KezdőlapAktualitásokJelentkezés/AdatfrissítésGY.I.K.BemutatkozásAlapszervezetekLetöltésekLapszemleKapcsolatSzolgáltatásokKeresés
 
 
2020. december 16. (szerda) 18:03index.hu

Index: Milyen jövő vár az egészségügyi dolgozókra Magyarországon?

Az eredeti tervekhez képest a kormány kitolta a határidőt, így 2021. március 1-jén lép hatályba az új egészségügyi szolgálati jogviszony, amely teljesen átszabja az ágazatban itthon dolgozók munkakörülményeit a másodállások vállalástól a fizetéseken át a szabadságokig.

Ettől függetlenül az orvosok és az ápolók már a jövő év legelejétől az új bértábla szerint kapják a fizetésüket, ám az egészségügyi dolgozók nem mondhatnak föl a veszélyhelyzet ideje alatt – derült ki a törvény részleteit szabályozó, nemrég megjelent végrehajtási rendeletből.

Az új rendelet fényében az Index kiemelte a legfontosabb változásokat, és arról kérdezte az érintetteket képviselő szakmai szervezetek vezetőit, mit gondolnak az új szabályokról.

  • Milyen jövő vár az egészségügyben dolgozókra?
  • Összességében jobb vagy nehezebb lesz a helyzetük?
  • Megéri majd orvosnak, ápolónak lenni Magyarországon?

Az egészségügyi dolgozók kötelező kirendeléséről

Az egészségügyben dolgozókra vonatkozó, központilag előírt kirendelés műfaja eddig is létezett, része volt a magyar jogrendnek. Ugyanakkor a hazai egészségügyet végleg leterhelő koronavírus betöréséig szóba sem került, hogy ez egyáltalán létezik, így élne vele bárki is.

Az eredeti elképzelés szerint állandó munkahelyéről egy másik intézménybe az eddig törvényileg előírt 44 nap helyett „ideiglenesen” két évre is szólhatott volna az egészségügyi dolgozó átvezénylése. A szakmai szervezetek javaslatára végül enyhítettek legutóbb a rendeletben a kétéves kirendelési terven.

A végrehajtási rendelet szerint maradt a 44 nap, ami mindenképpen pozitív lépés. Úgy tűnik, megszűnt a fenyegetés, sokan féltek attól, hogy a kirendelés békeidőben is bevett munkaszervezési gyakorlattá válik.

– értékelte az intézkedést az Indexnek Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke.

A szakember hozzáteszi, a végrehajtási rendelet az új munkaszerződés kötelező részévé teszi a kirendelés maximális hosszának kikötését, ugyanakkor mindenkit szeretne emlékeztetni arra, hogy a törvényben továbbra is egy plusz egy évre előírható kirendelés szerepel. 

Ami szintén módosult az eredeti tervhez képest, miszerint nem lehet kötelezően kirendelni:

  • a nőket várandósságuk megállapításától gyermekük hároméves koráig,
  • a nagycsaládosokat, akik a családok támogatásáról szóló törvény értelmében nagycsaládosnak számítanak,
  • akik egyedül nevelik 6 év alatti gyermeküket,
  • ha egy 16 évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, csak az egyiküket rendelhetik ki.

Illetve azok sem kirendelhetők, akik:

  • személyesen gondozzák hozzátartozójukat,
  • igazoltan legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodásban szenvednek,
  • öregségi nyugdíjra jogosultak, és nem járulnak hozzá a kirendelésükhöz,
  • olyan rezidensek, akiknek fél évük van hátra a szakvizsgáig.

A visszajelzések alapján még így is kimaradt néhány csoport, akik úgy érzik, az ő esetükben is méltányos lett volna a mentesítés

– mondta el Vámosi Péter, a Magyar Rezidens Szövetség vezetőségének tagja az Indexnek.

Az óvodáskorú, kisiskolás gyermeket, gyermekeket nevelő egészségügyben dolgozó családokban, ha például az orvos édesapát elvezénylik, az édesanya pedig ápolóként éjszakás vagy váltott műszakban dolgozik, az egyedül maradó szülő nagy eséllyel nehezen fogja a gyerekek ellátását megoldani.

A felmondás tilalma a veszélyhelyzet alatt

A november végén megjelent kormányrendelet kimondja, hogy az egészségügyi dolgozóknak tilos felmondaniuk a veszélyhelyzet ideje alatt. Az „erősen jogkorlátozó” lépésről Vámosi Péter jóhiszeműen szeretné azt gondolni, hogy mindez magasabb rendű társadalmi érdekeket szolgál.

Nem ismerjük a pontos okokat, ám nagy eséllyel az ellátás biztonsága miatt ítélte úgy a kormány, hogy a felmondásokat be kell tiltani, amíg tart a járvány második hulláma. Ez persze nem vigasztalja azokat a kollégákat, akik esetleg mostanában tervezték a felmondásukat

– mondta a rezidensszövetség munkatársa.

A másodállások kérdése

A Parlament által október elején elfogadott törvényjavaslat talán egyik legtöbbet vitatott, leginkább indulatokat kiváltó része, hogy a január 1-től járó fizetésemelésért cserébe, lehet-e az egészségügyi dolgozónak, orvosnak, vagy épp nővérnek másodállása, és ha igen, ezt számára ki fogja engedélyezni.

A KÖZALKALMAZOTT STÁTUSZÚ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKNAK JELENLEG AKKOR KELL ENGEDÉLYT KÉRNIÜK A MÁSODÁLLÁSHOZ, AMENNYIBEN A MUNKAIDEJÜK ÜTKÖZNE A KÉT MUNKAHELYEN. 

(Ezt szinte kivétel nélkül meg is kapják.) Ha ennek nincs akadálya, egyszerű bejelentési kötelezettség terheli őket.

Ehhez képest az októberi törvény jóval nagyobb szigort ír elő a területen. Nem feltétlenül csupán a klasszikus másodállásvállalást korlátozza, hanem valamennyi térítés ellenében végzett tevékenységet.

Ha tágan értelmezem, márciustól az orvosnak már arra is engedélyt kell kérnie, hogy kiadhassa a lakását vagy a kertjében őstermelői tevékenységet végezzen, onnantól, hogy belép az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba

– magyarázta Vámosi Péter.

A rezidensszövetség munkatársa az új rendszerben az ágazatban dolgozók bevételkiesésének esélye mellett egyszerre látja a munkaerőhiány veszélyét. Felmerül például, hogy 2021 márciusától vállalhatnak-e ilyen munkát a közkórházakban eddig vállalkozóként foglalkoztatott, ügyelő orvosok.

A másodállások engedélyezése márciustól a megyei és országos intézmények munkatársainál az OKFŐ illetékességébe tartozik.

AZ VISZONT MÉG NEM LÁTSZIK, HOGY EZ A SZERV HOGYAN FOG NYOLC NAPON BELÜL ELBÍRÁLNI MEGJÓSOLHATÓAN TÖBB EZER KÉRELMET.

Ahogy egyelőre az elbírálás kritériumrendszere sincs lefektetve. Félő, hogy mindez átláthatatlan döntéshozatalt eredményez, és visszaélésekre ad lehetőséget – fogalmazott a MOSZ elnöke.

Az ügyeleti díjak és az orvosbérek változásai

Tény, hogy az egészségügyben közalkalmazottként dolgozók alacsony alapbérét eddig számottevően emelték az ügyeleti és az egyéb túlóradíjak. Éppen ezért nem kicsi a tétje annak, miként alakul az ügyeleti díjak sorsa az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban.

Ugyanis az ügyeleti díjak összege fogja megszabni, hogy az októberi törvény alapbértábla-emelése mekkora tényleges emelést hoz az egészségügyi dolgozóknak.

Azt, hogy összességében az egészségügyi dolgozó mennyit fog keresni, máig nem lehet tudni

– hívja fel a figyelmet a hiányosságra Vámosi Péter.

EZEN A TÉREN MINDEZ LEGINKÁBB AZÉRT HATALMAS KÉRDŐJEL, MERT EZÚTTAL A RENDELET E TÉREN IS TÖBB TÖRVÉNNYEL ÜTKÖZIK.

A munka törvénykönyve egyfelől például kimondja, hogy az ügyelet díja a normál munkabér 40 százaléka. Az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvény pedig 70-80-90 százalékról beszél, függően attól, hogy az ügyelet hétköznapra, hétvégére vagy ünnepnapra esik. Így szintén nem tudni jelenleg, hogy melyik törvény számai alapján fizetik majd az egészségügy munkatársait.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló friss rendelet ráadásul kimondja, hogy az egészségügyi dolgozóktól az orvosokon át az ápolókig ügyeleti díjainak pontos összegéről majd az országos kórház-főigazgatóság fog dönteni. Azaz egy rendelet felhatalmazza az OKFŐ-t, hogy a hatályos törvényekben megszabott ügyeleti óradíjaktól eltérjen.

Illetve, ha még mindig nem lenne elég ködös a kép, ott van a kollektív szerződések kérdése is, miután a magyar egészségügyben több helyen is kiharcolták a szakszervezetek, hogy a dolgozók a törvényben meghatározotthoz képest előnyösebb munkafeltételeket élvezhessenek. Például magasabb ügyeleti díjakért dolgozhassanak. 

Azonban az új egészségügyi jogállásról szóló törvény megtiltja az ilyen típusú kollektív szerződések megkötését, a végrehajtási rendelet pedig a jelenleg fennálló kollektív szerződéseket bontja fel.

A kollektív szerződések kötésének tiltása egyrészt alapjogot sért, másrészt nemzetközi szerződésekbe is ütközik. Sajnos nem kizárható, hogy lesz olyan egészségügyi dolgozó, aki jövő márciustól – a másodállások engedélyhez kötése és a kollektív szerződések tiltása miatt – a jelenlegi jövedelménél kevesebbet fog keresni

– vázolta a lehetséges negatív forgatókönyveket a MOSZ elnöke.

A szabadságok csökkenése

A rendelet nem tisztázza megnyugtatóan a szabadságok ügyét sem. Ezt a kérdést még elemzik a munkajogászok, mértékadó szakemberek is vitatkoztak ezen.

Mindenesetre a szakmai szervezetek remélik, a minisztérium, vagy az új kórházi főigazgatóság hamarosan megerősíti, hogy az orvosoknak sem lesz kevesebb szabadsága, mint bármely más hazai ágazat dolgozóinak

 – számolt be újabb dilemmákról Vámosi Péter.

Nyugalom helyett összességében káosz és aggodalom

Miután egyelőre nem látnak tisztán a jogok és a kötelezettségek közt, ahogy azt sem tudják pontosan, hogy alapvetően milyenek lesznek, és kiktől függenek majd a munkakörülmények, Szabad Zoltán szerint viszonylag nehéz lesz dönteni, hogy márciustól bárki is átlépjen az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba.

Rendkívül súlyos a járványhelyzet, miközben az egészségügyi dolgozóknak most arra is kell koncentrálniuk, hogy bújják az internetet, a munkajogászt, a szakszervezetet hívják, hogy kiderítsék, három hónap múlva mi lesz a sorsuk. Nem jó ez így

– értékelte a mostani helyzetet Szabad Zoltán, hogy az egészségügyi dolgozók körében nyugalom és elégedettség helyett miért uralkodik most bizonytalanság és aggodalom.

Vissza
Kapcsolat Adatvédelem Számlaszámunk: 11100104-18180169-36000001 Látogatók: 1517959 Cikket olvasták: 680 Layout & Coding: Dexef Kft.