Gondos Miklós szerint arra kell felkészülni, hogy ha lesz még egy pandémia, akkor is egyedül maradunk a világban, bármilyen járvány esetén csak magunkra számíthatunk.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyibe került Magyarország számára a világjárvány egészségügyi vonatkozása. Viszont most zárult le nyolc, Európai Unió által finanszírozott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), amelyek a koronavírus-járványhoz köthetők és összesen 85,6 milliárd forint vissza nem térítendő forrást tartalmaztak, mondta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban rendezett konferencián Srágli Attila, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) pályázati és projektkoordinációs igazgatója - tudósított az economx.hu.
A most lezárult tenderekben a pandémiás időszak során felmerült, a magyar költségvetést terhelő költségek egy részének a hazai büdzsé számára történő visszafizetése valósul meg az Európai Unió támogatásával. Az egyik uniós pályázat keretében 50 milliárd forintot tudtak lehívni, amiből a pandémia ideje alatt a Covid részlegeken dolgozó orvosok és szakápolók bér- és járulékköltségét egészítették ki. A másik projekt keretében a vírusfertőzés kezelésére szolgáló gyógyszerek és gyorstesztek költségei számolhatók el 2020. február 1-jétől kezdődően, erre összesen 35,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít az Európai Unió.
Érdemes azokat a tapasztalatokat, amelyeket a koronavírus-járvány alatt szereztünk meg, nem elfelejteni – mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese. Rendkívül sok döntést kellett hozni, a kapacitások nem voltak elegendőek, a humánerőforrásokat pedig hozzá kellett rendelni az ellátórendszerhez, hogy működni tudjon és minél több beteg gyógyultan távozzon a betegellátásból. Bár valamennyi kórház rendelkezett katasztrófavédelmi tervvel, és a Covid19-et nevezhetjük egyfajta katasztrófának, mégis a járvány első hulláma egy hadgyakorlathoz hasonlított, ez volt a felkészülés időszaka – tette hozzá a főigazgató-helyettes.
A pandémia idején a betegellátáshoz szükséges humánerőforrás biztosítása jelentette a legnagyobb gondot, bár voltak önkéntesek, de néha orvosokat és ápolókat is át kellett vezényelni egyik vármegyéből a másikba. Nagy mennyiségű orvos és szakdolgozó folyamatos rendelkezésre állását kellett biztosítani, sokszor 16 órát dolgoztak a szakemberek a betegek mellett – mondta Muzsik Béla, az OKFŐ Szakellátás Tervezési és Szolgáltatás-fejlesztési főosztályvezetője.
A járvány kitörése előtt öt évvel 2015-2016-ban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) – ez volt az OKFŐ elődje – több NATO tagállam, köztük Magyarország is a hasonló szervezeteivel közösen elindult egy pályázaton, ami egy pandémiára készítette volna fel a tagállamokat, de sajnos ez a nemzetközi konzorcium nem nyert, mert ha nyert volna, másképp lett volna Magyarország felkészülve a világjárványra – mondta Muzsik Béla. További részletek a teljes cikkben.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza