A betegbiztonság javításával évente, globálisan hárommillió életet lehetne megmenteni, hangzott el a betegbiztonsági világnap alkalmából rendezett konferencián.
Mindenki az életében legalább egyszer tapasztal a betegellátása során egy diagnosztikai hibát, hangzott el VI. Betegbiztonsági Világnapi Konferencián Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a betegbiztonság javításával az egészségügyi ellátásban bekövetkező ártalmak fele megelőzhető, amivel évente több mint 3 millió életet lehetne megmenteni világszerte.
A pontos diagnózis felállításának fontosságát hangsúlyozta Haris Harulahovic, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) magyarországi irodájának vezetője a konferencián. Szeptember 17-e a Betegbiztonság Világnapja. A nemzetközi kampány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szervezésében valósul meg és a különböző országok szervezetei támogatják. Az idei év szlogenje -„Get it right, make it safe!” "Diagnosztizáld helyesen, növeld a betegbiztonságot!" - elsősorban a beteg biztonságát elősegítő diagnózis helyes meghatározására utal.
Az összes betegnél történt károkozás 16 százaléka visszavezethető a diagnosztikai hibákra, történjen ez a járóbeteg-ellátás, a háziorvosi ellátás, esetleg egy kórházi ellátás során – mondta Válter Fonseca, a WHO athéni irodájának munkatársa.
Az ENSZ adatai szerint pedig 8,6 millió haláleset 60 százaléka a rossz minőségű betegellátás miatt következett be, idézte a világszervezet adatait Válter Fonseca. Egy jól teljesítő egészségügyi rendszernek megfelelő finanszírozásra, irányításra, munkaerőre és munkaszervezésre is szüksége van.
A betegbiztonság javításával az egészségügyi ellátásban bekövetkező ártalmak fele megelőzhető, ami évente több mint 3 millió életet jelent
– hangzott el a konferencián.
Az ellátási hibák, a nem várt események csökkentése rendkívül fontos a betegellátás során, mondta Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Tanszékének korábbi vezetője. Belicza Éva Magyarországon a betegbiztonság élharcosa. A konferencián elmondta. sokszor azért maradnak el például a betegeknél vizsgálatok, mert nincs a páciens nincs tudatában annak, hogy annak milyen fontos a jelentősége. A betegbiztonság miatt a betegek edukációjára is szükség van.
A WHO ajánlása szerint növelni kell a betegbiztonságra fordított forrásokat, fontos az egészségügyi dolgozók jogi védelme is. A betegszervezetek is be kell vonni a munkába, és a betegbiztonságot be kell emelni az orvosegyetemek tanterveibe is, hangsúlyozta Válter Fonseca.
A legtöbb betegnek olyan tünetei vannak, amivel először a háziorvosához fordul, a legtöbb orvos-beteg találkozó az alapellátásban valósul meg, mondta Meena Rafiq, a University College London és a University of Melbourne vezető kutatója, aki háziorvos is egyben.
A diagnosztikai hibákkal kapcsolatban elmondta, késői vagy helytelen diagnózis komoly kárt okozhat a betegnek. Például a szarkomás betegeknél - ez egy ritka rákfajta - megállapították, hogy öt betegből négy felkereste a háziorvosát, átlagosan háromszor vagy négyszer, mielőtt diagnosztizálták nála a betegséget. A szakember szerint már az alapellátásban is korábbra lehetne tolni a diagnosztikai ablakot, vagyis hogy a betegnél minél hamarabb megállapítsák a pontos diagnózist.
Az orvosi döntések 70 százaléka laborvizsgálati eredményeken alapul, mondta Vásárhelyi Barna, a Semmelweis Egyetem (SE) Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatója. A labor az egy adatgyár és pontosan olyan terméket állítanak elő, mint egy autógyár, vagy egy sörgyár, csak a labor vérrel dolgozik. Magyarországon évente 250 millió laborvizsgálat történik. Egy vérvizsgálat szenzitív betegadatokkal kezdődik és azzal is végződik, mondta a betegbiztonsági konferencián az igazgató.
A SE-n évente hétezer liternyi vért, országosan 140 ezer liter vért vesznek le, ez ezer gönci hordót jelent.
A laborok egyre inkább egy automatizált gépsorra hasonlítanak, mondta a szakember. Évente 8-10 millió vizsgálatot végez az SE, az adatbázisokat már elemzésekhez használják, például a felesleges vizsgálatok számát is kutatják.
Készítettek egy becslést, és kiderült, hogy egy-egy intézményben a felesleges laborvizsgálatok száma elérheti a 40 százalékot is.
Vásárhelyi Barna kiemelte, éppen ezért fontos, hogy a nagyon drága vizsgálatok csak korlátozottan legyenek elérhetők, egyes vizsgálatokat pedig kivontak és ezzel próbálták racionalizálni az orvosok munkáját.
A mentőszolgálat évi 100 milliárd forintból gazdálkodik, 75 éve szolgálják a betegmentési feladatokat, mondta Pápai György, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) orvosigazgatója. A idei évben eddig 850 ezer beteget láttak el, és példaként említette, hogy másfél év alatt megduplázták a sikeres újraélesztések számát is. A mentőszolgálat működése kapcsán elmondta, a sürgősségi ellátás multidiszciplináris.
Az OMSZ-nál döntéstámogatás is történik az adatok alapján, példaként említette, ha egy budapesti kereszteződésben rendszeresek a balesetek, akkor annak a környékén biztos, hogy lesz egy mentőautó. Elemzik a kivonulási, kiérkezési adatokat is, és ha szükséges akkor beavatkoznak.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza