Soha nem látott mélységben a magyar társadalom demográfiai mutatói, hangzott el egy konferencián. A megoldások között a társadalmi összefogást, az oktatás és az egészségügy fejlesztését is kiemelték.
Nem lehet csupán néhány dologgal, például családpolitikai intézkedésekkel, netán adókedvezményekkel megállítani a magyarországi népesség csökkenését. A demográfiai válságot az oktatástól kezdve az életvitelbeli változásokon át, a gazdasági szempontokon keresztül és az egészségügyi ellátórendszer elérhetőségén át sok minden együttesen oldhatja meg, hangzott el a héten megrendezett konferencián, amit a Magyar Közgazdasági Társaság, a Károli Gáspár Református Egyetem, és a Barankovics István Alapítvány rendezett közösen.
Jelenleg Magyarország lakossága 9,6 millió fő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. 1980-ban még 10,7 millióan voltunk. A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke az idei év első nyolc hónapjában 1,37 volt, egy évvel korábban 1,52 újszülött jutott egy szülőképes korú nőre.
Borús előrejelzések szerint Magyarországon 2040-ig újabb 1,2 millió lakossal leszünk kevesebben, 2100-ra 5,5-6 millió közé fog csökkeni a magyarok számai, erről itt írtunk bővebben.
Már a bölcsőtől a sírig tudjuk, hogy mikor mire van az embernek szüksége, hogy egészségesek legyenek, hogy akarják az életet. Fontos, hogy legyen közös értelme az életünknek, hogy vigyázzunk rá, óvjuk és vigyük tovább. Most a továbbvitelre kell koncentrálni, mondta Bagdy Emőke, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára a konferencián.
A genetikai állomány vagyis a hardver jön és pontosan le tudjuk már kottázni azt a szenzitív időszakot, amikor a gén meg akar valósulni. Fontos, hogy a gyermek már az anyaméhben megkapja azokat az impulzusokat, amik arra minősítik, hogy egészségessé és életszeretővé alakuljon. Harmonikus legyen a fejlődése, ez az új optikai, ami most nagyon nagy hangsúlyt kap.
A genetikai program időzítve van, amikor jelentkezik egy szükséglet a szenzitív időszakban ott kinyílik, és aki megkapja a kulcsingert, arra egészségesebb élet vár, mint azokra akik nem, számukra egy másik fejlődési út van kikövezve.
A pszichológus szerint a kulcsinger átadásban most nagyon rosszul állunk – mondta Bagdy Emőke.
Azok az édesanyák, akik a gyermekeik első évében nem tudták biztosítani a testi, lelki kötődést, azoknak a gyermekei, akik később anyák lehetnek sokkal rosszabb a készsége arra, hogy gyermeket vállaljanak.
Ez a transzgenerációs örökség is hozzájárul a demográfiai válsághoz, utalt vissza Bagdy Emőke előadására Benda József, Magyar Közgazdaság Társaság (MKT) demográfiai szakosztályának elnöke.
A magyar társadalom demográfiai mutatói soha nem látott mélységben vannak, és ezt csak egy széleskörű társadalmi összefogással lehet leküzdeni. Úgy fogalmazott az elnök, hogy az elmúlt 15 évben hiába voltak intézkedések, családpolitikai támogatások, ha értékszociológiai vizsgálatok nem készültek ezután.
Beszélt egy transzgenerációs vizsgálatról, ami szerint 25 év alatt a veszélyeztetett kiskorúak száma 50 ezerről 400 ezerre nőtt, a fiatalkorú elítéltek száma 8 ezerről 16 ezerre emelkedett, megváltozott a fiatalok jövőképe.
A család szerepét átvette a karrier, a fiatalok elmagányosodtak, az egészségi állapotuk romlott, a függőségek száma jelentősen emelkedett. Ezzel foglalkozni kell, mert ha nem tesszük, akkor egy transzgenerációs örökség hatásaként leépül a humán tőke a társadalomban, sorolta a gondokat, az MKT demográfiai szakosztályának elnöke.
Az iskolázottság és az egészség is kulcsmutatók, a magyarországi népességszám alakulásában, mondta Polónyi István közgazdász, a Debreceni Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára.
Példaként említette, hogy emelkedik az iskolaelhagyók aránya, míg az Európai Unióban csökken. Az iskolakötelezettség 16 éves korra történő csökkentése nem jött be, nem sikerül a kilépőket visszaterelni, ezt a program elbukott, fogalmazott a közgazdász.
A gyermekek 25 százaléka úgy lép ki az oktatási rendszerből, hogy alig tud vagy egyáltalán nem tud olvasni, ők a funkcionális analfabéták, a diákok 12 százalékának pedig semmilyen végzettsége nincs.
Az okok és következtetések között megfogalmazta, hogy a hazai oktatás ráfordításai 2010 óta csökkennek, az egészségügyi kiadások alacsony szinten vannak, ezek szintén jelentősen befolyásolják a gyermekáldást is.
Beszélt a halálozási adatokról is, az OECD adatai szerint átlag felett vagyunk a daganatos betegségek okozta halálozásban. 100 ezer lakosra vetítve vezetünk a májcirrózis, a tüdőrák, és a nőknél a mell és petefészekrák halálozási mutatóiban is.
Kétségbeejtő a helyzet, ma Magyarországon az oktatási rendszer az, ami újra termeli a szegénységet, mondta Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat elnöke a konferencián.
Példaként említette, hogy 90 ezer gyerekből kilencezer írástudatlanul lép ki az iskolából. Az látszik, hogy a legkorábbi életszakaszokban alapvető szolgáltatáskiesés van. A hátrányos helyzetű településeken, akik esetleg családban élnek, ők is nehezen érik el óvoda érettséget.
A közszolgáltatások hiányterületei között megemlítette: 4800 védőnő van Magyarországon, 700 védői állás üres, 60 ezer bölcsődei férőhely van, de 90 ezerre lenne szükség.
Az alacsony gyerekszámok mögött ez is állhat. Nincs munkahelyi védelem, és sokak lakhatása sem megoldott.
Úgy fogalmazott az óvoda és iskola alsó tagozatban jók vagyunk, a felső tagozatban pedig szétszalad a ménes.
A hátrányos helyzetű gyerekek fele hatodik osztályban nem tud megoldani egy szöveges példát, a felsősök harmada ezekben az elmaradt térségekben nem érti, amit olvas.
A tanodák jó példák, jelenleg 5400 gyerek jár ide. Itt nem csak házi feladatot csinálnak a diákok, hanem hátránykompenzációt végeznek a pedagógusok. Nagyon kevesen jutnak el a halmozottan hátrányos településekről a felsőoktatásba is, alig éri el az arányuk a 3 százalékot, sorolta a számokat a Református Szeretetszolgálat elnöke. Amíg az iskolarendszer felső tagozatán nem tudunk felzárkózási lehetőséget adni, addig nem lesz előrelépés, van bőven feladatunk, mondta Czibere Károly.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza