Japánban és Dél-Koreában már robotok segítenek az időseknek a gyógyszerszedésben, a mozgásban és a társalgásban, míg Skandináviában szenzoros AI-rendszerek figyelik a páciensek mozgását és egészségi állapotát, közli az EgészségKalauz.
A WHO és az OECD előrejelzése szerint 2035-re 13 millióval kevesebb gondozó lesz világszinten, mint amennyire szükség lenne. Az európai társadalom idősödése gyorsul: 2050-re minden harmadik ember 60 év feletti lesz. A gondozási szektorban ez komoly feszültséget okoz – az ellátás iránti igény nő, miközben a szakmai utánpótlás egyre nehezebb.
A megoldás világszerte a technológiában keresendő: Japánban és Dél-Koreában már robotok segítenek az időseknek a gyógyszerszedésben, a mozgásban és a társalgásban, míg Skandináviában szenzoros AI-rendszerek figyelik a páciensek mozgását és egészségi állapotát, írja a lap, jelezve: a World Economic Forum adatai szerint a mesterséges intelligencia az egészségügyben 30–40%-kal növelheti az ellátás hatékonyságát, miközben csökkenti az adminisztratív terheket. Európában már több pilotprogram indult, amelyben AI-rendszerek figyelmeztetik a betegeket a gyógyszerbevételre, elemzik az alvásminőséget vagy előre jelzik az eséskockázatot.
A gondoskodás jövője nem az automatizálásról, hanem a támogatásról szól. A technológia nem váltja ki az embert, hanem segíti őt abban, hogy többet adhasson odafigyelésből és empátiából" – mondta Ponyi Viktor, a P&P Provision Kft. és a gyógypiac.hu tulajdonosa.
A Semmelweis Egyetem Digitális Egészség Központja például távoli betegmonitorozási programot indított krónikus betegek számára, míg több hazai startup fejleszt olyan rendszereket, amelyek az idős emberek biztonságát és önállóságát támogatják otthoni környezetben. A gyógypiac.hu tapasztalatai szerint egyre több idős ember és hozzátartozó keres olyan terméket, amely a technológia és a gondoskodás határán helyezkedik el – az okoseszközök, érzékelők és online rendelhető ápolási segédeszközök iránti érdeklődés többszörösére nőtt az elmúlt két évben.