakorlás hatására vagy más okból, de az OMSZ lapunknak elküldött tájékoztatója szerint március 20-ig a vármegyében 62 háziorvos és 20 gyermek háziorvos jelentkezett ügyeleti feladatokra az új rendszerben. Ez a létszám azonban még mindig nem elég a háziorvosi ügyleti pontok működtetéséhez, több helyen továbbra is rezidenseket és kórházi orvosokat osztottak be a feladatra. A Népszava kalkulációja szerint a gyermekügyelet probléma-mentes működtetéséhez legalább 75 gyermekorvosnak és körülbelül 150-200 háziorvosnak kellene szerződnie a mentőszolgálattal.
Hasonló nyomásgyakorlásként értékelte az orvosi kamara február közepén, amikor a Hajdú-Bihar megyei ügyelet elindítása előtt a járási ügyeletközpontok környékén praktizálókat „tájékoztató” értekezletekre hívták, amelyen megpróbálták „meggyőzni” az odaérkezőket, hogy írják alá az OMSZ ügyeleti szerződését. Ezeken a fórumokon a tájékoztatás arra is kiterjed, hogy mi minden történhet azokkal, akik nem írnak alá. Így például elhangzott, hogy a NEAK szerződést bonthat az ügyeleti munkát visszautasítókkal, de olyasmi is, hogy lista készülhet róluk a belügyminiszter számára. Hogy ez ennyire volt hatásos, nem tudni, de a mentőszolgálat lapunk érdeklődésére küldött válasza szerint március 20-ig 66 háziorvossal és 44 gyermek háziorvossal szerződött az OMSZ. Ebben a megyében 345 körzet van, ebből 86 a gyermekorvosi praxis. Ennyi háziorvosnak kellene havonta 341 felnőtt, és 62 gyermekorvosi ügyletet vállalnia.
A kamara fórumán az is elhangzott, hogy mostanáig 22 536 orvos erősítette meg, hogy a köztestület tagja kíván maradni. Álmos Péter megjegyezte azt is, hogy körülbelül 33 ezer aktív orvos van Magyarországon így kijelenthető, hogy az orvosok kétharmada már a MOK mellett döntött. Kérdésre válaszolva jelezte: az önként vállalt túlmunka felmondásokat a területi szervezetek gyűjtik és áprilisban a Területi Szervezetek Tanácsa dönt majd arról, hogy azokat mikor és miként élesítik.