Így alakult át az egészségügyi dolgozók bére az elmúlt 16 évben
A Világgazdaságnak küldött elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a 2010 és 2026 közötti időszakot vizsgálta.
Az elemzés emlékeztet: a hálapénz évtizedeken át a magyar egészségügy egyik legsúlyosabb problémája volt. A 2021-ben életbe lépett egészségügyi szolgálati jogviszony a paraszolvenciát bűncselekménnyé nyilvánította, miközben az orvosokat kiemelte a közalkalmazotti bértáblából, és számukra külön életpályamodellt vezetett be. A béremelés több lépcsőben valósult meg, amelyet később teljesítményalapú bérezési elemekkel egészítettek ki. Az Oeconomus gazdasági elemzője, Jávor Balázs szerint ma az orvosi jövedelmek rendkívül széles skálán mozognak: a havi bruttó keresetek nagyjából 700 ezer és 15 millió forint között szóródnak, ezért az átlagbér önmagában nem mutatja meg a szakma valós jövedelmi viszonyait.
Az elemzés egy vármegyeszékhely nagy betegforgalmú kórházában dolgozó három tipikus orvosi életpályát vett alapul:
- Az első egy két éve végzett rezidens, aki havonta három hétköznapi és egy hétvégi ügyeletet vállal. Emiatt átlagosan havi 40 órával dolgozik többet, mint egy átlagos munkavállaló, vagyis napi munkaterhelése közel 9,9 órának felel meg.
- A második egy tíz éve diplomázott, négy éve szakvizsgázott szakorvos, aki hasonló ügyeleti beosztás mellett szintén havi 40 órányi többletmunkát végez.
- A harmadik egy huszonöt éve pályán lévő, tizenkilenc éve szakvizsgázott, PhD-fokozattal rendelkező főorvos, aki heti egy délután magánrendelést is tart. Az ügyeletek miatt havonta átlagosan már 56 órával dolgozik többet, ami napi 10,7 órás munkaterhelésnek felel meg.
A három életpályán a béremelés mértéke is jól nyomon követhető:
- Míg egy rezidens havi bruttó jövedelme 2010-ben 178 100 forint volt, addig 2026-ra 1 087 800 forintra nőtt.
- Egy szakorvos bruttó keresete ugyanebben az időszakban 239 600 forintról 1 947 100 forintra emelkedett, míg egy főorvos havi bruttó jövedelme 517 300 forintról 3 199 500 forintra nőtt.
Egy rezidens 2010-ben 124 500 forint nettó jövedelmet vitt haza. Ez az összeg 2026-os értéken 251 400 forintnak felelne meg, a tényleges nettó jövedelme azonban ma már 723 400 forint. Ez azt jelenti, hogy a rezidensek reáljövedelme 2,9-szeresére nőtt, vagyis közel háromszor akkora vásárlóerővel rendelkeznek, mint 2010-ben.
A szakorvosok esetében még látványosabb a növekedés. A 2010-es 157 500 forintos nettó kereset inflációval számolva 318 100 forintot érne, miközben a tényleges nettó jövedelmük 1 374 800 forint. Ez 4,3-szeres reáljövedelem-növekedést jelent.
A főorvosok 2010-ben átlagosan 313 200 forint nettó jövedelmet kaptak, amely 2026-os értéken 632 600 forintnak felelne meg, ezzel szemben jelenleg 2 325 700 forintot keresnek, vagyis reáljövedelmük 3,7-szeresére emelkedett.
Ezek a 2,9-szeres, 4,3-szeres és 3,7-szeres növekedési adatok már inflációval korrigált reáljövedelmeket jelentenek. A nominális bérek ennél is nagyobb mértékben, hat-nyolcszorosukra emelkedtek.
A teljes elemzést ITT olvashatja