Munkaerő- és forráshiány - ez adja a magyar egészségügynek a legnagyobb problémáját és a bezárások mögött is nagyon sokszor ez van.
Makóról a pszichiátriai és a fogszabályozási ellátást, Hódmezővásárhelyről a fogszabályozás mellett az érsebészeti ellátást is más intézmények - köztük a szegedi klinika veszi át februártól. Országszerte mintegy húsz intézményben szűnik meg valamilyen ellátás. Az ok minden esetben az egészségügyi szakemberhiány. Merre tovább magyar egészségügy? Velkey Györgyöt, a Magyar Kórházszövetség elnökét kérdezte a szeged.hu videóinterjúja.
„Évtizedek óta egy nagyon határhelyzeten mozgó rendszerről beszélünk, a rendszerváltás óta nagyon forráshiányos az egészségügy, nagyon kevés benne a szakápoló, nincsen meg a megfelelő utánpótlás és az orvosoknak is nagyon speciális gondjaik vannak. Ami most tulajdonképpen történt, az egyfelől, hogy január elsejétől már nem lehet bérápolókat alkalmazni. Eddig ők pótolták azokat az aktuális hiányokat, amik a kórházakban voltak. Másfelől kétségtelen tény, hogy zajlik egy erőteljes járvány, sokan betegek” – mondta Velkey György.
Bár szerinte utóbbiak olyan problémák, amik el fognak múlni, a helyzet akkor sem lesz rózsás. Vannak ugyanis a rendszernek évtizedek óta fennálló problémái, ilyen a például a forráshiány. A rendszerváltás óta egyre kevesebbet költ a magyar állam az egészségügyre, kevesebbet, mint például Csehország, Szlovákia vagy Szlovénia, a nyugati országoktól pedig még jobban elmarad, GDP arányosan. Velkey György szerint ez látszik leginkább a rendszeren, ezek a források ugyanis nagyon sok területről hiányoznak az egészségügyön belül.
„A rendszer legnagyobb vesztesei most a szakápolók. Az orvosok is azok voltak, de azért tegyük hozzá, hogy a két évvel ezelőtti orvosi béremelés nagyon sok kóros tényezőt kiiktatott, elsősorban a hálapénzt és a fizetéseket is elfogadhatóvá tette. Az ápolói bérek azonban szégyenletesen alacsonyak. Volt most egy bérkorrekció június-júliusban és lesz egy márciusban – ez is egy kicsit ellentmondásos, hogy milyen módon történnek, – de ezzel együtt is az ápolói életpálya, a társadalmi megbecsültség az borzasztó rossz színvonalú. Ez adja a magyar egészségügynek a legnagyobb problémáját és a bezárások mögött is nagyon sokszor ez van. Hiszen ha nincs műtősnő, nincs műtősfiú, nincs ápoló, akkor képtelenség dolgozni” – emelte ki Velkey György.
A teljes beszélgetés itt megtekinthető.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza