A Szegedi Tudományegyetem már négy Nobel-díjast adott Magyarországnak. Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus az alma materen tartott előadásában az innováció fontosságára és a kudarctűrő képességre hívta fel a figyelmet.
Szegeden a Nobel-díj benne van a levegőben, ezekkel a szavakkal nyitotta meg a XIII. Innovációs Napot Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora. Szegeden egy intellektuális hub alakult ki, a felsőoktatási intézmény már négy Nobel-díjas kutatót adott Magyarországnak.
Az SZTE az innováció területén fontos munkát végez, több nemzetközi rangsorban élen jár – emelte ki Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára. Magyarországon már egy tucat egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába, a felsőoktatásunk egy gyorsan fejlődő pályára lépett. Az SZTE pedig a hazai felsőoktatás egyik zászlóshajója.
Az államtitkár kiemelte, hogy 2024-ben 20 szabadalmat és 16 védjegybejelentést adott be az SZTE.
A Csongrád-Csanád vármegyei intézmény a gazdasági szféra szereplői számára is vonzó, hiszen tavaly a vállalati kutatás-fejlesztési programokból származó bevétele meghaladta a kétmilliárd forintot.
Mire egy ötletből termék lesz, abból csupán 5-10 százalék az ötlet, az összes többi pedig valami más, az SZTE-n a doktorandusz hallgatók számára minden a rendelkezésükre áll – mondta Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A sikeres innovációhoz, a legfontosabb emberi tulajdonság a kudarctűrő képesség, ezt Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus is megerősítette a konferencián.
A kutató a Nobel-díjjal a zsebében érkezett az SZTE Innovációs Napjára, és előadásában elmondta, hogy harcolni kell a téves információk ellen, és ismeretterjesztéssel kell segíteni társadalmat.
Karikó Katalin ma azt tapasztalja, hogy a kevés tudással rendelkezők tudják megmondani leginkább a “tutit”.
A mRNS terápia mérföldköveit bemutatva Karikó Katalin kiemelte, hogy
Karikó Katalin 2005-ben Drew Weissmannal együtt dolgozta ki a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS eljárást, amely lehetővé tette az mRNS alkalmazását anélkül, hogy túlzott immunreakciót váltana ki. Ez a technológia alapozta meg az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését, például a COVID-19 elleni vakcina gyors előállítását, mely biztonságos, mivel nem tartalmazza a vírus teljes génállományát.
Karikó Katalin fejlesztése forradalmi áttörést jelentett nemcsak a vírusellenes vakcinák, hanem más betegségek terápiájában is, például rák és enzimdefektusok kezelése terén. Karikó Katalint 2023-ban Nobel-díjjal tüntették ki a felfedezéseiért.
Beszélt arról is előadásában, hogy pályája során sokszor ütközött akadályokba, a kutatásokhoz nagyon nehéz forrást, anyagi támogatást szerezni. A kutatás folyamatával kapcsolatban pedig elmondta, hogy fontos volt számára, hogy olyan csapatban dolgozzon, ahol respektálni tudta munkatársai tudását. Kitért arra is, hogy egy technológia szabadalmaztatása is nagyon sok pénzbe kerül, de statisztikai adatok szerint az európai egyetemi szabadalmak 82 százaléka nincs hasznosítva.
A kutatómunkája során folyamatosan nyomon követte a biotechnológiai tudományos élet fejleményeit, és megpróbált tanulni mások hibáiból is. A klinikai kutatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a termék ára körülbelül annyi lesz, amennyibe a klinikai kutatása került. De azt hangsúlyozta, hogy a projekt sikeréhez akadémia és klinikai partnerek is kellenek. Példaként elmondta, Amerikában egy kutatónak a klinikai kutatáshoz évi egymillió dollárra van szüksége.
Az Economx azon kérdésére, hogy mit gondol a mesterséges intelligenciáról (AI) Karikó Katalin egy történetet mesélt. Úgy fogalmazott, nem régen együtt vacsorázott Bill Gates, amerikai üzletemberrel. Aki azt mondta, korábban mindig, ha egészségügyi problémája volt, akkor elment egy szakemberhez, most pedig előtte megkérdezi a mesterséges intelligenciát.
Karikó Katalin is tesz fel kérdéseket az AI-nak, de egyelőre rossz válaszokat kapott, úgy fogalmazott a ChatGPT még buta, sokat kell tanulnia.
Az az életút, amit Karikó Katalin bejárt, kivételes, reziliencia, kitartás kell hozzá, és persze szerencse is – mondta Fendler Judit, a SZTE kancellárja. Az innovációs napon kitért arra is, hogy hamarosan az SZTE is belevág egy egyedülálló projektbe. Elindul Csongrád-Csanád vármegyében egy pilot program, aminek a keretében lakossági szűrővizsgálatokat indítanak. Az egyik fókusz egy kis község Ruzsa lesz, a második egy járási székhely Szentes, a harmadik fókusza a programnak pedig egy szűrőbusz lesz. A pilot program körülbelül öt éven át gyűjti az adatokat és ezután elemzik a sikerességét.
A kancellár kiemelte, Magyarország egészségügyi mutatói jelentősen elmaradnak az OECD, az EU és a visegrádi országok átlagától. Sürgős reformokra és megelőző intézkedésekre van szükség az egészségügyi helyzet javításához. Ehhez pedig egyik legfontosabb eszköz a szűrővizsgálatokon való részvétel növelése.
A kancellár az elrettentő adatok között említette, hogy alkoholfogyasztásban, dohányzásban és az elhízottak arányában is sajnos messze az OECD átlag felett és az V4-es országok átlaga felett vagyunk.
Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egészségben eltöltött életévek száma. Az elkerülhető, megelőzhető és kezelhető halálozásokban is elég rosszul állunk. Sokkal nagyobb hatást jelentene a lakosság egészségi állapotában, ha a szűrővizsgálatokra sokkal többen járnának.
Példaként említette: hogy Magyarországon a mammográfiás szűréseken az 50–69 éves nők mindössze 30 százaléka vesz részt, míg az OECD-átlag 54 százalék, és egyes skandináv országokban ez az arány akár 80 százalék fölött is van.
Nem jobb a helyzet a méhnyakszűrésnél sem, ennek esetében 26 százalékos a részvétel Magyarországon, szemben a 79 százalékos skandináv átlaggal. A vastagbélszűrés esetében a részvételi arány Magyarországon mindössze 3 százalék, míg Svédországban 79 százalékon áll.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egészségi állapotot maximum 20 százalékban határozza meg az egészségügyi ellátórendszer, az egyén felelőssége ettől sokkal nagyobb.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza