Augusztusban kezdődik a parlagfűszezon, ami akár október végéig is tarthat. Magyarországon több mint 2 millióan szenvednek pollenallergiától, így ez már népbetegségnek számít.
Augusztusban kezdődik a parlagfűszezon, a gyomnövény pollenkoncentrációja jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint jellemzően az alacsony-közepes tartományban van, de szórványosan már most is elérheti a magas szintet.
A következő napokban a parlagfű virágporának mennyisége várhatóan fokozatosan emelkedik, országszerte elérheti a tüneteket okozó közepes szintet, az Alföldön helyenként magas koncentráció is előfordulhat, közölte a hatóság.
Azt javasolják a parlagfűre érzékenyeknek, hogy mielőbb kezdjék el a gyógyszeres kezelést vagy keressék fel kezelőorvosukat a megfelelő gyógyszeres terápia beállítása miatt. Idén a hetekig tartó kánikula, illetve előtte a csapadékos időszak kedvezett a gyomnövény szaporodásának. A parlagfű allergia Magyarországon és világszerte is már népbetegségnek számít. Ennek pedig a gazdaság is megfizeti az árát, írja az Oeconomus elemzése.
A parlagfű Magyarországon nem őshonos, eredetileg Észak-Amerikából származó, inváziós, egynyári gyomnövény. Európában először a 19. század közepén, hazánkban az 1920-as években jelent meg, de csak 1945-ben kezdett robbanásszerűen terjedni. Kiirtása rendkívül nehéz, mert magja akár 30-40 évig is csíraképes marad.
Az NNGYK 2021-es kutatása szerint Magyarországon 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, vagyis ez már népbetegségnek számít. Nemek tekintetében lényegében nincs különbség az allergia a férfiak 33 százalékánál, a nők 36,5 százalékánál van jelen. Legkevésbé a 0-4 éves korosztályt érinti, a legnagyobb eséllyel a 25 és 64 év közöttiek szenvednek allergiás tünetektől.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 400 millióan szénanáthásak. Európában ráadásul az előrejelzések szerint a felmelegedés miatt a parlagfű olyan területeken is elterjedhet, ahol jelenleg nem jellemző.
Hosszabbra nyúlhat a pollenszezon, és növekedhet a koncentráció. Európában a becslések szerint húsz éven belül a jelenlegi 33 millióról 77 millióra nőhet a parlagfűre allergiások száma.
Tavaly egyébként Magyarországon közel 95 millió forintra büntették azokat a földtulajdonosokat, akik nem irtották ki a gyomot a földjeiken, egy évvel korábban közel 74 millió forint volt az összes bírság összege, erről itt írtunk bővebben.
Magyarországon törvény szabályozza a parlagfű ritkítását. A jogszabály szerint a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Ennek elmulasztása esetén a földterület és a fertőzött részek nagyságától függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig büntethető.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint tavaly 1845 esetben szabtak ki bírságot a gondozatlan földterületek miatt, az összes kiszabott büntetés mértéke elérte a 94 752 000 forintot. A büntetést 57 esetben belterületre, vagyis leginkább kertekre, építési telkekre rótták ki. A legmagasabb belterületi bírság 750 ezer forint volt, a kormányhivatalok által kirótt büntetés 3 750 000 forintra rúgott.
A parlagfű gazdáknak is ellensége, hiszen gyomnövényként tönkreteszi a napraforgó- és kukoricatermés egy részét, de emellett a paradicsomot károsító TSW vírusnak (tomato spotted wilt virus) is kedvező tárolóhelye.
Hogy a pollenallergia pontosan mekkora költséget ró az egészségügyi rendszerre, azt nagyon nehéz megbecsülni.
Súlyosabb esetekben számolni kell:
A Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ kalkulációi szerint Európában évente 7,4 milliárd eurót emészt fel csak a parlagfű okozta betegségek kezelése.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza