Ha megvalósulnak, sok változás jöhet a szakrendelőkben

A Medicina2000 Szövetség XXIV. Magyar Járóbeteg Szakellátási Konferenciáján, és vele együtt megtartott XIX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencián Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár fontos új részleteket ismertetett a finanszírozás változásával kapcsolatban. Olyan kényes témák is terítékre kerültek a kifejezetten konstruktív és jó hangulatú, a Szövetség elnökségével és a konferencia résztvevőivel folytatott eszmecserén, mint a járóbeteg és fekvőbeteg ellátás funkcionális leválasztása, vagy az önálló járóbeteg intézmények tulajdonosi körének lehetséges változása - számoltak be a szervezők közleményben.

Takács Péter a szövetség állásfoglalására reagálva leszögezte, hogy az abban foglaltak 80 százalékával egyetért. Az egyes résztémákat tekintően először a finanszírozásról beszélt. Elmondta, hogy ha rajta múlt volna a bázisfinanszírozás még a nyáron megszűnik, azonban, mivel teljesen új rendszert vezetnek be, így az idei évre már marad a mostani átlagfinanszírozás. Elhangzott, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság 2019-es részletes, intézményi kontrolling adatait is felhasználó elemzéseket végeztek a fekvőbetegellátásban és úgy számolták, hogy összességében a finanszírozás mintegy 7%-a hiányzott a rendszerből. Hozzátette, hogy ez egyébként nagyságrendileg megegyezik a keletkező kórházi adósságok összegével. A finanszírozás megújításához elengedhetetlen a finanszírozási kódrendszerek karbantartása, ahol azonban nem a „pontértékek” fűnyírószerű emelése történne meg, hanem valódi, szakmai áttekintés, melynek során az is rögzítésre kerülhet például, hogy egy szakma tevékenysége során milyen beavatkozások számolhatók még el. Ehhez követni fogják az egy esethez tartozó beavatkozások számát is. Jelenleg ugyanis ez a járóbeteg szakellátásban nagyon változó. E munka már érdemben folyik, hangozott el.

Ehhez tartozó információ, hogy az államtitkárság helyszíni felmérést és áttekintést is kíván végezni a szakrendelőkben, hogy ne csak a számok alapján szülessenek meg döntések. Ehhez a megfelelő felhatalmazást várják a kormánytól. E mellett kiemelte: nagy hibának tartja, hogy az ellenőrzési tevékenység leépült a NEAK-ban.

A Medicina2000 javaslataival egyetértve és összhangban azokkal elmondta, hogy a kórházakhoz rendelt szakrendelőknél a mostaninál merevebb szervezeti leválasztás szükséges. Pontosan meg kell határozni, hogy mi történik az adott szakmában: ki lát el feladatot az osztályon, a műtőben, ki rendel ambulancián és a járóbeteg ellátásban, és munkáltatói feladat és felelősség, hogy ezt a beosztást és feladat lehatárolást az orvosok be is tartsák.

A dinamikusan emelkedő energiaárak kapcsán jelezte, hogy egyértelmű elv, hogy aki közfinanszírozott közellátást nyújt, annak kompenzáció jár, egyben jelezte, hogy ezt a kérdést a Pénzügyminisztérium kezeli, ők adatszolgáltatással vesznek részt e feladatban, a megoldás részletei azonban majd a PM-ből fognak érkezni.

Az önálló járóbeteg szakrendelők állami fenntartásba vétele kapcsán kifejtette, az ez irányba ható anomáliák között szerepel az is, hogy a tulajdonos önkormányzatok minél szélesebb szolgáltatási palettát – azaz minél több szakmát - igyekeznek kialakítani a lakosság kiszolgálásának érdekében. Így azonban nem minden egyes szakrendelés lehet indokolt és gazdaságosan működtethető az intézményben, valamint tovább távolodik a szakellátás az esélyegyenlőségeket biztosító homogenitástól. Konkrét példaként említette szakrendelői a „presztízs laborokat”, mint olyan tevékenységet, amit nem szükséges minden járóbeteg szakellátóban kialakítani. Elhangzott, hogy megítélésük szerint ez csak egy tulajdonos esetén kezelhető probléma.

A diszkusszió során a Medicina2000 elnöke kifejtette, hogy a homogénebb szabályozás, és az említett túlzások kezelése mindenkinek egyformán érdeke, azonban mindezt inkább az irányítói/finanszírozói és ellenőrzési szerepkőr erősítésével kellene elérni, nem pedig fenntartói átvétellel. Elhangzott, hogy a szövetség évek óta hiányolja és javasolja a NEAK irányítói és ellenőrzési szerepének jelentős megerősítését – amire a képesség megvan – és amiben a felek között teljes volt az egyetértés. Pásztélyi Zsolt elmondta, hogy az önkormányzati tulajdonosnak van viszont egy hatalmas előnye, hogy az intézet „közel van” a tulajdonoshoz, aki ráadásul jól ismeri a környezetet, így rugalmasan és gyorsan tud reagálni bármilyen infrastrukturális, szakmai vagy pénzügyi kihívásra. Ez a rugalmasság egy távolabbi intézmény - pl. megyei kórház alá - történő alárendeléssel biztosan elveszne. Az Államtitkár kifejtette, hogy az államosítás témakörében nincs döntés, és „fenntartja magának a tévedés lehetőségét”, amennyiben az átvizsgálás alapján nem lesz szükség tulajdonosváltásra.

Az államtitkár elmondta, hogy a komoly hiányosságnak tartja, hogy „nincs idő a beteginformálásra”, márpedig ezzel nagyon sokat veszít hatékonyságából a magyar ellátórendszer. Véleménye szerint jelenleg a prevenció szervezett formában nincs jelen magyar egészségügyben ez pedig egy testhezálló feladat lenne a járóbeteg szakrendelőknek vagy a kisebb városi kórházaknak. Ennek kapcsán - mint új megoldás - dolgoznak azon, hogy az EFI-k (Egészségfejlesztési Irodák) szakmakódot kapjanak, így tevékenységük közvetlenül finanszírozottá/elszámolhatóvá válna. Erre mintegy 1,2 milliárd forintot szánnának, amihez meg is találták a forrást a költségvetésben, már csak az átcsoportosításhoz szükséges engedélyre várnak a Pénzügyminisztériumtól.

A betegfogadási listák hosszának csökkentése kapcsán elhangzott., hogy készül egy központi online előjegyzési rendszer, amiben egy TAJ számmal, egy szakmára, csak egy helyen lehet időpontot kérni. Ettől önmagában csökkenést vár, és azt a helyszíni visszajelzést és javaslatot is elfogadta, miszerint, ha valaki nem jelenik meg egy előjegyzett időpontján, azt valamiféle következménnyel járjon. Utalt rá, hogy például az ilyen beteget a betegfogadási listáról vissza lehetne sorolni az előjegyzési listára (azaz az illetőnek kvázi „leghátulról” újra kell kezdenie az időpont kérést).

A jelenlévők abban is teljesen egyetértettek, hogy a betegfogadási listák hosszának csökkentését szolgáló másik fontos lépés a szakrendelések tehermentesítése, azaz a nem oda való, redundáns tevékenységek megszüntetése. Ilyen lehet pl. a csak beutalást vagy receptírást szolgáló orvos-beteg találkozások visszaszorítása. Ehhez az kell, hogy ma szakorvosi körbe tartozó kompetenciák delegálódjanak háziorvosi, vagy akár szakasszisztensi szintre. Államtitkár úr jelezte, hogy e kérdésben a COVID után sokat puhultak a korábbi merev szakmai álláspontok, így bízik az érdemi előrelépésben. Elképzelhető konkrét példaként említette, hogy pl. egy szakorvos által indított terápia esetében, ha nincs hatóanyagváltás, akkor ne kellejen a betegnek 3-6 havonta visszamenni szakorvosi ajánlásért, a háziorvos írhassa folyamatosan a hatóanyagot.

Az államtitkár megerősítette, hogy további aktív párbeszédre törekszik a szakmai szervezetekkel, köztük a Medicina2000 Szövetséggel is, amelynek kiemelt témája lehet a munkavállalói motiválás kérdése is, amelyre egyelőre nincs anyagi erőforrás.

A kerekasztal megbeszélést követően - részben annak témájához kapcsolódóan - Szabó Bálint, az EESZT-t is fejlesztő Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) ügyvezetője előadásában bemutatta, hogy a most országos kiterjesztés előtt álló Járóbeteg Irányítási Rendszer célja az, hogy az eddig gyakran papíralapú és ad hoc folyamatszervezést felváltsa a digitalizált betegút-irányítás. Az új rendszer előnyei között említette, hogy a rendelési idők online nyilvántartásával és az új, sorszámnyomtatóval és monitoros kijelzővel ellátott páciensbehívó rendszerrel csökken az intézményekre háruló adminisztráció. Az új rendszert két ütemben, 90 intézményben fogják bevezetni, amelyek között nemcsak kórházak, hanem szakrendelők és magánfinanszírozott ellátók is vannak.