Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának (HRI) 2024-es jelentése szerint az állami meddőségi rendszer addigi legeredményesebb évét zárta, írja az Economx.
Tavaly 3089 gyermek született IVF-kezelés segítségével, ami jelentős emelkedés az előző évi 2607-hez képest.
A szakmai irányítás hatékonyságát jelzi, hogy az élveszületési ráta egy év alatt 20,1%-ról 26,4%-ra nőtt. Mára az összes magyarországi születés 4%-a köszönhető asszisztált reprodukciónak.
A HRI egyik legfontosabb szakmai sikere az ikerszülések arányának drasztikus mérséklése. A visszaültethető embriók számának korlátozásával a 2021-es 15,5%-ról 8,1%-ra szorították le az ikerterhességek számát, megközelítve a nemzetközi szakmai ajánlásokban szereplő 7,5%-os célértéket, ezzel jelentősen csökkentve az újszülöttkori egészségügyi kockázatokat.
A 2019-es államosítás óta több rendszerszintű intézkedés támogatta a növekedést:
Eltörölték a teljesítmény- és volumenkorlátot.
A gyógyszertámogatás mértéke 100%-ra emelkedett.
Megszűnt a kezelések közötti kötelező várakozási idő.
Az embriók tárolási ideje akár 30 évre is meghosszabbíthatóvá vált.
A demográfiai mutatókat rontja a gyermekvállalás kitolódása: míg 1980-ban 23 év volt az első gyermek születésekor az átlagéletkor, 2024-ben ez már 29 év. Az államtitkárság célja az éves ciklusszám 18 ezerről 30 ezerre növelése.
A 2026-os tervek között szerepel a petesejt-donáció és a preimplantációs genetikai szűrés szabályozásának rendezése. A donáció bevezetésének feltétele a társadalmi egyeztetés a donornak fizetendő térítés összegéről, amely a tervek szerint a minimálbér kétszerese lenne. Ez gátat szabhatna a jelenleg jelentős „reprodukciós turizmusnak”, írja az Economx.