
Több tízezer beteg vár arra, hogy végre megszabaduljon a csípő- vagy térdfájdalomtól, a műtétre azonban sokszor hónapokat, akár éveket kell várni. A kormány most 21,6 milliárd forinttal próbálja felgyorsítani az ellátást: a kórházak több pénzt kaphatnak a többletműtétekért, miközben a várólisták kezelését is átalakítják.
Közel 35 ezer beteg vár csípő- vagy térdprotézis-műtétre Magyarországon. Sokan hónapok, akár évek óta élnek fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal, miközben a műtéti kapacitások bővítésére is szükség van ahhoz, hogy a várólisták érdemben csökkenjenek. Október 15-én elindult a kormány 21,6 milliárd forintos programja, amelynek célja, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban hat hónap, a járóbeteg-ellátásban pedig két hónap alá szorítsa a várakozási időt.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2026. júniusi adatai szerint közel 12 ezren vártak csípőprotézisre, térdprotézis-műtétre pedig mintegy 23 ezer beteg. A legalább 180 napja várakozók több mint 90 százaléka ehhez a két beavatkozáshoz kapcsolódik, ezért a program első körben ezekre összpontosít.
A várólistán lévő betegeket az a kórház keresi meg, ahol a műtéti előjegyzésük van, szükség esetén pedig az Országos Népegészségügyi Intézet (ONI) régi nevén NNGYK vagy az Egészségvonal munkatársai is hívhatják. A megkeresés elsősorban telefonon történik, akit így nem érnek el, postán kap tájékoztatást.
A program indulásakor Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a székesfehérvári Szent György Kórházba látogatott. Zahár Ákos, a Mozgásszervi Sebészeti Centrum vezetője és a programért felelős miniszteri biztos bemutatta, hogyan növelték az elmúlt években a műtéti kapacitásokat a műtők jobb kihasználásával.
A miniszter szerint az egyik legfontosabb feladat a már működő jó gyakorlatok országos elterjesztése.
A legdrágább idő az, amikor a műtőben nem történik semmi, üresen áll
– fogalmazott Hegedűs Zsolt.
Az Economx is folyamatosan figyeli a várólista-adatokat, mi ezt találtuk még szeptemberben.
A kórházakban a műtétek többségét rendes munkaidőben végzik majd, de ahol a kapacitások engedik, délutáni és szombati beavatkozásokat is szervezhetnek. Azokban az intézményekben, ahol korábban napi két-három műtétet végeztek, a szervezés átalakításával akár négyre is nőhet a számuk. A kórházak szükség esetén egymás műtőit és műtéti csapatait is igénybe vehetik, emellett bővülhet az egynapos sebészet keretében elvégezhető beavatkozások köre.
A várólistákat is felülvizsgálják. A legalább 12 hónapja várakozó betegeket egyenként megkeresik, a kórházaknak pedig november 15-ig minden 180 napnál régebben várakozó beteg helyzetét ellenőrizniük kell. Az adattisztítás utáni új várólistaszámok novemberben várhatók.
A betegutak koordinálására a kórházi várólista-felelősök esetmenedzserként működnek majd közre: követik a betegek előrehaladását, szervezik a műtéti előkészítést és az időpont-egyeztetést. Ha egy műtét váratlanul elmarad, egy már előkészített beteget hívhatnak be a helyére, így a műtő kapacitása nem vész kárba.
A program finanszírozására 2026-ban 1,2 milliárd, 2027-ben 18,9 milliárd forint jut. Azok a NEAK-finanszírozott intézmények részesülhetnek a többletforrásból, amelyek a 2019-es bázishoz képest több csípő- és térdprotézis-műtétet végeznek el.
Az emelt finanszírozás a jelenlegi 110 százalékról 130 százalékra nő. A többlet 25 százalékát az ellátásért kapják a kórházak, további 5 százalék pedig a minőségi adatok jelentéséhez kapcsolódik, például a betegek visszajelzéseihez és a protézisregiszter adataihoz.
A többletdíj legalább 80 százalékát az ellátásban közvetlenül részt vevő orvosok, szakdolgozók és koordinátorok kapják.
Ezen felül egymilliárd forint jut eszköz- és informatikai fejlesztésekre, félmilliárd pedig az intézményi várólista-regisztrációs rendszer továbbfejlesztésére.
A program eredményeit negyedévente értékelik, a várólisták és a várakozási idők alakulását pedig nyilvánosan követhetővé teszik. A betegek továbbra is a NEAK honlapján tájékozódhatnak arról, hogyan változnak a várakozási idők.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza