A vártnál magasabb infláció miatt itthon három év alatt jóval nagyobb többlet-adóbevétel keletkezhet, mint amennyit veszít az EU felzárkózási alapjából.
Az előrejelzettnél jóval magasabb gazdasági növekedés miatt Magyarország kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az Európai Unió helyreállítási alapjából, mint azt korábban tervezték. De a kormánynak még idén meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal (EB) a többéves beruházási és reformtervről, hogy egyáltalán megkezdődhessenek a kifizetések. Az egyeztetések hónapok óta zajlanak, egyelőre eredménytelenül - írta a népszava.hu.
Az EB friss gazdasági prognózisa alapján az előzetesen várt 2511 milliárd forint (7,2 milliárd euró 349-es euró árfolyamon számolva) helyett 2080 milliárdot (5,9 milliárd euró 355-ös euró árfolyamon) kaphatunk 2021-2026 között a járvány utáni gazdaságélénkítésre szánt pénzügyi alapból, ami 18 százalékos csökkenés az eredeti összeghez képest, számolta ki Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértője.
A helyreállítási alapról rendelkező jogszabály kimondja, hogy a maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ikáig aktualizálni kell a 2020-as és a 2020-2021-es összesített GDP változására vonatkozó tényleges eredmények figyelembe vételével.
A kutató „nagyon jó hírnek” tartja a magyar gazdaság növekedését, amiből – számításai szerint – 2020-2022 között 6,5 milliárd euró (355-ös euró árfolyamon 2300 milliárd forint) többlet adóbevételt könyvelhet el a kincstár. A vártnál magasabb infláció miatt ez további 8,8 milliárd euróval (3124 milliárd forinttal) emelkedhet, vagyis Magyarországon három év alatt jóval nagyobb többlet-adóbevétel keletkezhet, mint amennyit elveszít az EU felzárkózási alapjából.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza