Csupán a magyarok két százalékának tökéletes az alvásminősége. A lakosság 30 százaléka használ valamilyen elalvást segítő készítményt. Alvásválság van - erre hívta fel a figyelmet Vada Gergely, a Magyar Alvás Szövetség alelnöke.
Alig van néhány alvásterapeuta Magyarországon, pedig egy friss kutatás adatai szerint a magyarok fele alvásproblémáktól szenved. A Szinapszis Kft. hatodik alkalommal készítette el az Alvás Világnapja kapcsán a reprezentatív kutatását arról, hogy hogyan alszanak a magyarok. Az eredményekből az látszik, hogy csupán a magyarok két százalékának tökéletes az alvás minősége, 2023-ban még 4 százalék mondta ugyanezt, mondta Kun Eszter kutatási igazgató.
A lakosság 27 százalékának van kisebb alvászavara, egy évvel korábban 29 százalék mondta, hogy problémái vannak az alvás minőségével. Vagyis az alváscsökkenés mennyisége 2025-ben megtorpant 2024-hez képest.
Az is kiderült, hogy a lakosság 30 százaléka szed valamilyen elalvást segítő készítményt, alkalmanként két különböző szert is használnak, de az életmód váltáson a többség nem gondolkodnak.
A legnépszerűbbek alvássegítő szerek a gyógyteák, ezután az étrend-kiegészítők, majd a receptre felírt vagy recept nélkül kapható gyógyszerek és a homeopátiás készítmények a legnépszerűbbek.
Nem jó hír, hogy már a gyermekeknél is egyre gyakoribb az alvás gond, a szülők egyharmada erről számolt be, mondta Kun Eszter. A legtöbben az iskolát és a túl sok házi feladatot teszik felelőssé a rossz alvásért, valamint a túl sok képernyő előtt töltött időt is sokan okolják.
Az emberek egyharmada világszerte nem alszik jól – mondta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke. Nem tesz jót, hogy meghosszabbítjuk a nappalokat az éjszaka rovására. Egy felnőtt szervezetnek 7-9 óra alvásra van szüksége, de az emberek jelentős része nem alszik ennyit.
Példaként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának évente négyezer milliárd dollár veszteséget jelent az alváshiány. Azt viszont még még senki nem számolta ki, hogy a magyar gazdaságnak az alváshiány mekkora veszteséget jelent, de azt tudják, hogy baj van.
Alvásválság van, ne kerülgessük ennek a problémának fontosságát – mondta Vada Gergely, a Magyar Alvás Szövetség alelnöke, címzetes egyetemi docens.
Egyre több stresszt érzékelünk, az európai lakosság nagyjából fele stresszesnek találja a napjait, a nagyon stresszesek aránya öt év alatt megduplázódott. A szakember kiemelte: a covid időszakában az alvással töltött idő tíz százalékkal magasabb volt, akkor a lakosság 75 százaléka volt kialudt, 2024-ben már csak a lakosság 64 százaléka mondta ezt. Az alvásigények és a szokások az életkor előrehaladtával változnak. Strukturálódik az életünk. A rendszertelen alvás a huszonévesek 40 százalékára jellemző, sorolta az adatokat.
Aki elhízott az nagyobb eséllyel lesz rossz alvó, aki pedig rosszul alszik az nagyobb eséllyel lesz elhízott, mondta Kun Zoltán munkahelyi egészségfejlesztési szakértő.
Egyre többet dolgozunk, sokat ülünk képernyő előtt, a digitális eszközök használata károsan hat a melatonin termelésünkre és jelentősen befolyásolja az alvás minőségét. Aki rosszul alszik az ingerlékeny lesz, rossz döntéseket hoz – sorolta a szakember. Emelkedik a munkahelyi balesetek száma, és egyre több táppénzes napok száma is.
Évente az aktívan dolgozók egy óra alváskiesése 2-3 százalékos GDP veszteséget jelent az USA-ban.
A napi stressz aránya elérte az 55 százalékot, egy átlagos napon jellemzően 13 órát vagyunk stresszben. Emellett az emberek 52 százaléka nem mozog, 62 százalék nem alszik jól, a stressz pedig negatívan hat az alvás minőségre.
A munkáltatóknak nagyon sok lehetősége van abban, hogy támogassa munkavállalók megfelelő regenerációját, a megfelelő alvást. A foglalkozás-egészségügyben szűrővizsgálatokkal csökkenthetők a kockázatok. A munkaszervezésben a szüneteknek rendkívül fontos szerepe van, mert ilyenkor kap levegőt az idegrendszer és ki tud billenni a stresszből, tette hozzá Kun Zoltán.
Azon dolgozunk, hogy a szűrések komplex fejlesztési javaslatában legyen egy olyan elem is, ami az alvás egészséggel kapcsolatos, ahogy ez a foglalkozás egészségügyben is történik, mondta Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi főosztályának főosztályvezetője.
Azért alszunk, mert vannak sejtciklusaink, vannak életfázisaink és a külvilág ciklusai is jelen vannak, mint például az éjszaka és a nappal. Az alvás a szervezet regenerálódásához nagyon fontos, ilyenkor zajlik a memória kialakulása és az agy regenerálódása is – mondta Gulyás Attila agykutató. Kiemelte: evolúciós probléma, hogy rosszul alszunk, a városiasodás, a tévé, a tömegmédia, az állandósult stressz sem tesz jót az alvás minőségnek.
Az agyunk nem erre lett kitalálva, sorolta az agykutató, összetörtek a belső óráink.
Ugyanakkor a tinédzserekkel kapcsolatban kiemelte: a kamaszok számára az lenne a legmegfelelőbb, ha reggel 8 óra helyett 9 órakor kezdődne az iskola. A jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől is.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza