A praxisjog meghatározza az egy orvoshoz tartozó területet, annak megváltoztatása két fél közös megegyezésén alapul.
Az új alapellátási ügyelet és a teljesítményalapú finanszírozás idei bevezetése után a körzethatárok átalakítása előtt nyitott kaput egy novemberben megjelent miniszteri rendelet. Ugyancsak november végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila, akit a hivatásrend háziorvosi munkacsoportjának vezetésével is megbízhatnak a kollégái. A zuglói háziorvos – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta a hivatást, írja a MedicalOnline.
Bár többször nekifutottak már, egy nemrégiben megjelent miniszteri rendelet nyomán 2026-ig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Alapellátási Főigazgatóságán tényleg átrajzolja a körzethatárokat. Jobbá teheti ez az alapellátást?
Csak remélni tudjuk. A kormány már a 2022-es kampány során ígéretet tett arra, hogy 2026-ig felszámolja az üres háziorvosi körzeteket, így ez most az első komoly lépésnek tűnik.
Nem csupán adminisztrációs intézkedés történik?
Valóban tűnhet ez statisztikai megoldásnak, hiszen a betöltetlen, eddig helyettesítéssel ellátott körzeteket nem megszüntetik, hanem hozzácsapják olyanokhoz, ahol van állandó háziorvos. Azt azonban egyelőre nem látjuk, hogy a megnövekedett betegszám ellátásához biztosítanak-e többletmunkaerőt, finanszírozást és egyéb feltételeket. Ez majd csak a végrehajtási rendeletekből fog kiderülni.
Annak a háziorvosnak, akinek a „nyakába varrják” a plusz körzetet vagy körzeteket, kötelessége lesz elvállalni azokat?
A háziorvosi körzetek ellátásának biztosításával kapcsolatos feladatokról és egészségügyi alapellátások körzetei kialakításának eljárásrendjéről szóló miniszteri rendelet erről nem szól, és eddig ez a kérdés nem is került terítékre. Ugyanakkor a praxisjog meghatározza az egy orvoshoz tartozó területet, annak megváltoztatása két fél közös megegyezésén alapul, így csak az orvos beleegyezésével lehetséges. Ha nem fogadja el, a tulajdonjog megváltoztatását, akár peres útra is terelheti az ügyét, ami Alkotmánybíróság elé is kerülhet.
Gyakran hallottuk azt az érvet, hogy az önkormányzatok és az orvosok anyagilag érdekeltek abban, hogy helyettesítéssel lássák el az üres körzeteket, ezért a jelenlegi helyzet fenntartásában érdekeltek. Nincs ebben igazság?
Nem hazudik, aki ezt mondta, hiszen helyi alkuk során egyeztek meg a felek a helyettesítésért járó fizetésben. Ám nincs olyan kolléga, aki hosszú távon akar így dolgozni, nekünk is az a jó, ha van egy állandó „párunk”, akivel fel tudjuk osztani a szabadságokat, aki be tud ugrani, ha továbbképzésre megyünk vagy megbetegszünk. Nem mellesleg az önkormányzatnak is az állandó háziorvos a jó, mert sokkal kedvezőbben mutat a választásokon. Ezek a helyi alkuk kényszer szülte megoldások, amelyeket nem csak statisztikailag kellene megoldani. Tehát semmiféleképp nem mondanám, hogy érdekeltek lennének a helyettesítő orvosok ennek hosszú távú fenntartásában.
A teljes interjú a MedicalOnline-on.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza